Míg korábban a vállalkozások hátterében álló elsődleges motiváció a pénzszerzés volt, napjainkban már egyre gyakrabban találkozhatunk a társadalmi hasznosság fogalmával is. A cégekkel szembeni fogyasztói elvárások változni látszanak, és sok esetben már kevés, ha egy vállalkozás jó terméket vagy szolgáltatást kínál. Így tehát ez a szempont is szerepet játszhat abban, hogy egy befektető mekkora potenciált lát egy vállalkozásban. A Magyarországon alakuló társadalmi és környezeti hasznosságú befektetői szemléletmódot Eszter Elemér, a Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesületének elnöke mutatja be.
A társadalmi és környezeti hasznosságú befektetői szemléletmód kialakulásának kiindulópontja Magyarországon
Jelen gondolatmenet nem tudományos értekezés. Vállalkozóként, befektetőként azt tartom hitelesnek és lehetségesnek, ha összefoglalom tapasztalataimat arról, hogy miként látom a társadalmi hasznosságú ökoszisztéma (THÖkoszisztéma) magyarországi helyzetét. Összefoglalóm tehát „népszerűsítő” munka; az itt leírtakat azonban érdemes megfontolni. Gondolataim papírra vetésének célja az, hogy ihletet, ösztönzést, új pályát vagy megerősítést biztosítson azok számára, akik, akár csak áttételesen, de kapcsolódnak vagy kapcsolódhatnak a magyarországi társadalmi és környezeti hasznosságú ökoszisztéma kialakulásához. A rövid olvasmányt a magyarországi gazdasági élet minden szereplőjének figyelmébe ajánlom, különösen azok számára, akik a vállalkozói, befektetői ökoszisztéma tagjai, vagy annak területeit fejlesztő, számára szolgáltató vagy azt szabályzó feladatkörben tevékenykednek.
Van két barátom, az egyik fizikus, a másik kockázati tőkés. Nem ismerik egymást személyesen. Mindketten ateistának, de legalábbis a valóság és a realitások emberének vallják magukat. Három éve történt, hogy a fizikus barátom meghallgatta a kockázati tőkés barátom előadását. Az előadás után fizikus barátom azt mondta a kockázati tőkés előadásáról, hogy „milyen fontos dolgokról beszélt ez a mélyen vallásos fiú”. Az előadás a THBefektetésekkel kapcsolatos tapasztalatokról szólt. A kis történet számomra azt erősítette meg, hogy amikor a társadalmi hasznosságú befektetési alapok működéséről és a THÖkoszisztéma fejlődéséről beszélünk, fontos igazság közelében járunk. A világ mindeddig úgy fejlődött, hogy a gazdasági társaságok teljesítményének mértékét, konvencionálisan, a megtermelt pénzügyi eredmény írta le, most viszont eljött az ideje, hogy azok az externáliák, melyek több mint egy évszázadon keresztül másodlagos velejárói voltak a vállalati működésnek, az eredménnyel egyenrangú fokmérői legyenek a működési minőségnek.
THBefektetés a teremtett világért
Mélyen hiszem, hogy igaza volt Bill Draytonnak – az Ashoka alapítójának –, amikor ezt írta:
„The civil sector needs a similar structure as the venture capital market, that recognizes and accompanies innovative social enterprises through their phases of development.”
A társadalmi és környezeti hasznosságú befektetői szemléletmód terjedése és megerősödése nagyban hozzájárul a fenntartható, élhető és a következő generációk számára épen továbbadható világ eléréséhez. Nem tartom kellően mértéktartónak és reálisnak a „fenntartható fejlődés” fogalmát, de e nézetem kifejtése messze túlfeszítené ennek az összefoglalónak a kereteit. Remélem, a jelen munkában összeállított magyarázatok után minden olvasó elfogadja majd, hogy a THBefektetési szemléletmód közelebb segíti földünket a dinamikus egyensúly fenntartásához és élhetőbb körülményeket biztosít a növekvő számú emberiség kevésbé szerencsés tagjai számára is. A WHO adatai szerint ma több mint másfél milliárd ember él a földön úgy, hogy nincs lehetősége közvetlenül ivóvízhez jutni. A THBefektetők nem kisebb célt tűznek ki maguk elé, mint azt, hogy ilyen és ehhez hasonló problémák megoldásához járuljanak hozzá. Nem véletlen, hogy a Vatikán a THBefektetési módszertan elterjedését szorgalmazandó, a harmadik nagy konferenciát szervezi idén e témáról.
