Nem a hitel versenytársa a növekedési tőke

A magyar vállalatfinanszírozásban jelentős szerepet játszanak a kedvezményes, támogatott hitelkonstrukciók. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2026 második negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott új hitelek 38 százaléka támogatott konstrukcióban valósult meg.

Felmerül a kérdés: ilyen feltételek mellett hogyan tud versenyezni a tőkebefektetés a hitelekkel?

„Mi nem versenyzünk a támogatott hitelkonstrukciókkal” – fogalmazott Deme Géza a konferencián.

A megkülönböztetés lényege, hogy a két finanszírozási forma eltérő vállalati helyzetekre kínál megoldást. A hitel elsősorban olyan beruházásokhoz és működési célokhoz illeszkedik, amelyeknél a vállalat megfelelő biztonsággal képes tervezni a törlesztéshez szükséges pénzáramlást. A tőkebefektetés viszont olyan növekedési lépések finanszírozásában is szerepet kaphat, amelyeknél a várható üzleti eredmény még bizonytalanabb, vagy a korábbi pénzügyi teljesítmény nem tükrözi a vállalkozásban rejlő lehetőséget.

Ilyen helyzet például, amikor egy vállalat új piacra lépne, jelentősen bővítené kapacitásait, új technológiára építene üzletet, vagy a korábbi működéséhez képest lényegesen nagyobb növekedési lépésre készül.

Ezekben az esetekben nem feltétlenül a forráshoz jutás nominális költsége a legfontosabb kérdés. Azt is mérlegelni kell, hogy a finanszírozás milyen kockázatokat és kötelezettségeket jelent a vállalkozás számára.

A befektetőnek azt is látnia kell, ami a múltbeli számokból még nem olvasható ki

A növekedési tőke egyik legfontosabb szerepe Deme Géza szerint, hogy megfelelő időpontban kapcsolódjon be a vállalkozás fejlődésébe.

Előfordulhat, hogy a cégnek még nincs több évre visszatekintő, stabil eredménytörténete, ugyanakkor van ígéretes üzleti elképzelése és egy felkészült, elkötelezett csapata. A korábbi beszámolók ilyenkor önmagukban nem feltétlenül mutatják meg a vállalkozás jövőbeli lehetőségeit.

A tőkebefektető feladata azonban nem pusztán az, hogy higgyen egy jó ötletben. Meg kell vizsgálnia az üzleti modell működőképességét, a piac méretét, a versenyhelyzetet, a csapat végrehajtási képességét és azt is, milyen feltételekkel válhat a növekedés tartós vállalati értékké.

A tőkebefektetés tehát nem a megalapozott üzleti teljesítmény helyettesítője. Inkább olyan finanszírozási eszköz, amely bizonyos helyzetekben a hitelnél nagyobb üzleti bizonytalanságot is képes vállalni – megfelelő megtérülési lehetőség fejében.

Ez a vállalkozás szempontjából is lényeges különbség. A befektető tulajdonosként részesedik az üzleti eredményből, ugyanakkor viseli a vállalkozás értékének esetleges csökkenéséből adódó kockázatot is. Cserébe a meglévő tulajdonosoknak osztozniuk kell a jövőbeli értékteremtésen, és egy új tulajdonost is be kell vonniuk a vállalat működésébe.

A valódi kérdés ezért nem az, hogy a hitel vagy a tőke jobb finanszírozási forma. Hanem az, hogy melyik illeszkedik jobban az adott vállalkozás céljaihoz, kockázataihoz és fejlődési szakaszához.

Az árfolyamkockázat számít – de nem feltétlenül ez dönti el a befektetést

A panelbeszélgetésen a forint–euró árfolyammozgások hatása is szóba került.

Deme Géza arra mutatott rá, hogy a Széchenyi Alapok olyan vállalkozásokat keres, amelyek sikeres üzleti működés esetén olyan jelentős eredménynövekedési lehetőséggel rendelkeznek, amelyhez képest az árfolyamváltozások nem válnak meghatározó tényezővé a befektetés megítélésében.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a devizakockázat figyelmen kívül hagyható.

Egy exportáló vállalkozásnál, egy jelentős euróalapú importkitettséggel működő cégnél vagy egy külföldi piacra terjeszkedő vállalatnál az árfolyamváltozás eltérő irányban és mértékben befolyásolhatja a bevételeket, a költségeket, a pénzáramlást és végső soron a vállalat értékét.

