Gyakran ismételt kérdések

A Megakrán Nyrt. növekedésének története tankönyvi példaként szolgál a hazai középvállalatok számára: az 1994-ben alapított vállalkozás az üzletágak bővítésével, a folyamatos – mind a működést, mind az eszközparkot érintő – fejlesztésekkel, és a hazai gazdaság intézményei által biztosított támogatások, mankók igénybevételével egy modern, átlátható, immáron a tőkepiacon is komoly tényezőként számon tartott középvállalattá fejlődött az utóbbi években. Bejegyzésünkben áttekintjük, milyen lépéseken keresztül vezetett az út a cég sikeréhez.

Egyszemélyes vállalkozástól a stabil növekedési pályáig

A Megakránt 1994-ben alapította a cég igazgatóságában jelenlegi elnöki pozíciót betöltő Langmáhr Tamás. A vállalat tevékenysége a kezdeti években kizárólag a daruzásra, emeléstechnikára koncentrálódott. Az ügyvezető a pozitív visszajelzéseket követően hamar felismerte a piacban rejlő lehetőségeket, a megrendelések növekvő számának köszönhetően pedig az akkor még kisvállalkozásként működő Megakrán fejlődésnek indult. A növekedés a létszámban, az eszközpark méretében, az üzletágak számában és a pénzügyi mutatókban is kézzelfoghatóvá vált.

Az átalakulás évei

2013 tájékán ismerte fel a vállalat, hogy a géppark kezd elavulttá válni: ez a probléma a karbantartási díjak emelkedését és a kellő kiegyensúlyozottság hiányát hozta magával. Ahelyett, hogy egyesével cserélték volna le a gépeket, a teljes felújítás mellett döntöttek. A folyamat végeztével a Megakrán eszközparkja európai léptékkel is kiemelkedően innovatívvá vált, olyan elektromos darukkal, amelyek kompakt méretüknek és a zéró emisszióval kísért működésüknek köszönhetően gyors és fenntartható használatot biztosítottak a megrendelőknek.

A cég mindennapi ügymenetét tekintve is elkerülhetetlenné vált az átszervezés, hiszen méreteiben már középvállalatról volt szó, működésében viszont továbbra is a kisvállalkozásokat idéző adminisztrációs folyamatok nehezítették a munkát. A megoldás első körét a digitalizáció jelentette: a költségvetés átláthatóbbá tétele érdekében bevezettek egy vállalatirányítási rendszert, a gépekbe pedig GPS alapú szoftver került, amely érzékeli, hol és mennyi ideig vannak üzemben. A munkabiztonság is kiemelt szerepet kapott, az SAP rendszerbe az aktuális raktárkészlet és a karbantartási feladatok is bekerültek.

A szervezetfejlesztés a vállalati struktúrát is érintette. Új közép- és felsővezetői réteg került a céghez, így már nem minden folyamat koncentrálódott Langmáhr Tamás kezében. Bár a munkafolyamatok átalakítása az átlagosnál magasabb fluktuációt eredményezett ideiglenesen, a fejlesztés végeztével a vállalat működése precízebbé vált. A folyamatnak köszönhetően a Megakrán tovább bővíthette az üzletágakat: mára a daruzás, a géptelepítés, a gépek bérbeadása, a kereskedelem és a szakértői szolgáltatásnyújtás szerepel a vállalat kínálatában. A kapacitás növekedésével a nemzetközi piacon is egyre több megrendelést tudnak elvállalni, ezzel elősegítve, hogy régiós céggé nőjön a társaság.

Az átalakítás a pénzügyi eredményekben is megmutatkozik, az átmeneti évek óta folyamatos a növekedés. Az árbevétel a 2017. évi 1,45 milliárd forintról 2018-ban 1,65 milliárdra emelkedett, EBITDA-juk pedig ugyanebben az időszakban 287 millió forintról, közel 50 százalékos növekedést produkálva 2018-ban 422 millió forintot ért el.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]

Megakrán, az inspiráló vállalat

A vállalat növekedési útját a kivételes ambíciókon túl a lehetőségek maximális kihasználása jellemzi. A Megakrán a Budapesti Értéktőzsde vállalatfejlesztési szolgáltatásainak egyik fő zászlóshajója. Már a 2013-ban kezdődött átszervezések idején egyértelművé tette a vállalat, hogy a jövőt a nyilvános megjelenésben képzelik el: 2017-ben elsőként jelentkeztek a BÉT nemzetközi vállalatfejlesztési képzése, az ELITE Program első turnusára, amelynek köszönhetően a közép- és felsővezetés kulcsfontosságú pénzügyi, stratégiai tervezési ismeretekkel gyarapodott. 2018-ban sikeresen pályáztak a cégek tőzsdei megjelenésének finanszírozását segítő GINOP pályázat, a Mentor Program támogatására.

2018 decemberében jött az újabb ugrás: a Megakrán lett a BÉT újonnan induló, középvállalati igényekre szabott piaca, a BÉT Xtend első kibocsátója, ezzel a cég működési formája Zrt-ből Nyrt-vé alakult. A zártkörű tőkeemelés során összesen 678 millió forint értékben bocsátottak ki részvényeket. A tranzakcióban, amely egyben a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. tőzsdei bevezetést segítő alapja, a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap (NTfA) első befektetése is volt, az NTfA 40 százalékos mértékben, míg az egyéb intézményi és magánbefektetők 30-30 százalékos mértékben vettek részt.

Azon felül, hogy tőzsdei kibocsátóvá vált a cég, az Értéktőzsde egyéb törekvéseiben is tevékenyen részt vállalnak. Az évente megrendezésre kerülő középvállalati konferencia, a BÉT50 2017-es felvonásában még, mint bemutatásra kerülő, feltörekvő vállalat jelentek meg, majd 2018-ban és 2019-ben már a rendezvény kerekasztal-beszélgetéseinek résztvevői között is képviseltették magukat. A BÉT lakossági tőzsdetanfolyama, a BÉT Akadémia programfüzetében szintén visszatérő név a Megakrán. A jövőben tovább mélyülhet a vállalat tőkepiaci jelenléte: a BÉT Xtend piac után a hagyományos piac Standard kategóriáját célozták meg, 2020 során pedig a BÉT 2017-ben indított elemzés-árjegyzés programjába is bekerülhetnek a cég papírjai.

