Egy globális felmérés szerint az export tevékenységet folytató vállalatok a belföldi piacon maradó cégekhez képest harmadával nagyobb valószínűséggel növelik nyereségüket. A magyar gazdaság jelentős mértékben épít a külkereskedelemre, a kis- és középvállalkozások jelentős többsége azonban csupán a belföldi piacra koncentrál.
A kkv-szektorban az export tevékenységet folytató cégek aránya nem éri el a 11 százalékot, ami Európához, de még a közép-kelet-európai régióhoz képest is alacsonynak számít, ráadásul több felmérés szerint is alacsony azok száma, akik a közeljövőben nyitnának a külföldi piacok felé. Ehhez képest a Széchenyi Tőkebefektetési Alap portfoliójában lévő, tőkebefektetést igénybe vevő vállalatok közel negyede exportpiacra is dolgozik.
Egy kis, nyitott gazdaságban az export tevékenység tudja igazán megmutatni a vállalatok növekedési potenciálját, meghatározóbb lehet, mint a belföldi piacon elért gazdasági teljesítmény. Míg egy megfelelő méretű és befogadóképességű belső piac esetén nem elvárás a külföldi nyitás, addig a Magyarországéhoz hasonló kisebb gazdaságok esetében a 11 százalékos arány nem túl kielégítő adat. Az arány növelése éppen ezért nem csupán a vállalatoknak jelenthet kiugrási lehetőséget, de a magyar gazdaság teljesítménynövekedését is biztosíthatja. És bár az SZTA nem kifejezetten az exportra termelő vállalkozásokra koncentrál, a növekedésre képes vállalkozások esetében a külföldi piacok felé nyitás is fontos lehetőséget jelent.
Mindezt portfoliócégeink 2013-as adatai is alátámasztják. Míg a tőkebefektetés előtt összesen 7 vállalat exportált, addig ma már 10 vállalat mondhatta ezt el magáról. A befektetést megelőzően a hét cég nettó árbevételének átlagosan közel 16 százalékát adta az exportbevétel, a tőkebefektetést követően pedig ez az arány további 10 százalékkal tudott növekedni. A bővülési potenciált megérezve már a cégek 50 százaléka építette be idei üzleti tervébe a külföldi nyitást, aminek hatására az export aránya várhatóan a jelenlegi 27 százalékról is tovább emelkedhet, meghaladva a hazai kkv-k átlagos 21 százalékos értékét.
Az SZTA export tevékenységet folytató cégei körében a legjellemzőbb iparágak közé a fémipar tartozik, de a textilipar, a bútoripar, az informatika, a telekommunikáció, illetve a designipar is képviselteti magát. A nyugat-, és dél-dunántúli régióban, illetve az észak- és dél-alföldi régióban is több, a külföldi piac felé nyitottabb vállalkozás található.
Bár az ügyfélportfolió diverzitásából is látszik, hogy az export régiótól és iparágtól is független lehetőség egy cég esetében, a magyar vállalatok meglepően kis hányada dönt úgy, hogy nemzetközi piacok felé nyit. Ennek több oka is lehet. A kis- és középvállalkozások vezetőinek többsége általában a külpiaci ismeretek és a szükséges kapcsolatrendszer hiányát, az export tevékenység beindításához szükséges kezdeti lépésekkel kapcsolatos bizonytalanságot, az üzleti terv elkészítésében szerzett kevés tapasztalatot, illetve a külföldi üzleti folyamatok finanszírozásához szükséges tőkeerő hiányát emelik ki mint fő visszatartó erőt.
Természetesen a kezdeti lépések nehezek, de senki sem várja el egy cégvezetőtől, hogy egymaga képes legyen véghezvinni a kitűzött célokat. Érdemes keresni a lehetőségeket akár üzleti partner, akár pályázatok vagy befektetők személyében. Az ügyfélportfoliónkban szereplő cégek úgy döntöttek, hogy a hazai gyártó és termelő kapacitást növelve az SZTA-n keresztül az EU-ból származó tőkével is bővítik piacaikat.