Bár a köztudatban gyakran összemosódik a két fogalom, a vállalatok vonatkozásában a növekedés és a fejlődés eltérő folyamatokat jelent. Míg előbbi elsősorban számbeli progresszióra utal, legyen szó a munkavállalók, az ügyfelek vagy a megrendelések számáról, utóbbi magába foglalja a cég szemléletmódjának érettségét, tudását és önbizalmát. Másik aspektusból megvizsgálva a kérdéskört: attól, hogy egy vállalat számai egyre nagyobb méreteket öltenek, nem feltétlen fejlődik. Bejegyzésünkben ismertetjük azokat a jeleket, amelyek arra utalnak, hogy egy vállalat valóban készen áll a szintlépésre.
A célközönség alapos ismerete
Az induló vállalkozások esetében általában széles a célcsoport, hiszen ezeknek a szervezeteknek a fennállása is múlhat egy-egy megrendelésen, így kezdetben nem tehetik meg, hogy elhajtsák a potenciális ügyfeleket. Az idő múlásával viszont jellemzően egyre inkább felismerik, hogy az eszköztáruk mely rétegeket szolgálja ki ténylegesen, így ezek alapján szűkítik a célcsoportot. Ez a folyamat gyakran több évet is igénybe vesz, hiszen a megfelelő következtetések levonásához kellő mennyiségű adatra van szükség. Ahhoz, hogy megfelelően ki tudja aknázni ezt a tudást a vállalat, azzal is tisztában kell lennie, hogy az adott rétegnél pontosan mivel és miért sikerült pozitív eredményeket produkálni. Amennyiben ez a bizonyosság nincs jelen, a vállalat hatalmas kockázatnak ítélheti a célközönség szűkítését, és az is kétséges lesz, hogy egyáltalán bele mer-e vágni.
Tudatos marketing
Ahogy a célközönség meghatározásánál, úgy a marketingterv esetében is jellemző a fiatal vállalatok bizonytalansága. Az ötletek általában jelen vannak, és arra is van esély, hogy egy bizonyos csoportot sikerül megszólítani ilyen módon, de a hatékonyság elmaradhat az ideálistól. A pontos konklúziók leszűrése itt is évekbe telhet és egy kellemetlen felismeréssel zárulhat, hiszen fennáll a lehetősége, hogy a megszerzett információk alapján számos elemet át kell alakítani a cég arculatát, kommunikációját illetően: többek között ide tartozhat az e-mailek, a honlap és a social media bejegyzések nyelvezete is. Az a vállalat, amely készen áll a tényleges előrelépésre, képes elfogadni, hogy üzenetei nem szólíthatnak meg mindenkit, és ebből a gondolatból továbblépve alkalmazkodni az új helyzethez.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
A vállalat érdekeit szem előtt tartva
Egy belül megosztott cég fókuszában legtöbbször nem a fejlődés, hanem a fennmaradás áll. Természetesen normális, ha nem ért mindenki mindennel egyet, sőt, a gond nem a vélemények ütköztetéséből származik, hanem az érdektelenségből: intő jel, ha a munkatársak közömbösnek bizonyulnak, nem törődnek annyira a cég sikerével, hogy nyíltan merjék vállalni a véleményüket. A folyamatos input azért is esszenciális, mert sok esetben, különösen a kisebb vállalatok esetében, számos lényeges, javításra szoruló elem merülhet fel ilyen módon; ezen felül a csapatmorálra is pozitív hatással van, ha konstruktív javaslatok révén a munkatársak is aktív szerepet vállalnak a cég fejlődésében. Az egyes esetekben időpazarlásnak elkönyvelt belső meetingeknek is egészen más a kicsengése, ha a kollégák nem csak a jelenlétükkel, de a véleményükkel is hozzájárulnak a beszélgetéshez.
Amennyiben az imént összefoglalt szempontok jelen vannak, a vállalat képessé válik tisztábban látni a saját erősségeit, illetve azokat saját előnyére tudja fordítani a versenytársaival szemben. Számos fejlődési lehetőség adott a vállalatok részére az ilyen jellegű problémák kiküszöbölésében is, az inkubátor programok egyik legfontosabb aspektusa például a tanácsadás. Sok esetben a befektetési tőkealapok is képesek efféle szolgáltatást nyújtani: a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. például négy tőkeprogramján keresztül – a tőkeinjekció mellett – stratégiai szintű üzleti-pénzügyi tanácsadási szolgáltatással is segíti a portfóliócégek növekedését, termékfejlesztését, piaci terjeszkedését, exporttevékenységét, munkahely-teremtési céljait, illetve strukturális átalakulását.