A május végén megrendezett Venture Capital Summit, a kockázati tőkét középpontba állító szakmai csúcskonferencia keretében felmerült a tőkepiaci bevezetés, mint az exit egyre népszerűbb, reális alternatívája. A témát Tóth József, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. tőkeprogramjának, a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alapnak a tranzakciós igazgatója mutatta be. Bejegyzésünkben ezt a kérdéskört vizsgáljuk meg részletesebben, illetve körbejárjuk, mire kell felkészülnie egy vállalatnak, ha ezt a kilépési formát választja.

Európai trendek a nyilvános kiszállásban

Az IPO (Initial Public Offering, azaz elsődleges részvénykibocsátás) az olyan pezsgő tőkepiacokon, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy Németország, a vállalatok fejlődésében egy népszerű lépést jelent a likviditás felé, amelyet kifejezetten exit célokból is alkalmaznak. A jelenség hazánkban sokáig nem terjedt el, azonban az utóbbi években számos olyan program és platform indult útjára, amelyeknek köszönhetően a szabályozási és befektetési környezet is pozitív változásokat hozott.

Az Invest Europe adatai szerint 2018-ban 3750 európai cég hajtott végre exitet, összesen 32 milliárd euró értékben. Az exitek formáját tekintve az élen fej-fej mellett találjuk a szakmai befektetők (32 százalék) és a magántőke befektetők (31 százalék) bevonásával végrehajtott exiteket, míg a tőzsdei kibocsátáson keresztül megejtett kiszállás a maga 10 százalékos arányával a harmadik helyen áll. A kutatás kitért arra is, hogy a vállalkozások mely fázisban hajtották végre jellemzően az exitet, illetve, hogy azok mekkora összeget tettek ki. A 32 milliárd euró összértékű exitből 22,4 milliárd értékben a vállalkozások érett szakaszában, 5,8 milliárd euró a növekedési szakaszában, 2 milliárd euró pedig még a korai életszakaszban lett végrehajtva.

A PwC IPO jelentéséből az is kiderül, hogy Európában 313 IPO született 2018-ban, összesen 36,6 milliárd euró értékben. Ezeknek a 29 százaléka, mintegy 8,1 milliárd euró értékben, magánbefektetők által megtámogatott tőzsdei kibocsátások voltak.

Miért érdemes megfontolni a tőzsdei bevezetést?

A tőzsdei szereplés elsődleges előnye – ahogyan erre egy korábbi bejegyzésünkben rávilágítottunk – az, hogy finanszírozási alternatívát jelent a szintlépéshez, a finanszírozási igény nyilvános piacról való kielégítésével a vállalkozás növekedése folyamatos maradhat. Nem elhanyagolható az ezzel járó marketing és PR érték sem: a tőzsdén kereskedő cégekkel nagyobb eséllyel foglalkozik a média, erősítve ezzel a márka hírnevét. A tőzsde által megkívánt transzparens működés is előnyére válhat a cégeknek, hiszen így működésük átláthatóbbá, ezáltal megbízhatóbbá válik.

Szintén fontos tényező az üzleti kapcsolatok erősödése, hiszen a partnerek, illetve hitelfelvétel esetén a bankok vállalat iránt tanúsított bizalmát is növeli a tőzsdei jelenlét. Ami pedig az exiteket tekintve különösen lényeges: a bevezetéssel a tulajdonosok olyan módon csökkenthetik a részesedésüket, hogy az irányítás továbbra is a kezükben maradhat.

A magyar tőzsde kapaszkodói

A Budapesti Értéktőzsde már most számos kezdeményezéssel támogatja a tőzsdeérett középvállalatok nyilvános kibocsátási törekvéseit. Az európai uniós GINOP forrásból megvalósuló Mentor Program keretében a hazai kkv-k támogatásért fordulhatnak a BÉT-hez a tőzsdei megjelenésre való felkészülés érdekében. A vállalatok a programban résztvevő tanácsadóktól új ismereteket szerezhetnek és tovább bővíthetik a kapcsolatrendszerüket, valamint abban is segítséget kapnak, hogy megtalálják a számukra legkedvezőbb finanszírozási formát. A program célja egyúttal a nemzetközi beágyazottság biztosítása, ami a résztvevő cégek szempontjából a további növekedéshez és exportpiaci pozíció kiépítéséhez szükséges szemléletet szolgáltatja.

A Mentor Program mintegy előzetes felkészítő szerepet tölt be a BÉT és a Széchenyi Tőkealap-kezelő együttműködésével megvalósuló, 2018 óta működő Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alaphoz viszonyítva. Az alap egy befektetés során – az SZTAK többi tőkealapjához hasonlóan – csendestársi részesedést szerez az adott vállalatban, amely a szerződés megkötésekor vállalja, hogy legfeljebb 2 éven belül a BÉT Xtend piacra vagy a szabályozott piacra lép. Az NTfA 13 milliárd forintos keretösszegből fektet elsősorban a stabil, tőzsdeérett középvállalatokba, maximum 4,5 milliárd forint értékben: az alap jellemzően 1 milliárd forint körüli befektetéseket hajt végre, átlagosan 3-5 éves befektetési időszak mellett.

Az ELITE Program és a BÉT50 ezzel szemben nem anyagi, sokkal inkább szellemi javakat biztosít a résztvevő vállalkozásoknak: előbbi egy komplex vállalatfejlesztési képzés, amely 18 hónapos időtartama alatt vállalatvezetési és finanszírozási ismereteket, illetve szakmai kapcsolathálót nyújt, utóbbi pedig a Budapesti Értéktőzsde saját kiadványa révén céges bemutatkozást, presztízsértéket biztosít.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]

A középvállalatok részvénypiaca

Az imént említett lehetőségek alapos felkészítést nyújtanak a tőzsdeaspiráns vállalatoknak a BÉT Xtend platformra, amely kifejezetten a középvállalkozásokra fókuszál. Az efféle kkv piacokat a nemzetközi szabályozás multilaterális kereskedési platformnak (MTF) nevezi. A BÉT Xtend funkcionálisan ugyanazt nyújtja a kibocsátó vállalat számára, mint a hagyományos tőzsde, legyen szó a nyilvános működés nyújtotta előnyökről vagy a tőzsdei forrásbevonási lehetőségekről. A legfőbb különbség a hagyományos tőzsdepiachoz képest a szabályozottság mértékében keresendő: a BÉT Xtend esetében például nem kötelező az IFRS standardok szerinti beszámolók készítése, elegendő a Magyar Számviteli Szabályok szerinti pénzügyi jelentés is. Nem elhanyagolhatóak azok az adózási ösztönzők sem, amelyekben a kibocsátók részesülnek az értékpapírok nyilvános kibocsátásával.

