A tőkehelyzet rendezése újranyithatja a banki hitelcsapokat

A tőkehelyzet rendezése újranyithatja a banki hitelcsapokat

A tőkehelyzet rendezése újranyithatja a banki hitelcsapokat 150 150 SZÉCHENYI ALAPOK

Budapest, 2012. november 26. A hazai kisvállalkozásokra az alacsony sajáttőke mellett a magas hitelkitettség is jellemző és probléma az eszközök és a források lejárati összhangjának hiánya. Így fennáll annak kockázata, hogy a rövidtávú finanszírozás megbillenése a társaságot is beboríthatja. A tőkeoldal megerősítése egy pénzügyi befektető belépésével stabilabbá teszi a cég működését, javítja banki hitelértékelési mutatóit és újra megnyithatja a hitelcsapokat a vállalkozás előtt.

A hazai kisvállalkozásokra az alacsony sajáttőke mellett a magas hitelkitettség is jellemző, ami önmagában is problémák forrása. Emellett újabb kihívás a finanszírozás fenntarthatóságának biztosítása, az eszközök és a hosszú lejáratú források lejárati összhangjának megteremtése. Természetesen nincs minden vállalkozásra alkalmazható szabály, hiszen meghatározó milyen eszköz finanszíroztatásáról van szó; például termelőeszközről, vagy ingatlanról és mennyire képes megőrizni értékét az adott eszköz, milyen a forgalomképessége. Kockázatot jelent a cég működésére nézve, ha például speciális termelőeszközeit nem hosszú lejáratú forrásból finanszírozza. „A rövid forrásokból finanszírozott, nem mobilizálható eszközök miatt megnövekszik a finanszírozási kitettség, s a rövidtávú finanszírozás megbillenése a társaságot is beboríthatja. A tervezett fejlesztésekhez hatékonyabb tőkét bevonnia a kisvállalkozásoknak, a saját tőke növelésével a jól működő cég kifeszített finanszírozása egyensúlyba hozható” – állítja Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkebefektetési Alap igazgatóságának elnöke.

A pénzintézeti szektor hitelezési aktivitása a kisvállalati körben jelentősen visszaesett az elmúlt években, mindemellett a finanszírozás az éven belüli hitelek arányába tolódott el. A PSZÁF adatai szerint a 2012 első félévében kihelyezett hitelek több mint 83 százaléka rövidtávú forrást biztosított a vállalkozások számára (lsd. 1. ábra). A forgóeszköz finanszírozási igények szignifikánsan nem változtak, hiszen a meglévő termelés finanszírozására továbbra is folyamatos igény van. A fejlesztésekre, beruházásokra azonban egyre kevesebb hitelforrást helyeztek ki. „Országos szinten továbbra is alacsony a KKV-k körében az új beruházások száma, a jelenlegi nehéz nemzetközi és hazai gazdasági környezetben kevesebb vállalkozó kíván a vállalkozása bővítésébe pénzt fektetni, ezzel párhuzamosan a beruházási hitelek iránti igény is alacsony. Ez alól elsősorban a pályázati forrásokkal is támogatott beruházások jelentenek csupán kivételt.”- mondta el Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgató-helyettese.

Miből telik fejlesztésre?

A belföldi banki finanszírozás volumenének csökkenése miatt pedig felmerül a kérdés, hogy az egyéb finanszírozási formák hogyan tudják pótolni a kieső vállalati forrásokat. Az MNB tranzakciós adatai szerint a részesedés típusú finanszírozás kivételével valamennyi finanszírozási alternatíva folyamatosan csökkent az elmúlt két és fél évben, vagyis a vállalatok finanszírozása egyre erősebben támaszkodik a tulajdonosokra, és tőkebefektetőkre. „Egy pénzügyi befektető belépésével a társaság tőkepozíciója megerősödik – hiszen a saját tőke, vagy tőketartalék emelésére kerül sor -, a cég stabilitása javul. A tőkehelyzet javulása a vállalkozások számára fedezet nélküli finanszírozást jelent, amely áttételesen a banki hitelértékelési mutatókat is javítja” – emeli ki Csuhaj V. Imre.

A tőkehelyzet javítása a banki hitelekhez is hozzáférést biztosít

A hitelképességet jelentősen javítja a tőkehelyzet megerősítése, hiszen az hozzájárul a vállalkozás likviditásának erősödéséhez. A legtöbb kereskedelmi bank számára nem alternatíva a fedezet nélküli finanszírozás, amelyet a kockázati befektető az üzletrész megszerzéséért felvállal, ugyanakkor azt elismerik, hogy a tőkeszerkezet megerősítése számukra is előnyös. „Az eddigi tapasztalataink alapján a portfóliócégekkel kapcsolatban álló bankok általában kedvezően értékelték az SZTA mint tőkéstárs megjelenését, hiszen a friss forrás a pénzintézetek hitelezői pozícióját nem rontotta és nem terhelte a vállalkozás eszközállományát sem” – összegez Csuhaj V. Imre.

A bank számára a cég tőkeellátottsága a tulajdonosok teherbíró képességét, tartalékait és a múltbéli működés sikerességét is mutatja. Éppen ezért az alultőkésítettség komoly kockázati tényező, s az elvártnál alacsonyabb sajáttőke arány akadályozza a hitelezést. A cég tőkehelyzetének vizsgálata minden finanszírozási forma esetében nagy fontossággal bír. „A vállalkozás tőkehelyzetének megítélése a kockázatelemzési mechanizmusunk egyik alapvető része. Éppen ezért a kockázati tőkebefektetés szinte minden esetben pozitívan befolyásolja egy vállalkozás banki finanszírozhatóságának megítélését”- emeli ki a Takarékbank vezérigazgató-helyettese.

Számos vállalkozásnál tetten érhető a probléma, hogy a társaság kapacitáskorlátai miatt nem tud megfelelni a megnövekedett vásárlói igényeknek, s tőkehelyzete nem teszi lehetővé a szükséges beruházások megvalósítását. Így a társaság vagy megreked egy adott szinten, vagy új tulajdonos bevonásával próbál megerősödni, hogy tőkéből finanszírozhassa fejlesztéseit. Miközben a kapacitásbővítéshez a tőkeforrás teremt lehetőséget, a termeléshez szükséges forrásigény a bankoknak is lehetőséget ad a hitelaktivitás növelésére.

***

Melléklet:

kozlemeny-2012-11-26-grafikon

forrás: PSZÁF adatok