{"id":1501,"date":"2015-08-17T08:49:27","date_gmt":"2015-08-17T08:49:27","guid":{"rendered":"http:\/\/www.blog.sztateszt.7digits.net\/blog\/lehet-e-oktatni-az-innovaciot\/"},"modified":"2015-08-17T08:49:27","modified_gmt":"2015-08-17T08:49:27","slug":"lehet-e-oktatni-az-innovaciot","status":"publish","type":"blog","link":"https:\/\/szta.hu\/en\/blog\/lehet-e-oktatni-az-innovaciot\/","title":{"rendered":"Lehet-e oktatni az innov\u00e1ci\u00f3t?"},"content":{"rendered":"

\"DesignBudapest egyik er\u0151ss\u00e9ge, hogy mik\u00f6zben eg\u00e9szen kiv\u00e1l\u00f3 m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k, programoz\u00f3k v\u00e9geznek az egyetemen, sok a kreat\u00edv, magas sz\u00ednvonalon dolgoz\u00f3 designer \u00e9s az \u00fcgyes, m\u00e1r kor\u00e1n k\u00fclf\u00f6ldi tapasztalatot szerzett k\u00f6zgazd\u00e1sz is. Ebb\u0151l viszont m\u00e9g egy\u00e1ltal\u00e1n nem k\u00f6vetkezik, hogy Budapest a r\u00e9gi\u00f3 innov\u00e1ci\u00f3s k\u00f6zpontjak\u00e9nt ontani fogja a sikeres, minden kor\u00e1bbi \u00fczleti modellt felr\u00fag\u00f3 milli\u00e1rddoll\u00e1ros v\u00e1llalkoz\u00e1sokat.<\/strong><\/p>\n

Programoz\u00f3b\u00f3l ugyanis t\u00fal kev\u00e9s van, a designerek pedig kiv\u00e1l\u00f3an megtanulj\u00e1k a szakm\u00e1t, de azt\u00e1n gondjuk van a c\u00e9g\u00e9p\u00edt\u00e9ssel. A legjobb, leginnovat\u00edvabb fiatal k\u00f6zgazd\u00e1szainkat nincs az az er\u0151, ami visszahozza az orsz\u00e1gba, ha nem tal\u00e1lnak itthon a kreativit\u00e1suknak \u00e9s k\u00e9pess\u00e9geinknek megfelel\u0151 \u00e1ll\u00e1st. Att\u00f3l, hogy az emberanyag j\u00f3, m\u00e9g lehet egy v\u00e1ros csup\u00e1n az olcs\u00f3, j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 munkaer\u0151 besz\u00e1ll\u00edt\u00f3ja a glob\u00e1lis innov\u00e1ci\u00f3s k\u00f6zpontok r\u00e9sz\u00e9re; \u00e9s persze lehet maga is innov\u00e1ci\u00f3s k\u00f6zpont.<\/p>\n

Hogy ez min m\u00falik, persze t\u00falmutat egy blogposzt keretein. Az viszont biztos, hogy az oktat\u00e1snak kulcsszerepe van benne. \u00c9s az is igaz, hogy ez a probl\u00e9ma kor\u00e1ntsem csak Magyarorsz\u00e1g saj\u00e1tja. Vil\u00e1gszerte sz\u00e1mos oktat\u00e1sstrat\u00e9ga foglalkozik azzal, hogy lehet-e oktatni az innov\u00e1ci\u00f3t, \u00e9s ha igen, hogyan. A vil\u00e1g olyan gyorsan v\u00e1ltozik, hogy egyel\u0151re m\u00e9g az is k\u00e9rd\u00e9s, hogy l\u00e9tezik-e ehhez t\u00f6k\u00e9letes modell, olyan, amely 3-5 \u00e9v m\u00falva is meg\u00e1llja a hely\u00e9t. A legfrissebb kutat\u00e1si anyagok szerint azonban n\u00e9h\u00e1ny dolog val\u00f3sz\u00edn\u0171leg igaz: 1) hamarosan programozni is meg kell tan\u00edtani a kisiskol\u00e1sokat, nem csak \u00edrni \u00e9s olvasni; 2) nem \u00e1rt, ha a k\u00f6zoktat\u00e1sban is megjelennek a v\u00e1llalkoz\u00e1si ismeretek; 3) a b\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyok oktat\u00e1sa egy\u00e1ltal\u00e1n nem felesleges, a m\u0171velts\u00e9g pedig nem elavult fogalom.<\/p>\n