Mivel a BÉT Xtend a könnyítések és a kisebb mérethatár révén lazább feltételrendszerrel rendelkezik a hagyományos, szabályozott piachoz képest, a Budapesti Értéktőzsde kiemelt figyelmet fordít a bevezetés folyamata során az újonnan csatlakozó vállalatok ellenőrzésére: a vállalatoknak kétszeres szűrőn kell átesniük, illetve kettős felügyelet alatt állnak a piaci jelenléttel párhuzamosan. Az első szűrő az úgynevezett kijelölt tanácsadók (NOMAD) rendszere, akik megítélik adott vállalat nyilvános piaci jelenlétének alkalmasságát, valamint szerződéses viszonyban nyújtanak tanácsot és támogatást a tőzsdei bevezetéshez és a részvények forgalomban tartáshoz. A második szűrő maga a BÉT: a kibocsátó bevezetési dokumentumának (információs dokumentum) jóváhagyása, valamint a piaci működés során a vállalat és az általános piac figyelemmel követése az Értéktőzsde feladata. 5 millió euró kibocsátási érték felett a Magyar Nemzeti Bank is szerepet kap, ebben az esetben már nem információs dokumentum, hanem bevezetési tájékoztató szükséges, amit az MNB vizsgál át.

A Megakrán-sztori

A Megakrán példamutatással szolgál arra, hogyan aknázhatja ki a fenti lehetőségeket egy tőzsdeaspiráns középvállalat. A speciális emeléstechnikai megoldásokkal foglalkozó cég az úttörők között csatlakozott az ELITE programhoz, majd elsőként nyerte el a Mentor Program keretében a tőzsdei bevezetést finanszírozó támogatást a GINOP pályázatán. 2018 novemberében megvalósult a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap első befektetése is, amikor a vállalatra esett a választás, innen pedig egyenes út vezetett a BÉT Xtend platformhoz. A bevont tőke segítségével központi fontosságot kap a további fejlődés: a cég folyamatosan fejleszti eszközparkját, és a nemzetközi piac felé való terjeszkedés is a vállalkozás törekvései között szerepel.

2019-ben ötödjére indult útjára a közép-európai régió legnevesebb energetikai startup versenye, a PowerUp!, amelynek keretében energiaipari megoldásokkal, e-mobilitási technológiával, kiberbiztonsággal és okosvárosokkal foglalkozó, ambiciózus startup cégek szállhatnak ringbe versenytársaikkal. Idén 24 országból közel 300 vállalkozás, köztük 27 magyar cég nevezett be innovatív, a környezeti fenntarthatóságot célzó technológiai eljárást a pénzügyi támogatás és befektetés reményében. Nézzük meg közelebbről a verseny koncepcióját, illetve az ebben az ágazatban tevékenykedő, a versenyen induló startupokat!

Közép-Kelet-Európa legjobbjai

Az InnoEnergy, amely a fenntartható energiát hasznosító kisvállalkozásokat támogatja oktatás, tanácsadás, kutatások és saját kapcsolati tőkéje révén, ötödik alkalommal rendezte meg a PowerUp! versenyét. A megmérettetésre tiszta és megújuló energetikai megoldásokkal rendelkező, a szmog csökkentését célzó törekvéseket, illetve elektromobilitási, kiberbiztonsági és az okosvárosokhoz hozzájáruló technológiát hasznosító társadalmi vállalkozások, startupok jelentkezését várták a szervezők. A 2019-es turnusra március közepéig lehetett jelentkezni, a befektetői szemszögből vonzó közép-kelet-európai régió országai közül Magyarország – Lengyelország és Szerbia mögött – mintegy 27 jelölttel a régió harmadik legtöbb vállalkozását indította, amely hazai szinten rekordmennyiségnek számít.

A 2018-as verseny összefoglaló videója 

A verseny hazai döntőjét április 10-én, Budapesten tartották meg, ahol a jelentkezők rövid, 4 perces prezentációval mutathatták be termékeiket, technológiájukat a szakmai zsűri számára. A nyolc induló közül a V-Chiller környezetbarát hűtési technológiája jutott tovább a régiós döntőbe. A startup megoldása képes egy perc alatt lehűteni az italos palackokat, és ezáltal több mint felére csökkenteni a felhasználók (például a vendéglátó egységek) áramköltségét. A dobogó második helyét az Auto Paradigm megoldása foglalta el, amely az elektromos autók menet közben történő töltését célozza. Az országos döntő harmadik helyezettje a MET3R Zencharge lett, amely egy komplex rendszer segítségével optimalizálja az elektromos autók töltési folyamatát, figyelembe véve a tulajdonos energiafelhasználási szokásait és a háztartás adottságait, a lehető legkisebb környezeti terheléssel.

Innovatív környezetvédelem

A zsűri döntését jelentősen meghatározta a verseny célja: rálelni a globális méretekben is megvalósítható, zöld módszerekre, amelyek a környezet védelmét és tisztaságát, az energiaszektor fejlődését és az európai városok életminőségét támogatják.

