Nem a hitel versenytársa a növekedési tőke

A magyar vállalatfinanszírozásban jelentős szerepet játszanak a kedvezményes, támogatott hitelkonstrukciók. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2026 második negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott új hitelek 38 százaléka támogatott konstrukcióban valósult meg.

Felmerül a kérdés: ilyen feltételek mellett hogyan tud versenyezni a tőkebefektetés a hitelekkel?

„Mi nem versenyzünk a támogatott hitelkonstrukciókkal” – fogalmazott Deme Géza a konferencián.

A megkülönböztetés lényege, hogy a két finanszírozási forma eltérő vállalati helyzetekre kínál megoldást. A hitel elsősorban olyan beruházásokhoz és működési célokhoz illeszkedik, amelyeknél a vállalat megfelelő biztonsággal képes tervezni a törlesztéshez szükséges pénzáramlást. A tőkebefektetés viszont olyan növekedési lépések finanszírozásában is szerepet kaphat, amelyeknél a várható üzleti eredmény még bizonytalanabb, vagy a korábbi pénzügyi teljesítmény nem tükrözi a vállalkozásban rejlő lehetőséget.

Ilyen helyzet például, amikor egy vállalat új piacra lépne, jelentősen bővítené kapacitásait, új technológiára építene üzletet, vagy a korábbi működéséhez képest lényegesen nagyobb növekedési lépésre készül.

Ezekben az esetekben nem feltétlenül a forráshoz jutás nominális költsége a legfontosabb kérdés. Azt is mérlegelni kell, hogy a finanszírozás milyen kockázatokat és kötelezettségeket jelent a vállalkozás számára.

A befektetőnek azt is látnia kell, ami a múltbeli számokból még nem olvasható ki

A növekedési tőke egyik legfontosabb szerepe Deme Géza szerint, hogy megfelelő időpontban kapcsolódjon be a vállalkozás fejlődésébe.

Előfordulhat, hogy a cégnek még nincs több évre visszatekintő, stabil eredménytörténete, ugyanakkor van ígéretes üzleti elképzelése és egy felkészült, elkötelezett csapata. A korábbi beszámolók ilyenkor önmagukban nem feltétlenül mutatják meg a vállalkozás jövőbeli lehetőségeit.

A tőkebefektető feladata azonban nem pusztán az, hogy higgyen egy jó ötletben. Meg kell vizsgálnia az üzleti modell működőképességét, a piac méretét, a versenyhelyzetet, a csapat végrehajtási képességét és azt is, milyen feltételekkel válhat a növekedés tartós vállalati értékké.

A tőkebefektetés tehát nem a megalapozott üzleti teljesítmény helyettesítője. Inkább olyan finanszírozási eszköz, amely bizonyos helyzetekben a hitelnél nagyobb üzleti bizonytalanságot is képes vállalni – megfelelő megtérülési lehetőség fejében.

Ez a vállalkozás szempontjából is lényeges különbség. A befektető tulajdonosként részesedik az üzleti eredményből, ugyanakkor viseli a vállalkozás értékének esetleges csökkenéséből adódó kockázatot is. Cserébe a meglévő tulajdonosoknak osztozniuk kell a jövőbeli értékteremtésen, és egy új tulajdonost is be kell vonniuk a vállalat működésébe.

A valódi kérdés ezért nem az, hogy a hitel vagy a tőke jobb finanszírozási forma. Hanem az, hogy melyik illeszkedik jobban az adott vállalkozás céljaihoz, kockázataihoz és fejlődési szakaszához.

Az árfolyamkockázat számít – de nem feltétlenül ez dönti el a befektetést

A panelbeszélgetésen a forint–euró árfolyammozgások hatása is szóba került.

Deme Géza arra mutatott rá, hogy a Széchenyi Alapok olyan vállalkozásokat keres, amelyek sikeres üzleti működés esetén olyan jelentős eredménynövekedési lehetőséggel rendelkeznek, amelyhez képest az árfolyamváltozások nem válnak meghatározó tényezővé a befektetés megítélésében.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a devizakockázat figyelmen kívül hagyható.

