Budapest 2013. június 25. A Széchenyi Tőkealap befektetési portfóliójába tartozó cégek több mint fele képes volt növelni árbevételét 2012-ben, derült ki az elmúlt év adatsoraiból. A cégek nagyobb része beruházásai miatt magasabb költségekkel működött, azonban a cégek harmada még így is növelni tudta eredményét, portfóliócégek 75 százalékánál pedig a foglalkoztatás is bővült. A cégek közel 80 százalékánál a hazai piacbővítés, illetve az ehhez szükséges kapacitásbővítés pénzügyi hátterének biztosítása teremtett igényt a forrásbevonásra.
A Széchenyi Tőkealap befektetési portfóliójába tartozó cégek több mint fele növelni volt képes árbevételét 2012-ben, derült ki az elmúlt év adatsoraiból. A kis és közép-vállalati méretből adódóan jellemzően külső körülményekre vezethető vissza az árbevétel megtorpanása a cégek egy részénél. A cégek nagyobb része a tervezett és megvalósított beruházások miatt magasabb költséghányaddal működött, azonban a cégek harmada még így is növelni tudta eredményét. „Kiemelten fontos szempont számunkra a foglalkoztatás ösztönzése, e téren már az első évben is jelentős eredményt tudtak elérni a portfóliócégek, hiszen a vállalkozások 75 százalékánál bővült a közvetlen és közvetett munkavállalói létszám”- emelte ki Csuhaj v. Imre a Széchenyi Tőkealap elnök-vezérigazgatója.
Bár az Alap elsősorban a hagyományos iparágakban keresi befektetési célpontjait, a vállalkozások közel 70 százalékánál fontos szerep jut az innovációnak. Egyrészt a cégek a belső fejlesztésekkel új szolgáltatással, termékkel, vagy gyártási eljárással jelentek meg, ezzel megteremtve a lehetőséget aktivitásuk és árbevételük későbbi bővítésére. Másrészt néhány olyan innováció-fókuszú szegmensben működő cégben is kisebbségi befektetővé vált az SZTA, amely nagyobb tőkebevonásra jelenleg nem állt készen, vagy azt a cégtulajdonos nem preferálta.
A tőkebevonási célok között kiemelt szerepet kapott a hazai piacbővítés, illetve az ehhez szükséges kapacitásbővítés pénzügyi hátterének biztosítása – a cégek közel 80 százalékánál ez teremtett igényt a forrásbevonásra. A cégek több mint felénél a kínálat bővítése került a középpontba. Bár az SZTA elsősorban nem az exportpiacra kilépő vállalkozásokra koncentrál, a cégek negyedénél a tőkebevonás a külpiacra történő kilépést is elősegítette.
A legnagyobb kihívást az elmúlt évben az SZTA által feltőkésített vállalkozások esetében is a stabil működéshez szükséges egyéb finanszírozási források előteremtése jelentette. A tőkehelyzet megerősítése e területen egyrészt közvetlenül is tudott segíteni, másrészt javítva a cég tőke/hitel mutatóit, növelni tudta a vállalkozás hitelképességének határait. A portfóliócégek közel negyedének a piaci igények hirtelen megugrását, míg egy másik negyedének a piaci igények hirtelen lecsökkenését kellett megoldania. Egyes szektorok megtorpanását a hazai kkv-k is saját bőrükön érezték, hiszen az adott szektorban a tervezett fejlesztések későbbre tolódtak, vagy kiestek 2012-ben.
„Az egy befektetésre jutó tőkelimit az EU engedélye alapján bevezetett új termékeink révén már a 220 millió forintot is elérheti, így tovább bővült az a potenciális vállalkozási kör, amelynek partnerei lehetünk a jövőben. Az Alap a még le nem kötött, mintegy 10 milliárd forintos forrását a 7 magyarországi régióban egyenlő arányban kívánja kihelyezni a következő bő két évben”- mondta el Csuhaj V. Imre.