A jelentkezést követő pályázati szakaszban a startupok nemzetközi üzleti mentorok által vezetett kétnapos képzés és workshopok keretében üzletvezetési módszerekkel, a szellemi és jogi tulajdon védelmével, valamint a magán- és kockázati tőkebefektetők számára megtartott prezentáció, a „pitch” trükkjeivel ismerkedhettek meg. A jelentkezők közül kikerülő legjobb projektet a verseny országonként megtartott elődöntőin választották ki. Az innen továbbjutó versenyzők az idén Krakkóban megrendezésre kerülő döntőben mérkőzhetnek meg a résztvevő országok nyerteseivel május 21-én, egy ugyancsak kétnapos képzést követően.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]

Idén első ízben különdíjjal illetik azt a startup vállalkozást is, amelyik a „Clean Air Challenge” program szellemében a szmog és a légszennyezettség csökkentésében a legjobb megoldást szolgáltatja a verseny keretében. A kihívás 2018 októberében, Brüsszelben indult útjára egy, az InnoEnergy és a Deloitte által közösen publikált jelentéssel, amely a légszennyezettség jelenlegi helyzetére és a fűtési és közlekedési technológiák környezetvédelmi fejlesztésére, használatára hívja fel a figyelmet.

A PowerUp! végén a leginnovatívabbnak ítélt startup nyeri az 50 ezer eurós fődíjat, azonban a befektetői szemszögből legígéretesebb vállalkozások is akár további 150 ezer eurós támogatást nyerhetnek az InnoEnergy Highway akcelerátor program keretében.

Blogunkon időről időre igyekszünk bemutatni a figyelemre méltó hazai startupokat, projekteket, illetve figyelemmel kísérni növekedési pályájukat. A társadalmi hasznosságú vállalkozások kérdéskörét egy korábbi cikksorozatban részletesen körbejártuk itt, 2018 sikeres társadalmi hatású ötleteiről itt írtunk, arról pedig, hogy miért is szeretik a befektetők a zöld startupokat, itt értekeztünk. A verseny egyik kiemelt témaköre, a környezetgazdálkodás, a Széchenyi Tőkealap-kezelő számára is kiemelt terület. A Széchenyi Tőkebefektetési Alaptól kapott befektetést többek között a Biopolus, amely legújabb bio-szennyvíztisztítója Hollandiában kezdte meg nemrég működését Áder János köztársasági elnök jelenlétében, a szennyvíz- és iszapkezelés területén tevékenykedő Cyclator, valamint a szennyvíztisztító telepek tervezésével, építésével és fejlesztésével foglalkozó INWACOO Kft. is.

Nemzetközi ELITE Program

A milánói székhelyű ELITE S.p.A. 2012-ben indult útjára, céljául vállalatfejlesztési ismeretek, cégvezetési módszerek és networking lehetőségek biztosítását tűzte ki a cégek részére. A nemzetközi program ma a Londoni Tőzsdecsoport alatt működik, amely nem csak az európai országokból várja a jelentkezőket. Európán kívül a tengerentúlról és a világ számos más országából is csatlakoztak cégek, például az Egyesült Államokból, Brazíliából, Mexikóból, de találunk olyan vállalkozásokat, amelyek székhelye Kenyában, Szaúd-Arábiában, vagy Marokkóban található. Mára az ELITE globális közösségét 40 ország több mint 1000 cége alkotja.

Az érdeklődő cégek három csoportba jelentkezhetnek: az ELITE Italy, ELITE UK és ELITE International csoportokba. Utóbbi mintegy 112 tagvállalatból áll, amely 25 különböző ország vállalatait fogadja, főként Európából, de akár a kontinensen kívülről is.

Magyar cégek a porondon

Az öreg kontinensen már befutott program segítségével több hazai középvállalkozás is megismerheti a tőkeági finanszírozási formák széles skáláját, amely segítségével nemzetközileg is elismert és versenyképes, végső soron pedig külső finanszírozásra érett, avagy tőzsdeképes vállalattá válhat. Idehaza a Budapesti Értéktőzsde kötött együttműködési megállapodást az ELITE International Programmal, így a BÉT 2017 óta fogadja a fejlődésre nyitott magyar vállalkozások jelentkezését. Az ELITE legutóbbi, 2018 őszi köréhez 5 hazai vállalat csatlakozott, így a régióban kiemelkedő módon jelenleg 17 magyar cég vesz aktívan részt a képzésen.

A hazánkból csatlakozott vállalkozások többek között az agrár- és élelmiszeripart, az információ- és kommunikációtechnológiát, az ipari termékek és szolgáltatások szektorát, az ingatlan- és építőipart, a reklámpiacot, a turisztikai ipart, valamint a gyógyszer- és egészségipart képviselik.

Többek között ennek a nemzetközi együttműködésnek köszönhetően válhattak és válnak egyes magyar cégek is ütőképes vállalattá. A hazai parketten, azon belül is a közepes méretű vállalkozásokra szakosodott BÉT Xtend piacon decemberben mutatkozott be az építőipari és gépipari szolgáltatásokat nyújtó Megakrán Nyrt., amely a magyar piacon az elsők között csatlakozott az ELITE Programhoz 2017 tavaszán, továbbá az első olyan cég lett, amely a BÉT Mentor Programja keretében támogatást nyert a tőzsdeérett kkv-k tőzsdei bevezetését finanszírozó GINOP-pályázaton. Később a vállalat kapta a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap első befektetését is, amely a Magyarországon működő középvállalatok tőzsdei megjelenését hivatott támogatni.

Ugyan a több mint 20 éve üzemelő, takarmányalapanyag-kereskedő és gyártó UBM Csoport 2017 márciusában bevezette részvényeit a tőzsdére, ez nem akadályozta meg a vállalatot abban, hogy a Megakránnal karöltve az első turnus óta részt vegyen a képzésben. A cég a teljes közép-kelet-európai régióban is meghatározó szereplővé szeretne válni, amelynek érdekében nem riadt vissza a szellemi tőke bevonásától sem.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]

A 17 résztvevő vállalat között akad népszerű vállalkozás is: az országszerte közismert, piacvezető online szállásközvetítéssel foglalkozó Szallas.hu a 2018 őszén meghirdetett turnushoz csatlakozott. Céljuk a további előrelépés, a külföldi piacok meghódítása, termékportfóliójuk szélesítése – a cég gyakorlati tudáscserét és modern elméleti tőkét remélve csatlakozott a programhoz.

A képzés előnyei

A nemzetközi program moduljai a vállalatok működésének alapjaira világítanak rá és fejlesztik azt tovább. Szakértők segítségével olyan témákat dolgoznak fel a résztvevők, mint például a stratégiaalkotás, az innováció, a növekedés lehetőségei nemzetközi színtéren, a különféle szervezetirányítási modellek, a tőkebevonási lehetőségek (hitel, uniós pályázat, kockázati tőke, magántőke, tőzsdei forrásbevonás), valamint a munkavállalók ösztönzése.