Egy exportáló vállalkozásnál, egy jelentős euróalapú importkitettséggel működő cégnél vagy egy külföldi piacra terjeszkedő vállalatnál az árfolyamváltozás eltérő irányban és mértékben befolyásolhatja a bevételeket, a költségeket, a pénzáramlást és végső soron a vállalat értékét.

A befektetési döntés során ezért azt is vizsgálni kell, hogy a cég üzleti modellje mennyire ellenálló a kedvezőtlen árfolyammozgásokkal szemben. Nem mindegy, hogy a vállalkozás természetes devizafedezettel rendelkezik-e, képes-e áthárítani a költségváltozásokat, illetve milyen hatást gyakorolna egy tartós árfolyam-elmozdulás a jövedelmezőségére.

A növekedési potenciál és a kockázatok vizsgálata nem választható el egymástól. Egy jelentős üzleti lehetőség önmagában nem tesz elfogadhatóvá bármilyen pénzügyi kockázatot.

A befektetői szervezet minősége is a finanszírozás része

A konferencián szóba került az intézményi működés és a szervezeti változások kérdése is.

Deme Géza hangsúlyozta, hogy a Széchenyi Alapoknál az elmúlt időszakban olyan szervezetet építettek fel, amelynek működését a kiszámíthatóság, az átláthatóság és a professzionalizmus jellemzi, és amely nemzetközi mércével is meg kívánja mérettetni magát.

Ennek a vállalkozások számára is van jelentősége.

A tőkebefektetés nem ér véget a finanszírozás rendelkezésre bocsátásával. A befektető és a vállalkozás tulajdonosai jellemzően többéves együttműködésre lépnek. Ez idő alatt stratégiai döntéseket kell meghozniuk, üzleti és pénzügyi teljesítményt kell értékelniük, kezelniük kell a felmerülő kockázatokat, és idővel a befektetésből történő kiszállás feltételeit is ki kell alakítaniuk.

A befektető működésének minősége ezért ugyanúgy része az együttműködésnek, mint a rendelkezésre bocsátott tőke. A világos döntéshozatal, a következetes tulajdonosi működés és az átlátható elvárások csökkenthetik a félreértések és konfliktusok kockázatát.

A befektető professzionalizmusa ugyanakkor nem pusztán szervezeti kérdés: végső soron a befektetési döntések minőségében, a portfóliókezelésben és a realizált eredményekben kell megmutatkoznia.

Nem minden növekedési tervhez ugyanaz a forrás illik

A Budapest Economic Forum beszélgetésének egyik fontos tanulsága, hogy a vállalatfinanszírozás különböző eszközeit nem érdemes egymást kizáró alternatívaként kezelni.

Egy vállalkozás fejlődésének különböző szakaszaiban más-más finanszírozási forma lehet megfelelő. A bankhitel, a támogatott finanszírozás, a garanciakonstrukciók és a tulajdonosi tőke bizonyos helyzetekben egymást kiegészítve is működhetnek.

A növekedési tőke ott tud különösen fontos szerepet betölteni, ahol a vállalkozás előtt jelentős üzleti lehetőség áll, de annak megvalósítása a hagyományos hitelfinanszírozáshoz képest eltérő kockázatvállalást igényel.

A megfelelő finanszírozás így nem feltétlenül a legalacsonyabb kamatot vagy a legkisebb tulajdonosi hígulást jelenti. Hanem azt a megoldást, amely mellett a vállalkozás a növekedési lehetőségeit és a vállalt kockázatokat egyaránt kezelni tudja.

Deme Géza

Elnök-vezérigazgató

tel.: +361/413-2740

e-mail: tokebefektetes@szta.hu

Czimbalmos Vivien

Titkárságvezető

tel.: +361/413-2740

e-mail: czimbalmos.vivien@szta.hu

Ügyfélfogadási rend:

Hétfő: 10:00-14:00

Szerda: 10:00-14:00

Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány

Székhelye: 1034 Budapest, Bécsi út 96/B.

