Magyarországon az innováció-technológiai szektor további fejlesztésére van szükség – mondtuk el korábbi bejegyzésünkben, és ugyanezt gondolja az a 200 iparági, szakpolitikai, illetve tudományos szakértő és vezető, aki az Antall József Tudásközpont (AJTK) innovációs szektor árbevételét, költéseit, illetve nemzetközi piaci jelenlétét vizsgáló felmérésében vett részt.
A felmérés eredményeiből kiderül, hogy a megkérdezettek 90 százaléka gondolja úgy, hogy a magyar gazdaság szempontjából meghatározó szerepe van a kutatás-fejlesztésnek, illetve az innovációnak. Sőt, a válaszadók több mint egyharmada szerint a fent említett területek kiemelt fontossággal bírnak.
Ahogy korábbi bejegyzésünkben megírtuk, a Bloomberg idei innovációs országlistáján Magyarország idén a 30., stabil középmezőnyt jelentő helyet foglalja el. A listát a K+F költések, a gyártóipari hozzáadott érték, a produktivitás, az egyes felsőoktatási területek hatékonysága, a csúcstechnológia előfordulása, a kutatók aránya a lakosságon belül és a szabadalmi tevékenység terén tapasztalható aktivitás alapján készítették el. Az AJTK által megkérdezett szakértők válasza is erre rímel, ők ugyanis egyenlő arányban, 40-40 százalékban mondták azt, hogy Magyarország inkább, illetve hogy kevésbé innovatív. Mindenképpen pozitív eredmény, hogy csak a válaszadók töredéke, azaz 3 százaléka gondolja úgy, hogy hazánk sereghajtó a szektorban.
A felmérés alapján jelenleg a biotechnológia/gyógyszeripar, a designipar, a szoftverfejlesztés és az orvosiműszer-gyártás áll az innovatív iparágak élvonalában. Az említett területek a Széchenyi Tőkealap tőkeprogramjában is kiemelt szerepet kapnak, tapasztalataink ugyanis azt mutatják, hogy ezen ágazatokban számos olyan ambiciózus magyar vállalkozás rendelkezik ígéretes üzleti tervekkel, amelyek céljaik eléréséhez a megfelelő tőkekonstrukciót keresik. A kutatás résztvevői elsősorban a design és a kisvárosi szolgáltatások területét tartják fejlesztendőnek. Míg szerintük előbbi megfelelően működik és megérik a további innovációs beruházások, addig utóbbi inkább elmaradásai és hiányosságai révén szorul rá a fejlesztésekre.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
A felmérés fontos részét képezte az innováció hajtóerőinek felderítése. A megkérdezettek 60 százaléka a fiatal tehetségekben és a startup vállalkozásokban látja a kutatás-fejlesztés jövőbeli felemelkedésének esélyeit. Emellett a szakértők 23-23 százalékban tulajdonítottak fontos szerepet a felsőoktatás minőségének és a magyar emberek innovatív hozzáállásának, a magyar kultúra innovatív erejének.
A magyar innovációs tevékenységek pozitív változásainak érdekében a megkérdezett szakemberek a kormányzat, az egyetemi közélet, a kkv-k és a nagyvállalatok nagyobb aktivitását sürgetnék, tehát úgy gondolják, hogy a K+F piac fejlesztéséhez a piac valamennyi résztvevőjének hozzá kell járulnia. A jelentős mértékű, többek között az innovációt támogató pályázati források megjelenése is azt jelzi, hogy a kkv-k innovációs tevékenysége komoly figyelmet kap. A kutatás-fejlesztés támogatásának köszönhetően a piaci szereplők helyzete is kedvező irányba billen, hiszen az innovációs képesség és tevékenység növeli a cégek versenyképességet, és a foglalkoztatásra is rendkívül kedvező hatással bír.
Korábbi bejegyzésünkben beszámoltunk a hazai vállalkozások 2016-ra vonatkozó terveiről: a cégek közel fele, azaz 48 százaléka készül valamilyen fejlesztésre, tehát az innovációs igény és szándék a piaci résztvevők oldalán is tetten érhető.