Az ELITE Program olyan ambiciózus cégek jelentkezését várja, amelyek szeretnék megtudni, mire is képes igazán a megfelelő tudás birtokában egy adott vállalkozás. A több hónapos képzés online, illetve személyes részvételt igénylő programokat egyaránt tartalmaz; ennek megfelelően a jelentkezések nem személyhez kötöttek, hanem maga a vállalat vesz részt a programban, az egyes tematikus modulokat (például stratégiaalkotás vagy vállalatértékelés) a legrelevánsabb vezetők hallgathatják meg vagy egyszerre akár többen is részt vehetnek az adott kurzuson.

Az egyik fő erősség, hogy a képzésben résztvevő cégek megismerhetik a vállalatvezetés és finanszírozás nemzetközi best practice-eit – figyelembe véve a magyarországi sajátosságokat is – beleértve a befektetők elvárásait, a piaci környezetet, az adózást és a jogi hátteret is. A vállalatvezetési szemléletformálásban egyes üzleti iskolák és iparági szereplők (például bankok, befektetési szolgáltatók, tanácsadók, könyvvizsgálók) is szoros együttműködést biztosítanak.

Amiben többet nyújt a kezdeményezés, az a networking: a jelentkezők újabb kapcsolati hálózatot építhetnek ki elsősorban hasonló méretű és tevékenységű európai nagyvállalatokkal. Mindezen felül befektetőkkel, kereskedelmi bankok képviselőivel, tanácsadókkal és tőzsdei szakemberekkel is új kommunikációs csatornák nyílnak meg, amelyek révén akár külső finanszírozáshoz is juthatnak.

A csatlakozásnak vannak ugyan kvantitatív feltételei (például az adott vállalat árbevétele), de elsősorban azon vállalkozások kerülhetnek helyzeti előnybe, amelyek meggyőző távlati tervekkel, hiteles vezetőséggel és nyitottsággal rendelkeznek a hosszú távú finanszírozáshoz szükséges változásokra. Az oktatási szakasz lezárultával a cégek kapcsolata nem szakad meg az ELITE-tel és a többi vállalattal, a közösség részesei maradnak továbbra is és élvezhetik annak előnyeit, mint az üzletszerzési lehetőség, kapcsolatépítés, részvétel networking rendezvényeken, valamint potenciális befektetőkkel is találkozhatnak.

A program új körére április 10-ig lehet jelentkezni. A Budapesti Értéktőzsde partnereivel együtt márciusban és áprilisban is szervez üzleti reggeliket, tematikus találkozókat az ELITE részletes bemutatására, amelyekről az elite@bse.hu emailcímen lehet érdeklődni.

A Programhoz eddig az alábbi 17 hazai vállalat csatlakozott:

Agri-Corn Kft.
BÉFLEX Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt.
Chemark Kft.
CNC Rapid Kft.
Columbus Klíma Cégcsoport
DM-KER Kft.
Első Pesti Malom Zrt.
Gloster Infokommunikációs Kft.
Goodwill Pharma Kft.
Lakics Gépgyártó Kft.
Megakrán Nyrt.
Qualysoft Informatikai Zrt.
Szallas.hu Kft.
Textura Zrt.
Tranzit-Food Kft.
UBM Trade Zrt.
XAPT Kft.

Az ELITE Program mellett a vállalatokat támogatja a 13 milliárd forintos keretösszeggel működő Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap is, melynek célja, hogy tőkebefektetések révén segítse a Magyarországon működő kis- és középvállalkozások tőzsdei megjelenését. Az alapot a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. kezeli, mely öt tőkealapján keresztül képes lefedni a hazai vállalkozások széles skáláját – a kisvállalkozásoktól kezdve egészen a tőzsdére készülő cégekig. Az alap a befektetések révén hozzájárulhat a vállalkozások fejlesztéséhez hatékonyságuk javításával, új piacok eléréséhez, a már meglévő termékpaletta bővítéséhez, valamint olyan üzletfejlesztési megoldások megvalósításához, amelyek erősítik a meglévő működés javítását és új ügyfelek megszerzését.

A Budapesti Értéktőzsde akvizíciós csapata

2020-ig még kihasználhatják a vissza nem térítendő forrásokat a kis- és középvállalkozások. A pályázati pénzek összes költsége a 100 milliárd forintot is elérheti, a becslések szerint több ezer nyertes pályázó is lehet.

2018-ban a legnépszerűbb pályázat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében megvalósuló 2.1.8. számú adaptív innováció kiírás volt, amely a konvergencia régiókban működő mikro, kis- és közepes vállalkozások innovációs láncba történő bevonását hivatott elősegíteni, eszközök és immateriális javak beszerzésének támogatása révén. A pályázatot hatalmas érdeklődés övezte, a népszerűség egyik oka az is lehetett, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben nem csak termelő és gyártó cégek nyújthattak be pályázatot. A nagy érdeklődésre való tekintettel az ősz folyamán újra megnyitották a pályázatot, így a kiírás több mint 3.500 érdeklődővel, és több mint 1.600 nyertessel zárhatta az évet.

2018-ban a kis- és középvállalkozásoknak kiírt képzési pályázati konstrukció (GINOP-6.1.6-17) is igen kelendő volt, itt több mint 1000 érdeklődő mellet folyamatosak az eredményhirdetések. A munkavállalók készségeinek, képességeinek és kompetenciájának fejlesztését célzó pályázati támogatásra már nagy szükség volt, hiszen ehhez hasonló fejlesztési lehetőségre legutóbb a 2007–2013-as uniós ciklusban volt példa. Emellett az informatikai rendszerek bevezetésével kapcsolatos pályázat (GINOP 3.2.2-8.2.4-16) is 1500 érdeklődőt számolhatott, amely szintén a vállalatok számára fontos kihívások leküzdésére ad lehetőséget, komplex infokommunikációs, mobilfejlesztések és felhő alapú online üzleti szolgáltatások támogatásával. A szakértők szerint az informatikai és képzési pályázat is azért lehetett népszerű idén, mert a fennálló munkaerőhiányra adott választ. A képzési csomag például a foglalkoztatókat a munkavállalóik, beszállítóik és a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatásában álló munkavállalók tudásának folyamatos fejlesztésére ösztönözte, illetve a munkaerőhiány vállalati szintű kezelésére.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]