A befektetési döntés során ezért azt is vizsgálni kell, hogy a cég üzleti modellje mennyire ellenálló a kedvezőtlen árfolyammozgásokkal szemben. Nem mindegy, hogy a vállalkozás természetes devizafedezettel rendelkezik-e, képes-e áthárítani a költségváltozásokat, illetve milyen hatást gyakorolna egy tartós árfolyam-elmozdulás a jövedelmezőségére.

A növekedési potenciál és a kockázatok vizsgálata nem választható el egymástól. Egy jelentős üzleti lehetőség önmagában nem tesz elfogadhatóvá bármilyen pénzügyi kockázatot.

A befektetői szervezet minősége is a finanszírozás része

A konferencián szóba került az intézményi működés és a szervezeti változások kérdése is.

Deme Géza hangsúlyozta, hogy a Széchenyi Alapoknál az elmúlt időszakban olyan szervezetet építettek fel, amelynek működését a kiszámíthatóság, az átláthatóság és a professzionalizmus jellemzi, és amely nemzetközi mércével is meg kívánja mérettetni magát.

Ennek a vállalkozások számára is van jelentősége.

A tőkebefektetés nem ér véget a finanszírozás rendelkezésre bocsátásával. A befektető és a vállalkozás tulajdonosai jellemzően többéves együttműködésre lépnek. Ez idő alatt stratégiai döntéseket kell meghozniuk, üzleti és pénzügyi teljesítményt kell értékelniük, kezelniük kell a felmerülő kockázatokat, és idővel a befektetésből történő kiszállás feltételeit is ki kell alakítaniuk.

A befektető működésének minősége ezért ugyanúgy része az együttműködésnek, mint a rendelkezésre bocsátott tőke. A világos döntéshozatal, a következetes tulajdonosi működés és az átlátható elvárások csökkenthetik a félreértések és konfliktusok kockázatát.

A befektető professzionalizmusa ugyanakkor nem pusztán szervezeti kérdés: végső soron a befektetési döntések minőségében, a portfóliókezelésben és a realizált eredményekben kell megmutatkoznia.

Nem minden növekedési tervhez ugyanaz a forrás illik

A Budapest Economic Forum beszélgetésének egyik fontos tanulsága, hogy a vállalatfinanszírozás különböző eszközeit nem érdemes egymást kizáró alternatívaként kezelni.

Egy vállalkozás fejlődésének különböző szakaszaiban más-más finanszírozási forma lehet megfelelő. A bankhitel, a támogatott finanszírozás, a garanciakonstrukciók és a tulajdonosi tőke bizonyos helyzetekben egymást kiegészítve is működhetnek.

A növekedési tőke ott tud különösen fontos szerepet betölteni, ahol a vállalkozás előtt jelentős üzleti lehetőség áll, de annak megvalósítása a hagyományos hitelfinanszírozáshoz képest eltérő kockázatvállalást igényel.

A megfelelő finanszírozás így nem feltétlenül a legalacsonyabb kamatot vagy a legkisebb tulajdonosi hígulást jelenti. Hanem azt a megoldást, amely mellett a vállalkozás a növekedési lehetőségeit és a vállalt kockázatokat egyaránt kezelni tudja.

A magyar filmipar az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül: Budapest és a hazai stúdiókapacitás ma már stabil helyet foglal el Európa legfontosabb forgatási központjai között. A nemzetközi produkciók jelenléte jelentős gazdasági és szakmai hatással jár, munkahelyeket teremt, fejleszti az infrastruktúrát, és erősíti a magyar filmes szakembergárda nemzetközi pozícióját. Ugyanakkor az iparág egyik régi sajátossága, hogy a legnagyobb üzleti haszon jellemzően nem Magyarországon realizálódik.

A Széchenyi Alapok ezen a ponton kíván új modellt építeni. Célunk, hogy a magyar fél ne kizárólag a gyártási lánc szereplőjeként, hanem befektetőként is jelen legyen a nemzetközi filmiparban. Ennek jegyében jött létre az a stratégiai együttműködés, amely tíz film finanszírozási lehetőségére teremt keretet nemzetközi partnerekkel közösen.

