A vállalkozás céljainak eléréseiben rengeteget tud segíteni egy üzleti partner. Részt vehet egy termék kifejlesztésében, segítheti a forgalmazást, a vevőszerzést vagy az új piacokra való kijutást. Nagyon sok együttműködési lehetőségről már messziről látszik, hogy mindkét félnek megéri meglépni, a kérdés csupán, hogy megteszik-e a szükséges lépéseket. Ugyanis minél több partnerséget tud kötni a cég, annál több lehetőség nyílhat meg előtte, és annál közelebb kerülhet a (közös) sikerhez, a növekedéshez. A fejlett, sokszereplős ágazatokban azonban érdemes akár nagyobb volumenű és hosszabb távú szövetségekben gondolkodni, ugyanis az előnyök, és ezáltal az elért eredmények is megtöbbszöröződhetnek.
Több cég közös előnyökön alapuló társulása a versenyképesség egyedülálló megerősödését eredményezheti valamennyi résztvevő számára. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy egy szektor kulcsvállalatai felismerjék az együttműködés lehetőségében rejlő potenciált, és megtegyék a szükséges és legfontosabb lépéseket egy klaszter létrehozásához.
Klaszterek sikeres működésére már Magyarországon is több példát láthatunk, legyen szó innovációról, termékfejlesztésről, egy-egy iparág kulcsszereplőinek társulásáról vagy egy régió közös céljainak teljesítéséről. Magyarországon jelenleg 72 hazai klaszter és további 26 akkreditált innovációs klaszter működik, többek között olyan iparágakban, mint a gép- és autógyártás, faipar, környezetipar, kreatívipar vagy gyógyszeripar. Nem véletlen a magyarországi cégek és intézmények klaszterekbe való csoportosulása, ugyanis több előnnyel jár mind egyéni, mind közösségi, de akár régiós és országos szinten is.
A hatékony és sikeres klaszter működéséhez több tényezőre is szükség van:
- Erős, dinamikus kulcsvállalatokra, amelyek jelentős méretű piaccal és termékekkel rendelkeznek (emellett pedig ne legyenek a társuláshoz érdemben hozzá nem járuló, csak abból hasznot húzó potyautas cégek)
- Közös célokra, amelyek eléréséhez minden cég hozzáteszi a saját tudását és teljesítményét
- Bizalomra, amely nélkül a közös célok nem teljesíthetők
- Széleskörű iparági tudásra, amely segítségével versenyelőny kovácsolható
- Profi, önfenntartó menedzsmentre, amely jól működő terveket készít, felügyeli azok végrehajtását, kézbe veszi a kommunikációt és képviseli a cégeket, illetve a klaszter érdekeit
[insert_php]
kalkulator();
Ha a feltételek adottak, a klaszterbe tömörült cégek együtt olyan eredményeket érhetnek el, amelyeket egyenként nem, vagy csak nagyobb erőfeszítések árán.
- Iparági együttműködésre alapozva újabb piacokat tudnak szerezni
- Élénkíteni tudják az érintett település vagy régió gazdaságát, egyúttal a kkv-szektort is erősíteni tudják
- Korábban nem megvalósítható közös beruházásokat hajthatnak végre
- Növelni tudják a foglalkoztatottságot
Ahogy korábban is írtuk, egy tőkealap cégportfóliójába többek között hasonló okok miatt is érdemes tartozni, még ha a két szerveződés között több különbség is van. Egy alap cégportfóliója esetében kevésbé szoros az együttműködés a vállalatok közt, azonban az egy ágazatban tevékenykedő, illetve közös ponttal rendelkező cégek között szoros üzleti kapcsolatok is létrejöhetnek, jelentősen növelve versenyképességüket. A befektetés előtti kötelező átvilágításnak, illetve a tőkebefektető „jóváhagyásának” köszönhetően az együttműködéshez elengedhetetlen bizalom megalapozottabb, mint egy klaszter esetében. Bármelyik együttműködési forma is áll fenn, ha egy cég szakmai és üzleti partnerekkel veszi magát körbe, lehetőségeinek száma jelentősen megnőhet.