A 2019-es év azzal indul, hogy a támogató hatóság összegzi az elmúlt éves tapasztalatokat, lezárja az előző ciklust. Ilyenkor gyakoriak az átrendeződések: a 2016 elején rögzített GINOP pályázatok menetrendjének és keretösszegeinek változása mögött továbbra is a kihasználatlan pályázati kiírások állnak – az érdeklődés csökkenése esetén a forrásokat a népszerűbb pályázatokhoz csoportosítják. Az innováció területén nagyobb értékű támogatások jöhetnek termékfejlesztésre, piacfejlesztésre. Hasonló intenzitásra számítunk tehát 2019-ben is, mint 2018-ban. 2019 a digitalizáció éve lehet, a pályázati pénzek összes költsége 100 milliárd forint is lehet, akár 2-3 ezer nyertes pályázóval.

Az Európai Unió 2020 után átalakítja pályázati rendszerét, amely nyomán a vissza nem térítendő EU-s források elérhetősége csökkenni fog. Addig azonban még kihasználhatják a vállalkozók a pályázati pénzeket a növekedésük megsegítésére, és még 2023-ig megvalósíthatják fejlesztési projektjeiket. Az elérhető pályázati források jó lehetőséget adnak olyan vállalkozásoknak, amelyek önerőből nem tudnának növekedni, vagy akár elindítani projektjeiket.  Számos pozitív példát láthatunk arra, hogy a vállalatok sikeres fejlesztéseket valósítanak meg kombinált pénzügyi forrásokból. A Széchenyi Tőkealap-kezelő nemrégiben például sikeresen értékesítette a Schaefer-Oesterle, bonyhádi székhelyű, bőrbevonatú autóalkatrészek gyártásával foglalkozó vállalkozásban meglévő kisebbségi üzletrészét, amelybe 2015-ben fektetett be. A tőkebevonás mellett a vállalatot GINOP pályázati támogatás is segítette abban, hogy mintegy 1 milliárd forint értékű beruházásokat hajtson végre.

Mivel azonban a források csökkenésére lehet számítani, az elkövetkezendő időszakban már érdemes megkezdeniük a kkv-knak a felkészülést is a visszatérítendő források (hitel, kombinált hitel, kockázati tőke) bevonásához szükséges alkalmasság kialakítására. Az Unió támogatási rendszerének módosítása a magyar gazdaság és a kkv-k növekedését közép- és hosszútávon fogja segíteni, hiszen a kihelyezendő pénzügyi eszközök hatékonyabban támogathatják a vállalkozás hosszú távú fejlődését: visszafizetésük a vállalkozások pénzügyi stratégiájának alapos kidolgozását és megvalósítását követeli meg, így nem csak közvetlenül, de közvetve is képesek stabilizálni a cég pénzügyi helyzetét, likviditását.

Forrás: piacesprofit.hu

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap egy újabb befektetést zárt pénzügyileg eredményesen: a 2015-ben végrehajtott befektetés óta a bonyhádi székhelyű, bőrbevonatú autóalkatrészek gyártásával foglalkozó Schaefer-Oesterle vállalkozás jelentősen erősíthetett pozícióján az autóipari beszállítói piacon. A vállalat a befektetési időszak alatt közel 1 milliárd forintértékben hajtott végre fejlesztéseket, foglalkoztatottsági létszámát pedig megduplázta.

A negyven éve alapított Schaefer-Oesterle csoport autóipari alkatrészek bőrrel való bevonására specializálódott, prémiumkategóriás német autómárkák számára biztosít jellemzően kisszériás manufakturális termékeket – kalaptartókat, konzolokat, karokat, belső ajtóburkolatokat. A vállalat mára meghatározó piaci szereplővé nőtte ki magát, vásárlói közé tartozik például az Audi, a BMW, a Lamborghini, a Porsche, a Rolls-Royce vagy a Bentley, illetve az ő elsőszámú beszállítóik is. A németországi anyacég leányvállalataként, a Schaefer-Oesterle Hungary Gépjárműjavító Kft. 2005 óta Bonyhádon gyárt belsőtér komponenseket.

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap 2015-ben 223 millió forint összegű kockázati tőkét fektetett a vállalatba, amely ezzel egy időben 96 millió forint értékű privát tőkét is bevont. A tőkebevonás mellett a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében a cég pályázati támogatással, összesen közel 1 milliárd forint értékben hajtott végre fejlesztéseket: a vállalat új telephelyre tudott költözni, és a Bonyhádi Ipari Parkban folytatta működését, illetve további 1000 m2-rel bővítette gyártócsarnokát. 8 nagy értékű berendezést is üzembe helyezett a cég, jelentősen növelve ezzel termelési kapacitásukat.

A kapacitásbővítésnek köszönhetően számos új munkahelyet is sikerült létrehozni, 2015 óta a foglalkoztatottsági létszám az exit időpontjáig közel a duplájára növekedett, jelenleg 370 főt számlálva, így a Schaefer-Oesterle jelentős, modern gépparkkal rendelkező foglalkoztató a bonyhádi térségben A már meglévő és új munkahelyek hosszú távú megtartása a jövőben is kiemelt célnak számít.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]

A befektetési időszak alatt tulajdonosváltásra is sor került: a német anyacéget nemrég egy francia autóipari beszállító vásárolta fel, amely ezáltal a bőrbevonatú alkatrészgyártással az eddigi műanyaggyártó üzletágát egészítette ki. A közel 5000 főt foglalkoztató vállalatcsoport tagjaként az exit után a Schaefer-Oesterle számára a német prémium kategórián túl egyéb területek is potenciált rejthetnek magukban – elsőként a termék kapcsán vannak tervben technológiai fejlesztések.