1. A programoz\u00e1s oktat\u00e1s\u00e1nak bevezet\u00e9se az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1kban<\/strong><\/p>\n

Egyre t\u00f6bb szakember \u00e1ll\u00edtja, hogy a digit\u00e1lis technol\u00f3gia nyelv\u00e9t a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben m\u00e1r nem csak annak \u00e9rdemes ismernie, aki programoz\u00f3nak k\u00e9sz\u00fcl. Ma a leginnovat\u00edvabb v\u00e1llalkoz\u00e1sokn\u00e1l a design, a m\u0171v\u00e9szetek, a technol\u00f3gia, a term\u00e9kfejleszt\u00e9s \u00e9s a marketing annyira \u00f6sszeforrt, hogy lassan egy alkalmazott m\u0171v\u00e9szetekkel foglalkoz\u00f3 szakembernek is \u00e9rdemes lehet megtanulnia programoznia, mert a k\u00f6zvet\u00edt\u0151 eszk\u00f6ze, a m\u00e9dium, amit haszn\u00e1l, nagyon er\u0151sen be van k\u00f6tve a digit\u00e1lis vil\u00e1gba. Van, aki szerint hamarosan a programoz\u00e1st ugyan\u00fagy fogj\u00e1k oktatni, mint az \u00edr\u00e1st\/olvas\u00e1st, a matematik\u00e1t vagy az angol nyelvet, \u00e9s ha megn\u00e9zz\u00fck a legfrissebb folyamatokat, akkor ez a vil\u00e1g m\u00e1r tal\u00e1n nincs is olyan messze.<\/p>\n

Eur\u00f3p\u00e1ban Anglia j\u00e1r legel\u00f6l az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1sok programoz\u00e1sra tan\u00edt\u00e1s\u00e1ban: n\u00e9h\u00e1ny olyan int\u00e9zm\u00e9ny, mint a Royal Society, az Association for Learning Technology, a Computing at School \u00e9s a British Computer Society m\u00e1r 2012-ben vit\u00e1kat kezdem\u00e9nyeztek \u00e9s tanulm\u00e1nyokat publik\u00e1ltak a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l az Oktat\u00e1si Miniszt\u00e9riumnak c\u00edmezve<\/a>. V\u00e9g\u00fcl 2014 szeptember\u00e9t\u0151l \u00e9letbe l\u00e9pett az \u00faj tanterv, amelyben m\u00e1r a k\u00f3dol\u00e1si \u00e9s sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes ismeretek is nagyobb hangs\u00falyt kaptak. \u00c9sztorsz\u00e1gban a finn Tiger Leap alap\u00edtv\u00e1ny akt\u00edv e t\u00e9ren, akik m\u00e1r 2012-ben elind\u00edtott\u00e1k a \u201cProgeTiiger\u201d programot, amely az \u00e1ltal\u00e1nos iskolai k\u00f3dol\u00e1s oktat\u00e1s\u00e1t t\u00e1mogatja, de h\u00edres a tallinni Pelgulinna Gymnasium<\/a> 12 \u00e9vfolyamos iskola is az ICT ipar\u00e1g ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9r\u0151l. \u0150k m\u00e1r j\u00f3 p\u00e1r sikeres startup v\u00e1llalkoz\u00f3t adtak a vil\u00e1gnak. De van m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny orsz\u00e1g, ahol k\u00f6telez\u0151 tantervi anyag<\/a> lett a programoz\u00e1s \u00e9s k\u00f3dol\u00e1s, \u00e9s ami \u00e9rdekes, hogy a kelet-k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai r\u00e9gi\u00f3 egy\u00e1ltal\u00e1n nincs lemaradva e t\u00e9ren: Ciprus, G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g \u00e9s Portug\u00e1lia mellett ugyanis Bulg\u00e1ria, Csehorsz\u00e1g \u00e9s Lengyelorsz\u00e1g is akt\u00edvan k\u00eds\u00e9rletezik a programoz\u00e1s oktat\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n

Van szerencs\u00e9re magyarorsz\u00e1gi j\u00f3 gyakorlat is: a Skool<\/a> kisl\u00e1nyokat tan\u00edt programozni, f\u00fcggetlen szervezetk\u00e9nt, nonprofit alapon. A kezdem\u00e9nyez\u00e9s azon pr\u00f3b\u00e1l meg v\u00e1ltoztatni, hogy annak ellen\u00e9re, hogy kev\u00e9s szakma k\u00edn\u00e1l annyira rugalmas munkabeoszt\u00e1st \u00e9s \u00e9letm\u00f3dot, mint a programoz\u00f3k\u00e9, n\u0151ket m\u00e9gis ritk\u00e1n l\u00e1tunk k\u00f3dolni.<\/p>\n

