A növekedéshez bátorság is kell
A vállalati növekedés nem csupán pénzkérdés. Egy új piac meghódításához, felvásárláshoz vagy jelentős fejlesztéshez a tőke mellett jó döntésekre és vállalkozói bátorságra is szükség van. Erről beszélt Deme Géza, a Széchenyi Alapok elnök-vezérigazgatója a BÉT50 konferencia vállalatfinanszírozási panelbeszélgetésén.

A bizonytalanság nem feltétlenül állítja meg a növekedést
A magyar vállalatok egyszerre szembesülnek bizonytalan gazdasági kilátásokkal és a fejlődés kényszerével. A BÉT50 idei, 107 vállalat részvételével készült felmérésében 38 válaszadó romló üzleti környezetre számít 2027-ben, miközben 66 vállalat saját árbevételének növekedését várja.
A két adat érzékelteti a vállalatvezetők dilemmáját: érdemes kivárni a kedvezőbb piaci körülményeket, vagy éppen most kell megragadni azokat a lehetőségeket, amelyek hosszabb távon versenyelőnyt teremthetnek?
A válasz persze nem minden vállalatnál ugyanaz. A fejlődés azonban ritkán kockázatmentes. Egy új exportpiacra történő belépés, egy versenytárs felvásárlása vagy egy új üzletág elindítása olyan döntés, amelynek megtérülése nem mindig jelezhető előre pontosan.
Ilyenkor különösen fontossá válik, milyen finanszírozási eszközök állnak a vállalat rendelkezésére.
A kockázati tőke valójában lehetőségtőke
Deme Géza a BÉT50 konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a kockázati tőkére vállalkozói szemszögből lehetőségtőkeként is érdemes tekinteni.
A tőkebefektető bevonása ugyanis nem egyszerűen újabb finanszírozási forrást jelent. Olyan fejlesztések és növekedési tervek megvalósításához teremthet mozgásteret, amelyek kockázatát a vállalkozás tulajdonosai nem feltétlenül szeretnék vagy tudnák egyedül vállalni.
A bankhitel és a tőkebefektetés ezért nem egymás versenytársai. Ha egy beruházás kiszámítható pénzáramlásból finanszírozható, a hitel lehet a célszerűbb megoldás. Ha viszont a növekedés jelentősebb bizonytalansággal jár, a tőkebefektető tulajdonostársként osztozhat a kockázatban és a jövőbeni eredményben.
Ez természetesen tulajdonosi kompromisszumokat is jelent. A befektető részesedést szerez a vállalatban, és a közös értékteremtéshez átlátható működésre, összehangolt célokra és világos együttműködési feltételekre van szükség.
A kérdés tehát nem egyszerűen az, honnan szerezhető pénz a növekedéshez, hanem az, hogy milyen finanszírozási megoldás szolgálja legjobban a vállalat következő fejlődési szakaszát.
A tőke önmagában nem teremt piacot
A BÉT50-felmérés egy másik eredménye is figyelemre méltó: a válaszadók közül 59 vállalat jelölte meg a kereslet hiányát vagy csökkenését a fejlődés akadályaként, míg finanszírozási nehézségeket 20 vállalat említett.
Ez fontos figyelmeztetés a befektetőknek és a vállalatvezetőknek egyaránt. A tőkebevonás önmagában nem teremt új vevőket, nem tesz nyereségessé egy hibás üzleti modellt, és nem helyettesíti a felkészült menedzsmentet.
A Széchenyi Alapok befektetői megközelítésében ezért a növekedési tervek mögött álló piaci kereslet, a pénzügyi működés és a vezetés végrehajtási képessége egyaránt meghatározó.
Nem pusztán az számít, mekkora árbevétel-növekedést ígér egy vállalkozás, hanem az is, hogy ebből hogyan keletkezhet fenntartható eredmény és tartós vállalatérték.
A vállalkozói bátorság döntésekben mutatkozik meg
A bizonytalan környezetben könnyű a kedvezőbb körülményekre várni. Csakhogy a versenytársak, a piacok és a technológiák közben is változnak.
A vállalkozói bátorság nem vakmerőséget vagy megalapozatlan kockázatvállalást jelent. Sokkal inkább azt a képességet, hogy a tulajdonos és a menedzsment felismerje a valódi növekedési lehetőségeket, felmérje a kockázatokat, és megfelelő felkészültséggel meghozza a szükséges döntéseket.
Ebben lehet fontos szerepe egy tőkebefektetőnek: megosztani a kockázatot, finanszírozási mozgásteret teremteni, és tulajdonostársként érdekeltté válni a vállalat hosszú távú értékének növelésében.
Mert a tőke megnyithatja az utat a következő fejlődési szinthez. De az elindulásról továbbra is a vállalkozásnak kell döntenie.