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap mögött ezzel az exittel egy újabb sikeres befektetés áll, amely pályázati forrással kiegészülve elősegítette a vállalat pozíciójának erősítését az autóipari beszállítói piacon. Az Alap célja, hogy kisebbségi tulajdonostársként kockázati tőkét biztosítson növekedési potenciállal rendelkező kis-és középvállalkozások számára. A tőkeinjekció mellett stratégiai szintű tanácsadással is igyekszik segíteni a portfóliócégek növekedését, termékfejlesztését, munkahelyteremtési céljait, valamint strukturális átalakulását, növelve ezzel a hazai kis-és középvállalkozások versenyképességét.

Ötletekből és kreativitásból nincs hiány a magyar fiatalok körében, ugyanis több mint felüknek van már olyan elképzelése, amelyre valamilyen vállalkozást építene – derült ki a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő megbízásából a Pulzus által készített reprezentatív felmérésből. Ezen kívül még pénz és bátorság szükséges szerintük egy start-up elindításához, ezekkel kapcsolatban viszont már nem olyan rózsás a helyzet: sokan bizonytalanok abban, hogy honnan szereznének pénzt a vállalkozásukhoz, illetve nem mernek kockáztatni.

A kutatás a 18-35 év közötti korosztály attitűdjét, preferenciáit vizsgálta a vállalkozói léttel kapcsolatban. Az eredményekből az derül ki, hogy a legtöbb fiatal (67%) hallott már a startup fogalmáról, a legtöbben (40%) a médiából. Magyar startupokról a legtöbben sajnos keveset tudnak, de a Prezi, a Ustream és a LogMeln neve sokak számára ismerősen csengett. Ezt a vállalkozási formát egyébként igen kedvezően ítélték meg a kérdezettek, csak 15% mondta azt, hogy nem alapítana startupot, a fiatalok nagy részét azonban vonzza a vállalkozásban rejlő potenciál, például a jövedelmezőség (30%) és a függetlenség (39%), miközben úgy gondolják, tisztában vannak a kihívásokkal is. Alkalmazottként csak a fiatalok 24%-a képzeli későbbi életét, a legtöbben (66%) saját vagy családi kézben álló vállalkozásban tevékenykednének szívesen. A válaszadók szerint egy startup felépítéséhez az ideális a 21-30 éves életkor – eszerint hamarosan neki is kellene fogniuk a terveik megvalósításának. Úgy gondolják, hogy ehhez elsősorban kreativitásra, pénzre és bátorságra van szükségük.

Ötletekben pedig nincs hiány, a felmérésben résztvevők közel kétharmada kigondolt olyan koncepciót, amire valamilyen jól működő vállalkozást lehetne építeni, és zömük a családjukkal vagy barátaikkal is szokott beszélgetni ilyen témákról. A legtöbben (17%) technológiai vagy mérnöki területen indulna el a startuppal, 13% pedig valamilyen kereskedelmi irányban keresné a vállalkozási lehetőségeket.  Hiába vannak azonban a legtöbben ideális korban a vállalkozásokhoz, illetve hiába vannak jó ötleteik az elinduláshoz, a válaszadók közel fele (47%) mégis azt nyilatkozta, hogy a következő tíz évben nem kezdene saját tevékenységbe, 16% még bizonytalan ebben a kérdésben, 37%-nak pedig egyáltalán nincsenek ilyen jellegű tervei.

Mi lehet hát a gond?

Az eredményekből az látszik, hogy sokan (29%) teljesen bizonytalanok abban, hogy honnan szereznének pénzt a vállalkozásuk beindításához. A többieknek vannak elképzeléseik, 29 százalék valamilyen uniós vagy nemzetközi pályázaton próbálna pénzhez jutni, 18 százalék a magánbefektetők felé orientálódna, és 16 százalék keresné fel a bankokat. Nagyobb problémának tűnik, hogy a felmérés szerint a fiataloknak mindössze 6 százaléka tartja magát kockázatvállalónak, 15 százalékuk pedig a lehető legnagyobb mértékű biztonságra és stabilitásra törekszik. Sok kockázatot és kihívást látnak egy startup működtetésében, az elindulással kapcsolatban pedig a legnagyobb veszélynek a tőkehiányt (40%) tartják.

A kreativitás, tőke és bátorság mellett azonban elsősorban partnerekre lenne szükségük (56%), a legtöbben (34%) olyan ismerőst vonnának be, aki már rendelkezik némi vállalkozói tapasztalattal, sokan (25%) pedig egy barátjukkal fognának össze. A vállalkozás elindításához az eddigiek mellett szakértőkre (38%) és ismeretek átadására (31%) is nagy igényük lenne a fiataloknak.

Jó hír a startupoknak, hogy munkahelyként sok fiatal el tudja képzelni ezt a formát. A résztvevők fele szívesen dolgozna ilyen helyen, 6 százalék pedig már most is ilyen közegben dolgozik. Nagy fejlődési lehetőséget (56%) látnak a startupokban, emellett változatos szakmai feladatokra (31%) számítanak itt, és a közösség (27%) is elég vonzó számukra. Tudatában vannak viszont a startupokban felbukkanó és nehézségekkel is, a legtöbben a bizonytalan jövőt (43%), a túlterheltséget (34%) és a kaotikus működést (14%) említették hátrányként.

A fiatalok kockázatvállalási hajlandóságán nem segít az, hogy ismereteik hiányosak a témában, a startupok finanszírozási lehetőségeiről is kevés tudás van a birtokukban. Nagy szükség van olyan támogató, edukatív közegekre, amelyek a saját vállalkozás elindítását segítik. Szerencsére az erre hivatott inkubációs és akcelerátor programok utóbbi években felfutottak: ezekből a Széchenyi Tőkealap-kezelő is kiveszi a részét. Az Alba Accelerator program hazai pilotjával idén már a második mentorprogram zárult le a Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség szervezésében, a Tőkealap-kezelő szakmai vezetésével. A program keretében startupok, projektgazdák dolgoztak két hónapon keresztül mentorok és külsős szakemberek segítségével ötleteik továbbfejlesztésén. A két fordulóból álló 2018-as pilot novemberben sikeresen zárult, összesen 23 csapat mentorálásával. Az őszi mentorprogramban résztvevő csapatokról itt, a tavaszi forduló résztvevőiről pedig itt lehet olvasni.

