„A rendkívül rossz évkezdet és a többi cégstatisztikai adat arra enged következtetni, hogy 2014-ben minden korábbinál több, akár 40-45 ezer cég szűnhet meg Magyarországon” – említi az Opten februári közleményében. A konkrét esetek mögött álló valódi okok minden bizonnyal nem kerülnek napvilágra, az viszont valószínűsíthető, hogy több cég is küzd a bejegyzés-sorozatunkban felsorolt leggyakoribb általános problémákkal. Korábbi bejegyzésünkben már írtunk a rossz üzleti modellről, illetve a rossz hozzáállásról, most pedig további lényeges veszélyekről ejtünk szót. Érdemes ezekre figyelni, ugyanis ha időben felismerjük a buktatókat, javíthatjuk cégünk túlélési esélyeit.
A megfelelő piackutatás és tervezés hiánya
Az összes, a céget érintő, elsősorban a piacra vonatkozó fontos kérdés előtt minden elérhető eszközzel meg kell arról bizonyosodni, hogy jó döntést fogunk hozni. A szükséges adatokat leghatékonyabban kutatási (akár saját, akár mások által érdemben elvégzett) eredményekből nyerhetjük ki, amelyekhez mély elemzéseknek kell társulniuk. Egy sikeres vállalkozás akár több hónapot is rászán ezekre a folyamatokra, ugyanis egy téves vagy hiányos információn alapuló döntés veszélyeztetheti a működést, de legrosszabb esetben akár a cég életébe is kerülhet.
A piackutatás során elvégzendő feladatok közé tartozik például a célcsoport és a vásárlók meghatározása és megismerése, a konkurencia, illetve a piaci környezet feltérképezése és értékelése vagy a céget érintő jogi szabályozás alapos áttanulmányozása. Ezek a feladatok fokozottan érvényesek az új piacra belépő, illetve a kezdő vállalkozásoknál. Főleg ez utóbbiak esetében egy egyedülálló, innovatív ötlettel nem megy semmire a cég, ha előzetesen nem mérte fel piacát. Egy új ország felé terjeszkedő nemzetközi vállalat pedig akár már a következő évben ki is vonulhat új piacáról, ha korábbi, más piacokon elvégzett kutatásokra alapozza döntéseit. Egy folyamatosan terjeszkedő, több államban is sikeres franchise például nem könyvelheti el előre a sikert, egy új országban új piacelemzéssel kell tapasztalatot szereznie.
Többek között ilyen problémával találkozhatott a német Nordsee étteremlánc is, amely tengeri halakra építette termékkínálatát. A cég már az első bolt megnyitása után veszteségesen működött Magyarországon, amit a második üzlet megnyitása csak fokozott. Természetesen nem állítható, hogy kizárólag ez vezetett a német cég itteni csődjéhez, de azt érdemes megjegyezni, hogy egy folyami halételekben gazdag kultúrát alapos kutatások elvégzése után érdemes csak megközelíteni. Ha kiderül, hogy egy nagy várakozásokkal elindított termék vagy szolgáltatás nem találkozik a fogyasztói igényekkel, érdemes plusz energiákat fektetni a piac megismerésére, de pozitív eredményt hozhat a konkurencia stratégiájának elemzése is. Minden kutatásra szánt pénz és energia a vállalat jövőjébe való befektetés.
A felkészületlen cégvezetés
Gyakran hangsúlyozzuk, mennyire fontos, hogy jó időben jó döntések szülessenek. Ehhez viszont az is hozzátartozik, hogy a döntéshozók is felkészültek és kompetensek legyenek. Egy cégvezetőnek számos olyan képességgel és készséggel kell rendelkeznie, amely a pozíció betöltésére alkalmassá teszi. Csak néhány ezek közül:
- Van tapasztalata és üzleti tudása: A jó cégvezető van annyira tájékozott, hogy el tudja kerülni a hosszú távon rossz döntéseket. Ismeri a piacát, az ügyfeleket, látja a jövőbeni trendeket. Rendszeresen részt vesz iparága konferenciáin, képzésein.
- Nyomás alatt is képes döntés hozni: Egy cég irányítása stresszes munka, ezt egy vezetőnek azonban kezelnie kell.
- Képes priorizálni feladatait: A cégvezetés többek között a multi-taskingről (egyszerre több feladat végrehajtása) is szól, azaz annak eldöntése, hogy mikor, hol, milyen feladatra hogyan használjuk fel erőforrásainkat. Ha a vezető nem képes feladatait megfelelően rendszerezni, annak a vállalat láthatja kárát.
- Képes delegálni: nem kell egyszerre ügyvezetőnek, értékesítőnek, fejlesztőnek és HR-snek is lenni. Ahogy a cég növekszik, úgy van szükség egyre több szakemberre a menedzsmentbe, akik a napi működésben segítik a cégvezetőt.
- Képes nehéz döntéseket meghozni: A cégvezetők sok olyan döntéshelyzettel találkozhatnak, amelyekből nem lehet „áldozatok” nélkül jól kijönni. Jelentsen ez akár elbocsátásokat, egy ügyfél elutasítását vagy bércsökkentést. Ráadásul ilyen helyzetekben több kritika vagy támadás érinti, ami frusztráltsághoz vezethet. Ennek helyes kezelése jó vezetői képességekre vall.
- Képes inspirálni és motiválni alkalmazottait: Ha a cégvezető hisz az alkalmazottaiban, és ezt nem habozik kimutatni, a cég számíthat a támogatásukra.
- Felismeri és megragadja a lehetőségeket: A jó cégvezető észreveszi azokat a lehetőségeket, amelyek a legtöbb ember figyelmét elkerülik, és megpróbálja a saját, illetve a cége előnyére fordítani őket.
Ha belegondolunk, hogy mennyi kritikus és létfontosságú döntés születik nap mint nap egy cégben, láthatjuk, mennyire fontos, hogy a lehető legjobb döntéshozó álljon ezek mögött. Ezt egyrészt önképzéssel, másrészt alapos munkaerő-kereséssel és -kiválasztással lehet elérni.
Mindkét probléma esetén remekül látszik, hogy a siker nem jön magától. Időt, pénzt és energiát nem sajnálva kell érte megdolgozni, még akkor is, ha a cég már elindult a lejtőn. Ilyenkor nem szabad elfelejteni, hogy egyetlen döntés is képes megfordítani a cég helyzetét akár pozitív, akár negatív irányba. Ez pedig nem csak a cégvezetőn, de többek között a döntés meghozatalához szükséges információk elérhetőségén és a megfelelő gazdasági és jogi környezeten is múlik. Ez utóbbiakról a bejegyzés-sorozatunk harmadik részében lesz bővebben szó.