2. V\u00e1llalkoz\u00e1si ismeretek oktat\u00e1sa az iskol\u00e1ban<\/strong><\/p>\n

Na igen. Szinte mindegyik kelet-k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai orsz\u00e1gra igaz, hogy marketingben \u00e9s \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9sben gyeng\u00e9bbek vagyunk, mint a nyugat-eur\u00f3paiak. A v\u00e1llalkoz\u00f3i kult\u00far\u00e1t, attit\u0171d\u00f6t, az ezzel j\u00e1r\u00f3 felel\u0151ss\u00e9get k\u00f6nnyebb olyan orsz\u00e1gokban m\u00e1r gyerekk\u00e9nt magunkba sz\u00edvni, ahol a csal\u00e1d gener\u00e1ci\u00f3k \u00f3ta v\u00e1llalkozik. Ahol ez nem adott, ott a v\u00e1llalkoz\u00f3i kult\u00fara \u00e1tad\u00e1s\u00e1t az iskol\u00e1nak \u00e9rdemes p\u00f3tolnia. A probl\u00e9ma az, hogy nincsenek olyan kompetenci\u00e1kkal rendelkez\u0151 tan\u00e1rok, akik szakszer\u0171en \u00e9s \u00e9lvezetesen tudn\u00e1k \u00e1tadni azt a tud\u00e1st, amelyt\u0151l a di\u00e1kok k\u00e9s\u0151bb val\u00f3ban kedvet kapnak saj\u00e1t c\u00e9g alap\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. \u00c9ppen ez\u00e9rt \u2013 n\u00e9h\u00e1ny kiv\u00e9telt\u0151l eltekintve \u2013 eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ban nagyon kev\u00e9s olyan k\u00f6z\u00e9piskola van, ahol v\u00e1llalkoz\u00f3i ismereteket tan\u00edtanak a k\u00f6telez\u0151 tanterv r\u00e9szek\u00e9nt.<\/p>\n

A probl\u00e9ma az uni\u00f3s politikai d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k el\u0151tt is ismert, a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l m\u00e1r 2011-ben \u00f6sszefoglal\u00f3 jelent\u00e9st<\/a> k\u00e9sz\u00edtett az Eur\u00f3pai Bizotts\u00e1g. J\u00f3 p\u00e9ld\u00e1k az\u00e9rt akadnak: figyelemrem\u00e9lt\u00f3 projekt a CENTRES (Creative Entrepreneurship in Schools)<\/a>, amelynek az a c\u00e9lja, hogy felk\u00e9sz\u00edtse a c\u00e9gvezet\u00e9sre a j\u00f6v\u0151 kreat\u00edvipari v\u00e1llalkoz\u00f3it. Jelenleg is Eur\u00f3pa-szerte tesztelik azokat az \u00faj tan\u00edt\u00e1si m\u00f3dszereket, amelyek k\u00f6zel \u00e1llnak a kreat\u00edv v\u00e1llalkoz\u00e1sokhoz, \u00e9s a v\u00e1llalkoz\u00f3i k\u00e9szs\u00e9gek fejleszt\u00e9s\u00e9t seg\u00edtik (eg\u00e9szen pontosan Csehorsz\u00e1gban, D\u00e1ni\u00e1ban, \u00c9sztorsz\u00e1gban, Litv\u00e1ni\u00e1ban, Finnorsz\u00e1gban, Lengyelorsz\u00e1gban, Szlov\u00e9ni\u00e1ban \u00e9s az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gban fut a program).<\/p>\n

A britek term\u00e9szetesen ebben is el\u00f6l j\u00e1rnak: a brit korm\u00e1ny Enterprise for all<\/a> c\u00edm\u0171 szak\u00e9rt\u0151i anyaga el\u00e9rte c\u00e9lj\u00e1t, hat\u00e1s\u00e1ra ugyanis radik\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1sokat terveznek az angol k\u00f6zoktat\u00e1sban. A fejleszt\u00e9seket k\u00f6vet\u0151en<\/a> j\u00f3val nagyobb f\u00f3kuszt kapnak majd a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1kban a v\u00e1llalkoz\u00f3i ismeretek. K\u00f6vetend\u0151 p\u00e9lda.<\/p>\n