Ferenc Pápa 2014. június 16-án a Iustitia et Pax Pápai Tanács által rendezett konferencián így fogalmaz:
„A beavatkozásnak (értsd befektetésnek) ezeket az innovatív formáit olyan lelkület hatja át, amely felismeri az alapvető köteléket a profit és a szolidaritás között, valamint megérti a nyereség és az ajándék közötti termékeny körforgást. A keresztények feladata az, hogy fedezzék fel újra, éljék meg és hirdessék mindenkinek a profit és a szolidaritás közötti értékes és eredeti egységet.”
Social Impact Investing – társadalmi hasznosságú befektetés
A jelenség globális helyét szemlélve egyértelmű, hogy a social vagy environmental impact investing, azaz a társadalmi vagy környezeti hasznosságú befektetés mint befektetési forma – de leginkább szemléletmód – elsősorban Európában és Észak-Amerikában terjedt el. Az ezeken a területeken működő, legtöbb ilyen jellegű befektetési alap hatáscélja azonban nem az adott ország, hanem inkább a harmadik világ elmaradott térségei. A THBefektetési irányzat egy új „adási” forma.
A THB az a kockázati tőkebefektetés, amelyben a befektető – startup vagy érett fázisú cégekbe fektető kockázati tőkealap – a profit mellett a társadalmi és/vagy környezeti értéktermelést is elvárja a céltársaságtól.
Ezen befektetési forma eredménye többrétű, mint egy klasszikus kockázati alap működésének eredménye, hiszen azok elsődleges céljuknak a profitmaximum elérését tekintik. A THBefektetési alapok célja, hogy az általuk forrással ellátott társaságok a profit mellett társadalmi vagy környezeti értéket (eredményt) is termeljenek. A THBefektetés több, mint az etikus befektetés. Az etikus befektetés esetében az investor azt szabja feltételül, hogy a pénzügyileg eredményes működés mellett a működés közvetlen és közvetett következményei ne okozzanak kárt a társadalomban vagy a teremtett környezet más területén. A THBefektetést megkülönböztetjük a Corporate Social Responsibility, vagyis a nagyvállalatok társadalmi felelősségvállalásának nevezett támogatási módszertanától is. Álláspontom szerint a THBefektetés önállóbb és sokkal inkább alulról jövő, mint a CSR.
A THBefektetés nem jótékonyság. A vállalat, mely a befektetést kapja, úgy és azért jut tőkéhez, hogy a befektető, a tulajdonában lévő részvényeket vagy üzletrészeket bizonyos idő elteltével értékesítse, és befektetése ezáltal megtérüljön. Az a vállalkozás, amely megtermelt profitjának akár jelentős részét jótékony célra fordítja vagy visszaforgatja saját CSR tevékenységének bővítésére – noha dicséretes gyakorlatot folytat –, pusztán ez alapján nem minősül társadalmi vállalkozásnak.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
Mely vállalkozás lehet befektetési célpontja egy THBefektetési alapnak
Könnyen érthető példaként a következő hasonlattal szoktam élni: vegyünk egy emlőrák-diagnosztikával foglalkozó vállalkozást. Ez a vállalkozás kórházaknak és biztosítótársaságoknak értékesíti az elsődleges emlőrák felismerő szolgáltatását. Az eddigiek semmiben nem különböznek egy profitorientált vállalkozás működésétől.
A társadalmi értékteremtést, a társadalmi hasznosságot az jelenti, amikor ez a vállalkozás az elsődleges diagnózist vak emberek által, taktilis módszer alkalmazásával végzi el. Így a vállalkozás saját fő tevékenységéhez fogyatékkal élő csoport fogyatékosságából következő erősségét, vagyis a vakság miatt kifinomult tapintási készségét használja fel. A vakság és a fejlett tapintási érzék hozzáadott értékként profitot termel, és egyidejűleg lehetőséget biztosít a munka világába való belépésre olyanok számára, akiknek ez egyébként nehéz vagy lehetetlen lenne. A példa jól szemlélteti a társadalmi haszon által hozzáadott többletet. Az efféle vállalkozás célpontja lehet egy társadalmi hasznosságú befektetési alapnak.
Impact investment sorozatunkat ebben a bejegyzésben folytatjuk!