Az együttműködés első projektje a Nürnberg, amely már az első időszakban is igazolta a konstrukció létjogosultságát. A film nemcsak kereskedelmileg teljesít erősen, hanem a nézők körében is kiemelkedő fogadtatásban részesült: a Rotten Tomatoes oldalon 95%-os közönségértékelést ért el, több mint 1 000 hitelesített értékelés alapján. Ez azt mutatja, hogy a projekt nemcsak befektetési szempontból ígéretes, hanem a közönségoldalon is erős visszaigazolást kapott.

A Széchenyi Alapok számára ez a terület nem egyszeri lehetőség, hanem tudatos portfólióépítés része. A filmfinanszírozás ugyan első ránézésre eltérhet a hagyományos kockázatitőke-befektetésektől, valójában azonban több fontos ponton hasonló logika mentén működik: globális piacra készülő termékről van szó, a kockázatok több tényező alapján mérlegelhetők, a befektetések pedig portfóliószemléletben kezelhetők.

Még több részlet a filmmel és finanszírozással kapcsolatban a portfolio.hu cikkben.

Erről bővebben itt: Stratégiai mesterlépés: magyar kézbe került Ausztria egyik vezető vasúti fuvarozója – Portfolio.hu

Gratulálunk a CER-nek és a befektetést kezelő kollégáinknak.

Mert látványos sikereket érhetünk el az együttműködés erejével, különösen, ha néha még a makrogazdasági hullámvasúton is képesek vagyunk mosolyogni.

A BÉT Xtend piac nagyszerű lehetőséget teremt a feltörekvő magyar középvállalatok számára, hogy tőkét vonjanak be és megmérettessék magukat egy magasabb szinten. Mi pedig hosszú évek óta aktív szereplőként segítjük őket ezen az úton.

Így ez a díj visszajelzés számunkra arról, hogy jó úton járunk, részvételünkkel valódi értéket teremtünk, hogy a tőkepiacnak szüksége van elkötelezett szereplőkre.

Eddigi befektetéseink között már számos sikeres tőzsdére lépés található, és büszkék vagyunk rá, hogy időközben egyre több befektetésünknek sikerül a szintlépés is az Xtend piacról a BÉT Standard kategóriájába.

Ezért köszönjük minden kollégánknak, partnereinknek és a befektetői közösségnek az eddigi közös munkát.

A Tőzsdei Tanácsadó Testület szakmai zsűrijének pedig, hogy meglátták bennünk azt a hozzáadott értéket, amit mi is látunk a hazai vállalatokban. Mi továbbra is azért dolgozunk, hogy a magyar cégek sikeresen növekedjenek, a tőkepiac élénk és versenyképes maradjon, és hogy közreműködésünkkel a következő években még több sikertörténetet láthassunk a Budapesti Értéktőzsdén.

Erről beszélt Géza Deme a Széchenyi Alapok – Széchenyi Funds elnök-vezérigazgatója a Budapesti Értéktőzsde BÉT Legek 2024 díjátadó ünnepségén.

Mert látványos sikereket érhetünk el az együttműködés erejével, különösen, ha néha még a makrogazdasági hullámvasúton is képesek vagyunk mosolyogni.

A BÉT Xtend piac nagyszerű lehetőséget teremt a feltörekvő magyar középvállalatok számára, hogy tőkét vonjanak be és megmérettessék magukat egy magasabb szinten. Mi pedig hosszú évek óta aktív szereplőként segítjük őket ezen az úton.

Így ez a díj visszajelzés számunkra arról, hogy jó úton járunk, részvételünkkel valódi értéket teremtünk, hogy a tőkepiacnak szüksége van elkötelezett szereplőkre.

Eddigi befektetéseink között már számos sikeres tőzsdére lépés található, és büszkék vagyunk rá, hogy időközben egyre több befektetésünknek sikerül a szintlépés is az Xtend piacról a BÉT Standard kategóriájába.

Ezért köszönjük minden kollégánknak, partnereinknek és a befektetői közösségnek az eddigi közös munkát.

A Tőzsdei Tanácsadó Testület szakmai zsűrijének pedig, hogy meglátták bennünk azt a hozzáadott értéket, amit mi is látunk a hazai vállalatokban. Mi továbbra is azért dolgozunk, hogy a magyar cégek sikeresen növekedjenek, a tőkepiac élénk és versenyképes maradjon, és hogy közreműködésünkkel a következő években még több sikertörténetet láthassunk a Budapesti Értéktőzsdén.