J\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 magyar projekt is van: a FutureGen<\/a> program az Alternat\u00edv K\u00f6zgazdas\u00e1gi Gimn\u00e1ziumban fut. A kurzus sor\u00e1n a gimnazist\u00e1k saj\u00e1t v\u00e1llalkoz\u00e1st alap\u00edtanak, amelyben sikeres, fiatal v\u00e1llalkoz\u00f3k mentork\u00e9nt seg\u00edtik \u0151ket.<\/p>\n

3. A kult\u00fara \u00e9s a m\u0171velts\u00e9g jelent\u0151s\u00e9ge<\/strong><\/p>\n

\"richard<\/a><\/p>\n

Egy kor\u00e1bbi posztomban<\/a> m\u00e1r hivatkoztam az amerikai Milken Institute \u00e9vr\u0151l \u00e9vre publik\u00e1lt Best Performing Cities anyag\u00e1ra, amely a legsikeresebb amerikai v\u00e1rosokat list\u00e1zza (aszerint, hogy hol n\u0151nek a fizet\u00e9sek a legnagyobb m\u00e9rt\u00e9kben egyik \u00e9vr\u0151l a m\u00e1sikra, illetve hol sz\u00fcletik a legt\u00f6bb \u00faj munkahely). A tanulm\u00e1ny szerint a sikeress\u00e9ghez igen fontos felt\u00e9tel, hogy a v\u00e1rosnak gazdag kultur\u00e1lis \u00e9lete is legyen. A kult\u00fara sokak szerint az innov\u00e1ci\u00f3 t\u00e1ptalaja, a k\u00e9plet egyik fontos, n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen \u00f6sszetev\u0151je. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt err\u0151l is besz\u00e9lt j\u00fanius elej\u00e9n a Brain Bar Budapesten<\/a> a t\u00e9ma nagy teoretikusa, az ismert amerikai t\u00e1rsadalomtud\u00f3s, Richard Florida<\/a> is.<\/p>\n

A vil\u00e1g legjobb egyetemeire magyar di\u00e1kokat felk\u00e9sz\u00edt\u0151 Milestone Int\u00e9zet alap\u00edt\u00f3i is csak egyet\u00e9rteni tudnak ezzel<\/a>. A vil\u00e1g olyan gyorsan v\u00e1ltozik, hogy az int\u00e9zet alap\u00edt\u00f3i szerint szakm\u00e1t oktatni sok egyetemi szakon szinte m\u00e1r felesleges. Az attit\u0171d, a t\u00e1g f\u00f3kusz\u00fa vil\u00e1gk\u00e9p \u00e9s a m\u0171velts\u00e9g viszont igenis hasznosak akkor, amikor gyorsan kell alkalmazkodni \u2013 felt\u00e9ve, ha hozz\u00e1 t\u00e1rsulnak azok a kompetenci\u00e1k, amelyekben az angolsz\u00e1sz oktat\u00e1si rendszer hagyom\u00e1nyosan er\u0151s: kritikai gondolkod\u00e1s, vitakult\u00fara, a hat\u00e9kony csapatmunka \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban egy\u00e9bk\u00e9nt a legt\u00f6bb befektet\u00e9si bank\u00e1r filoz\u00f3fi\u00e1t \u00e9s matematik\u00e1t tanul, nem pedig business schoolon v\u00e9gez; eml\u00e9kezz\u00fcnk csak, hogy a t\u0151zsdei zseni Andr\u00e9 Kostolany is filoz\u00f3fi\u00e1t \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netet hallgatott, \u00e9s Soros Gy\u00f6rgy is \u00e9vekig foglalkozott behat\u00f3an filoz\u00f3fi\u00e1val. Steve Jobs \u00e9s a kalligr\u00e1fia kapcsolat\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00e9s ennek hat\u00e1s\u00e1t a vil\u00e1g legnyeres\u00e9gesebb v\u00e1llalat\u00e1ra pedig tal\u00e1n m\u00e1r t\u00e9nyleg mindenki ismeri.<\/p>\n

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel h\u00edrlevel\u00fcnkre!”][\/post_newsletter]<\/p>\n","protected":false},"featured_media":6441,"template":"","class_list":["post-1501","blog","type-blog","status-publish","has-post-thumbnail","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/szta.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/blog\/1501","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/szta.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/blog"}],"about":[{"href":"https:\/\/szta.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/blog"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szta.hu\/en\/wp-json\/"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/szta.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1501"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}