Megvalósult a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap első befektetése az emeléstechnikai megoldásokkal foglalkozó Megakrán Nyrt. tőkeemelési tranzakciója keretében. A Megakrán elsőként jelent meg a Budapesti Értéktőzsde középvállalati igényekre szabott BÉT Xtend piacán.

Az emeléstechnikai megoldásokkal foglalkozó Megakrán Nyrt.-be fektetetett a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. által kezelt Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, amely a Magyarországon működő középvállalatok tőzsdei megjelenését hivatott támogatni. A tőkeemelésről szóló döntést a cég novemberben hozta meg közgyűlésén, melynek során újonnan kibocsátott részvényeket regisztrált a BÉT Xtend piacára. A tranzakció összértéke 678 millió forint volt, ebben a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap 40 százalékos mértékben, az egyéb intézményi és magánbefektetők pedig 30-30 százalékos mértékben vettek részt.

Az 1994-ben családi vállalkozásként indult cég speciális emeléstechnikai és gépsortelepítési feladatokat és több szorosan ehhez a tevékenységhez kötődő kiegészítő szolgáltatást nyújt megrendelői számára. A szegmensében egyedülálló megoldásokat és technológiai eszközöket felsorakoztató Megakrán több éve a hazai piac vezető szereplője.

A cég az anyagi tőke bevonása mellett időben felismerte a szellemi tőke fontosságát is. E célból az első turnusban csatlakozott a BÉT és a Londoni Tőzsdecsoport közös vállalatfejlesztési programjához, az ELITE Programhoz. A képzés célja, hogy a résztvevő középvállalatok számára biztosítson vállalatfinanszírozási ismereteket, cégvezetési módszereket, valamint nem utolsó sorban értékes nemzetközi networking lehetőségeket is. A Megakrán volt továbbá az első cég, amely a BÉT Mentoring Programja keretében támogatást nyert a tőzsdeérett kkv-k tőzsdei bevezetését finanszírozó GINOP-pályázaton idén júniusban.

A vállalat folyamatos innovatív fejlesztések, szervezeti átalakítás, valamint beruházások megvalósítása révén válhatott tőzsdeérett vállalattá, a tőkeági finanszírozás segítségével pedig a jövőben további fejlesztéseket, kapacitásbővítést, továbbá piaci terjeszkedést kíván elérni.

A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap tevékenysége egyszerre fókuszál a hazai vállalkozások fejlesztésének támogatására, beleértve a versenyképességet, a növekedést és hatékonyság javítás kritikus tényezőit, valamint a Budapesti Értéktőzsdén megjelenő hazai kkv-k számának növelésére is, hozzájárulva ezzel a finanszírozási eszközök diverzifikációjához. Ezzel forrásbevonási lehetőséget biztosít a magas növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások számára. A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. eddigi több mint 100 befektetésének megvalósítása során felhalmozott szakértelme az alap tevékenységén keresztül a tőzsde előszobájában is kamatozhat.

A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap működéséről bővebben itt írtunk, a Budapesti Értéktőzsde kkv-k számára létrehozott szolgáltatásait pedig ebben a bejegyzésben listázzuk.

Fotó: Megakrán Facebook oldal

Mitől okos egy okosgyár? Hogyan működik, milyen technikai megoldásokat alkalmaznak benne? Hogyan néz ki az ipar jövője? A tavaly debütált Modern Gyárak Éjszakája idén is megrendezésre kerül 2018. november 16-án, azzal a céllal, hogy segítsen átírni az iparról alkotott idejétmúlt elképzeléseket és iránymutatást nyújtson a kkv-k döntéshozói számára. 12 megye 36 gyárában várják azokat, akik élőben is megismerkednének a legmodernebb technológiákkal és megoldásokkal.

Egyre sürgetőbb követelmény a termelési szektorban a szervezeti struktúra és gyártási folyamatok rugalmassága, átláthatósága, illetve ezek intelligens alakíthatósága és optimalizálása. A digitalizáció és a robotizáció azonban lassan terjed, számos vállalatnál implementálásuk akadályokba ütközik, ezért kiemelten fontosak azok a platformok, amelyek az ipar 4.0 jó gyakorlatait megtapasztalhatóvá és elérhetővé teszik.

A Modern Gyárak éjszakája – a 2017 elején induló Ipar 4.0 Mintagyár projekt keretében – ebben hivatott támogatást nyújtani a kis- és középvállalatok számára. A GINOP-1.1.3-16 pályázat révén megvalósuló projekt fókusza elsősorban a lemaradó régiókban működő vállalatok szakmai támogatása a digitális átállást már sikeresen meglépő mintagyárak, illetve szakértők segítségével. A szemléletformáló kampány tavalyi eseménye, a Modern Gyárak Éjszakája nagy sikerrel zárult, amely idén még nagyobb érdeklődésnek kíván eleget tenni. A jövőben a modernizáció hatékonyabb terjesztése érdekében nem évente, hanem negyedévente kívánják megrendezni a programot. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára szerint a magyar gazdaság modernizációja nem elsősorban pénz kérdése, ám a kormány a jelenlegi uniós fejlesztési ciklusban közel 100 milliárd forintot fordít az újraiparosítás megvalósítására.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]

Harminchat gyár, kilenc szektorból jelentkezett az idei programra, ezek legtöbbje az autóipar, a gépipar és az elektronika területén tevékenykedik, de csatlakoztak az eseményhez az élelmiszeriparból és a gyógyszeriparból is. Olyan nagy szereplők írják felül idén a látogatók iparról alkotott elképzeléseit, mint a Bosch cégcsoport, a portfóliócégünkkel, az AXS-sel együttműködő Audi Hungária, a Knorr-Bremse, de kinyitja kapuit például a Lego nyíregyházi egysége is.

A jövő felé jó úton haladó modern gyárakból az esemény weboldalán érdemes csemegézni, az iparág és térkép szerint szűrhető listában. A regisztrációt – szintén a weboldalon várják a szervezők – érdemes minél előbb megejteni, hiszen folyamatosan fogynak a rendelkezésre álló helyek.

Az Ipar 4.0-s fejlesztések és a vállalati folyamatok digitalizációjának tőkeoldali finanszírozását támogatja a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. által kezelt Irinyi II. Kockázati Tőkealap is, ezzel elősegítve a magyar ipar európai versenypozíciójának erősítését.