Az Alapítvány képviseletében eljár:

dr. Küzdy Gábor Imre, a kuratórium elnöke

Bitay Enikő Magdolna, a kuratórium tagja

Király Gyula, a kuratórium tagja

Dr. Novák János, a kuratórium tagja

Dr. Rudas Imre Jozsef, a kuratóriumi tagja

1. 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
2. A törvény teljes szövege a következő linken érhető el: Kbftv. – 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról – Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (jogtar.hu)
3.  
4. 2000. évi C. törvény a számvitelről

A törvény szövege a következő linken érhető el: Számv. tv. – 2000. évi C. törvény a számvitelről – Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (jogtar.hu)

• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

A törvény teljes szövege a következő linken érhető el: Ptk. (új) – 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről – Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (jogtar.hu)

• 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról
• A törvény teljes szövege a következő linken érhető el: Pp. (új) – 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról – Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (jogtar.hu)
•  
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

A törvény teljes szövege a következő linken érhető el: Info tv. – 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról – Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (jogtar.hu)

• 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról
• A törvény teljes szövege a következő linken érhető el: Tpt. – 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról – Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (jogtar.hu)

• 216/2000. (XII. 11.) Kormányrendelet a kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

A rendelet teljes szövege a következő linken érhető el: 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet a kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól – Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (jogtar.hu)

Nagygyörgy Zsolt

tel.:                  +361/413-2817

e-mail:              nagygyorgy.zsolt@szta.hu

A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények intézésének rendje:

1. melléklet – közzétételi szabályzat

Székhely:                      1072 Budapest, Rákóczi út 42.

Levelezési cím:              1072 Budapest, Rákóczi út 42.

Telefonszám:                +361/413-2740

Fax:                              +361/4132749

E-mail:                          tokebefektetes@szta.hu

Honlap:                        www.szta.hu

Az Alapkezelő alapítója az 1/2026. (V.20.) számú Alapítói Határozatával elfogadta az Alapkezelő 2025. évi éves beszámolóját. Az éves beszámolót az Alapkezelő a jelen közleménnyel közzéteszi.

A fenti (és az összes korábbi) közzétett beszámoló az Elektronikus Beszámoló Portál linken érhető el.

A magyar filmipar az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül: Budapest és a hazai stúdiókapacitás ma már stabil helyet foglal el Európa legfontosabb forgatási központjai között. A nemzetközi produkciók jelenléte jelentős gazdasági és szakmai hatással jár, munkahelyeket teremt, fejleszti az infrastruktúrát, és erősíti a magyar filmes szakembergárda nemzetközi pozícióját. Ugyanakkor az iparág egyik régi sajátossága, hogy a legnagyobb üzleti haszon jellemzően nem Magyarországon realizálódik.

A Széchenyi Alapok ezen a ponton kíván új modellt építeni. Célunk, hogy a magyar fél ne kizárólag a gyártási lánc szereplőjeként, hanem befektetőként is jelen legyen a nemzetközi filmiparban. Ennek jegyében jött létre az a stratégiai együttműködés, amely tíz film finanszírozási lehetőségére teremt keretet nemzetközi partnerekkel közösen.

Az együttműködés első projektje a Nürnberg, amely már az első időszakban is igazolta a konstrukció létjogosultságát. A film nemcsak kereskedelmileg teljesít erősen, hanem a nézők körében is kiemelkedő fogadtatásban részesült: a Rotten Tomatoes oldalon 95%-os közönségértékelést ért el, több mint 1 000 hitelesített értékelés alapján. Ez azt mutatja, hogy a projekt nemcsak befektetési szempontból ígéretes, hanem a közönségoldalon is erős visszaigazolást kapott.

A Széchenyi Alapok számára ez a terület nem egyszeri lehetőség, hanem tudatos portfólióépítés része. A filmfinanszírozás ugyan első ránézésre eltérhet a hagyományos kockázatitőke-befektetésektől, valójában azonban több fontos ponton hasonló logika mentén működik: globális piacra készülő termékről van szó, a kockázatok több tényező alapján mérlegelhetők, a befektetések pedig portfóliószemléletben kezelhetők.

Még több részlet a filmmel és finanszírozással kapcsolatban a portfolio.hu cikkben.