Egy válsághelyzet lehetőséget is hoz, amit egy profi csapatnak a növekedési tőke segít kihasználni.

Erről is beszélt Géza Deme a Széchenyi Alapok – Széchenyi Funds elnök-vezérigazgatója a Budapesti Értéktőzsde BÉT50 konferenciáján.

Az előadás során János kiemelte, hogy a kockázati tőke nem csupán pénzügyi forrást biztosít a cégeknek, hanem számos extra előnnyel is járhat, mint például iparági kapcsolatok és szakértelem bevonása. Az „early stage” vállalatok esetében a fintech, AI, medtech és biotech szektorok kiemelkedő növekedési potenciállal bírnak, és a kockázati tőke ezekre a területekre különösen érzékeny​.

János arra is rávilágított, hogy a VC befektetők olyan „validált” cégeket keresnek, amelyek már rendelkeznek működő termékkel és bevétellel, de további fejlesztésre és piacszerzésre van szükségük. Az előadáson bemutatott gyakorlati tanácsokból kiderült, hogy a sikeres tőkebevonás kulcsa a professzionális pénzügyi tervezés és a VC befektetői elvárások megértése. Az egyik kulcsfontosságú üzenet: a céltársaság céljainak világos megfogalmazása a folyamat elején rendkívül lényeges, hiszen az üzleti terv és a befektetés feltételei hosszú távon meghatározzák a cég sikerességét.

A KKV-k vezetői megtudhatták, hogy a kockázati tőke nem csak a nagyvállalatok kiváltsága, hanem az ambiciózus, növekedni vágyó kisebb cégek számára is elérhető megoldás lehet. János rávilágított, hogy az ilyen típusú finanszírozás nem csak forrást, de stratégiai partnert is jelent, aki hozzájárulhat a cég növekedési pályájához – ha tudjuk, hogyan kell vele jól együttműködni.

A rendezvény bebizonyította, hogy az ilyen események nemcsak a networking és tanulás szempontjából hasznosak, hanem valós segítséget nyújtanak a hazai KKV-k számára is, hogy elérjék ambiciózus céljaikat.

Összességében a BÉT Mentor rendezvénye és Kővágó János előadása inspiráló és hasznos volt minden résztvevő számára, ráadásul egy kicsit talán közelebb hozta a kockázatitőke világát a mindennapi vállalkozói döntésekhez.

A tervekről a Portfolio.hu-n jelent meg részletes elemző írás.

Az Electron Holding Zrt. projektcége, az Electron Bridge Kft. négy, összesen 15 MW kapacitású naperőműpark kivitelezését kezdi meg idén, amihez a Széchényi Alapok 6,3 millió euró értékű befektetéssel járul hozzá. Ezzel 50 százalékos tulajdonossá válunk a projektben. „A jelenlegi tulajdoni arányunk valóban eltér a szakmában megszokottól, de éppen ezért jól kifejezi azt, hogy partnerségben, fele-fele kockázatvállalással, és közös felelősséggel megyünk bele ebbe az üzletbe. Ez az együttműködésünk első lépcsőfoka, a második a naperőművek energiatárolási kapacitásokkal való bővítése lehet” – mondja Deme Géza, a Széchenyi Alapok elnök-vezérigazgatója.

„A Széchenyi Alapokkal kötött együttműködésünk azért életképes, mert az önállóan megvalósuló fejlesztéseket be tudjuk kötni az Electron Holding Zrt. energiakereskedelmi- és szabályozási portfóliójába, emellett a megvalósítás és üzemeltetés kockázatát is átvállaljuk. A komplexitás növekedése nem csak az áram értékesítési struktúrájánál, hanem a naperőmű építések terén is tetten érhető. Már nem elég csak a műszaki megvalósítás költségét optimalizálni, technológia választásnál modellezni kell az eltérő megoldások termeléssel súlyozott várható átlagárát is, mert az éves termelés összvolumenénél már lényegesebb a termelés időszaka. Konkrét példát említve, egy kelet-nyugati tájolású- vagy egy drágább, forgatós naperőmű többet termel a reggeli és délutáni órákban egy olcsóbb, fix tartószerkezetű erőműhöz képest, amikor a DAM órás árak 2-3-szor magasabbak a déli órákat jellemző, akár negatív áraknál. Ezzel szemben a fix szerkezet télen többet termel, amikor a havi átlagárak várhatóan magasabbak lesznek. Ezért szükséges előre átgondolni, milyen fogyasztói profilt fog lefedni, vagy kiváltani az erőmű termelése és ahhoz kiválasztani a megfelelő technológiát. Ezek a különbségek jelentős különbségeket jelentenek a megtérüléseknél.” – mutatott rá Szücs Ádám, az Electron Holding elnök-vezérigazgatója.

