Bár a közösségi finanszírozásnak vannak szárnypróbálgatásai Magyarországon, ezek nem jelentenek komoly konkurenciát a hazai magánbefektetők és tőkealapok számára. Azonban nem minden vállalkozó és ötletgazda van abban a pozícióban, hogy komoly piaci szereplőhöz forduljon, ha vállalkozása beindításához, illetve egy termék piacra dobásához fedezet nélküli forrásra van szüksége. A havonta több millió dolláros forgalommal működő népszerű crowdfunding oldalak nem csak a nyugati világ fejlett országai számára állnak nyitva. Már több magyar vállalkozó is élő példa arra, hogy a Kickstarteren vagy az Indiegogón is el lehet indulni a siker útján.
A közösségi finanszírozás nem való mindenkinek. Ahogy a tőkebefektetés sem. Mindkét finanszírozási módnak megvannak a lehetőségei és korlátai. Egy tőkealap vagy magánbefektető tulajdonrészt és meghatározott minimum hozamot vár el, és ha ezt nem látja a vállalkozás üzleti tervében, a tőkebefektetés nem valósulhat meg. Ugyanakkor a crowdfunding oldalakon nincs szó tulajdonrész-eladásról, és így visszavásárlásról és hozamról sem, a hozzáadott érték általában egy-egy kész termék vagy szolgáltatás formájában valósul meg a „befektetők” (és egyben az ügyfélkör) számára.
Abból kifolyólag tehát, hogy a forrást maguk a vásárlók biztosítják, illetve hogy a cél egy konkrét projektre, és nem egy egész vállalatra koncentrál, a közösségi finanszírozás elsősorban az új, egyedi termék vagy szolgáltatás bevezetése előtt álló vállalkozóknak, magánembereknek szól.
A közösségi befektetők általában olyan termékeket, szolgáltatásokat támogatnak, amelyekhez más úton nem, vagy csak nagyon nehezen jutnának hozzá. Ide tartoznak például a design termékek, művészeti, szórakoztatóipari alkotások (film, könyv, videojáték), az egyedi fejlesztésű alkalmazások vagy az egyedülálló használati tárgyak. Elég megnézni a Kickstarter legnagyobb összeget összegyűjtött projektjeit, ahol egy multifunkciós hűtőláda 13 millió dollárt (több mint 3 milliárd forintot), egy okosóra pedig több mint 10 millió dollárt (csaknem 2 és fél milliárd forintot) volt képes összegyűjteni, holott a projekt tulajdonosai 50 ezer (12 millió), illetve 100 ezer dollárt (24 millió forintot) tűztek ki célul.
Itt olyan termékekről van szó, amelyekre már akkor jelentős igény jelentkezett, amikor még nem is léteztek – olyan emberektől, akik a pénzükért cserébe szívesen kivárják a gyártási folyamat végét, hogy aztán kézhez kaphassák a kifizetett különleges termékeket. Természetesen az sem mindegy, hogy melyik crowdfunding oldalt használjuk, ugyanis lényeges különbségeket láthatunk, már a két legforgalmasabb, a Kickstarter és az Indiegogo között is.
Bár a Kickstarter a leglátogatottabb oldal, és kvázi a crowdfunding szinonimájaként tartják számon, nagy hátránya, hogy csupán az angol nyelvterületeken (USA, Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland) és most már Hollandiában bejegyzett vállalkozások, illetve ottani lakcímmel rendelkező magánszemélyek élhetnek a lehetőséggel. Viszont aki a sikert keresi, annak ez nem lehet akadály, ezt számos hazai vállalkozás sikeres projektje bizonyítja. Jó példa a Balrum nevű videójáték, amelyet több mint 1300 ember támogatott több mint 50 ezer dollárral (csaknem 13 millió forinttal).
A legsikeresebb magyar projekt, egy gyűrű-óra, azonban az Indiegogóhoz kötődik. Az innovatív fejlesztés tavaly másfél hónap alatt csaknem 390 ezer dollárt (közel 100 millió forintot) gyűjtött össze, 100 ezerrel többet, mint amennyit a fejlesztők célként meghatároztak. Mivel az Indiegogo kevésbé szigorú előírásokat határoz meg korábban említett társánál, a hazai ötletek itt könnyebben indulhatnak támogatásért. Ráadásul több kategória is rendelkezésre áll, és nem szükséges egy termékkel vagy szolgáltatással előállni, ugyanis az oldal alkalmas egy jó ügyért szervezett adománygyűjtésre is.
Az Indiegogo szabadelvűsége viszont egyben hátrányt is jelent. Egyrészt míg a Kickstarter projektjeire gyűjtött pénz sikertelenség esetén (azaz ha a kitűzött összeget nem sikerül elérni) automatikusan visszakerül a támogatókhoz, addig az Indiegogón a célösszeg elérése nélkül is hozzá lehet jutni a támogatásokhoz. Ezáltal egy sikertelen projekt nem jelent akkora kudarcot, és így a sikernek is kisebb értéke van, kisebb a motiváló erő. Ebből kifolyólag pedig az ígéretes projekteket kereső befektetők és a média is kevésbé figyel az Indiegogóra, a Kickstarterről kinőtt projektek sokkal nagyobb hátszélre és népszerűségre számíthatnak. A kedvező számokat azonban nem szabad készpénznek venni. Egy jó ötlet még nem jelent egyértelmű sikert. Az még csak a kezdet, és a projekt crowdfunding oldalon való elindítása sem garantálja a szükséges összeg összegyűjtését. Míg a hagyományos befektetői piacon a befektetőt kell meggyőzni, a közösségi finanszírozás keretében magukhoz a vásárlókhoz kell eljutni, azaz marketingeszközöket kell bevetni, hogy megszólítsuk a támogatókat. Ez pedig nem mindig sikerül. A Kickstarter adatai alapján a projektek 10 százaléka egyáltalán nem kap támogatást, és a projektek 56 százaléka bedől. Az Indiegogón pedig még rosszabb a helyzet, a projektek 80 százaléka nem tudja teljesíteni a célösszeg 25 százalékát. Ami – ahogy feljebb már említettük –, annak is köszönhető, hogy a projektgazdák kevésbé motiváltak a célösszeg elérésében, hiszen (az oldal üzemeltetői díjának levonása ellenében) minden támogatást megtarthatnak.
A két vezető portál mellett még számos más crowdfunding oldal elérhető, mind sajátos szabályokkal, arculattal és jellemzőkkel. A filmkészítők, a designerek, de a világutazók is megtalálhatják a saját igényeiknek megfelelő oldalakat. És természetesen a klasszikus tőkebefektetői piac is képviselteti magát az interneten. A Grow, a Venture Community, a MicroVentures, az Angel List vagy a Circle Up közösségi finanszírozással foglalkozó oldalak olyan szakmabelieket, cégvezetőket és magánbefektetőket tömörítenek, akik nem a magánszemélyekkel, hanem a tőkepiaccal kívánják felvenni a kapcsolatot. Egyik-másik oldalon például startupok nem is regisztrálhatnak, kizárólag már működő cégek jelentkezését várják. Ezen esetekben természetesen már tulajdonrész-vásárlásról is szó van, a befektetések pedig jelentősen meghaladják a 10-100 dolláros összegeket. A hozam azonban itt sem garantált, ráadásul az online térben a vállalkozó és befektető közötti bizalom is sérülhet, ami jelentősen rányomhatja a bélyegét akár a projekt kimenetelére is.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]