A cégcsoport egyébként napelemes energiatermelésre teljesen integrált működéssel rendelkezik a projekttervezéstől és – fejlesztéstől az üzemeltetésen át az energiakereskedelemig, rendszerszintű szabályozásig. Tervben van továbbá egy retail fogyasztói portfólió kialakítása is, amivel bezárulna az értéklánc: a megtermelt energia a cég leányvállalatain keresztül jutna el a végfogyasztóig.

„A kockázati tőke szerepe az, hogy az első nehezebb, építési szakaszon átsegítse a vállalatot. A jelenlegi üzlet előzménye, hogy korábban már befektettünk az Electron Holdingba, amely ügyletet sikeresen zártunk 2022-ben, és most szívesen társulunk újra” – tette hozzá Deme Géza, aki a jelenlegi 15 MW kapacitású naperőműpark befektetés kapcsán azzal számol, hogy az egy éven belül pénztermelő vállalkozássá válik.

Az új projektről a Portfolio.hu-n jelent meg részletes elemző írás.

A kezdeményezés célja mindenekelőtt az, hogy gyakorlati kitörési lehetőséget teremtsen felsőoktatási intézményben alkotó professzorok és hallgatók ötleteiből induló, gyors fejlődésre hivatott vállalkozások számára elsősorban a robotika, a medtech, a mesterséges intelligencia, a smart technológia és a kiberbiztonság területén. „Az innovációnak elsősorban akkor van értelme, ha az végül a gyakorlatban is megvalósul” – állítja Deme Géza, a Széchenyi Alapok elnök-vezérigazgatója.

Az új cég a résztevő tulajdonosok technikai, technológiai és üzleti hátterét felhasználva olyan, ígéretes startup vállalkozásokba fektet majd be, melyek hathatós pénzügyi és vállalkozási segítséggel jelentős értéknövekedést érhetnek el. Az innovatív, úgynevezett „venture studio” modell segítségével ezek a vállalkozások a kezdeti befektetésen túl hiánypótló szaktudást, üzleti tapasztalatokat és kapcsolatokat is nyerhetnek a tranzakcióból. Ennek eredményeként az ÓUVC jelentős megtérüléssel léphet ki az így immár megerősített vállalkozásokból, amit azután újabb startupok elindítására fordíthat. Az egyetemi befektetőcég tevékenysége hamarosan kiterjedhet más egyetemekről jelentkező, vagy az egyetemi tudásbázist felhasználni kívánó más vállalkozások fejlesztésére, és akár azon túlra is.

Az ÓUVC mögött a Széchenyi Alpok külön erre a célra létrehozott 10 milliárd forintos tőkealapja áll. Ezt a pénzt előre lefektetett üzleti kritériumok teljesítése révén, fokozatosan használhatja fel a befektetőcég.

A pénzügyileg is vállalkozó egyetem koncepciója nem új keletű a világban. Elsősorban Amerikában számos példáját láthatjuk az akadémia és a pénzügyi világ együttműködése nyomán elért sikereknek. A Szilícium-völgyben például az üzleti és technológiai hátterű egyetemek jelentős pénzeket keresnek saját kutatásaik gyakorlati üzleti hasznosításával. Ennek eredményeként többek között még tovább szélesíthetik kutatásaik körét és akár nagyvonalú ösztöndíj programokkal csábíthatják magukhoz a világ legsikeresebb professzorait és legtehetségesebb diákjait.

A hazánkban is meghonosított koncepció révén a Széchenyi Alapok a tulajdonos elvárásaival összhangban nem egyszerűen pénzt ad az egyetemnek, hanem a gyakorlatban is segít az üzleti megvalósításban. „Az ÓUVC-vel olyan céget indítottunk, aminek segítségével az egyetemi kutatási területek elméleti eredményei konkrét piaci értékre válthatók” – tette hozzá Deme Géza.

Az új befektetőcég szeptemberben már meg is kezdi működését.