A külső gazdasági tényezők és az egyes ágazatokat érintő piaci trendek gyakran hoznak váratlan fordulatokat egy vállalkozás életében. Egy sikeres céget azonban nehezebben zökkentenek ki a külső hatások, ha tisztában van saját adottságaival, és gondosan kidolgozott üzleti terv mentén halad a beütemezett célok felé. Magyarországon ehhez képest a kkv-k egyötöde nem készít üzleti tervet, hiába válhatna vele áttekinthetőbbé és eredményesebbé a cégvezetés és a működés.
A piaci átalakulások nagymértékben befolyásolják egy vállalkozás életét, ezért fontos, hogy bizonyos helyzetben a vezetés hogyan reagál. A váratlan fejlemények kevésbé érik felkészületlenül azt, akinek cégében jellemző a belső stabilitás, és a jövőre nézve is rendelkezik határozott elképzelésekkel. Ez a gyakorlatban egy jól kidolgozott és átlátható üzleti terv formájában testesül meg.
Az üzleti terv nem attól lesz erős, hogy a cég olyan célokat határoz meg benne, amelyek különösebb erőfeszítés nélkül teljesíthetők, amelyek segítenek fenntartani a vállalkozást a víz felszínén. Ez a terv hosszú távon valószínűleg nem fenntartható, vagy ha igen, akkor ambíciók nélküli. Akkor beszélhetünk jó üzleti tervről, ha egy tapasztalt befektető azt mondja rá, hogy megvette, hogy ő is látja a növekedési folyamatot és a 4-5 év múlva felértékelődött vállalkozást.
Az üzleti terv adott időtartamra pontosan kijelöli azt az utat, amelyen a vállalkozás meghatározott időn belül el szeretne jutni a célig. Attól lesz jó, ha a forgatókönyvön kívül a nem várt szituációk megoldására is irányt mutat, segíti a döntéshozatalt. A piac ugyanis folyamatosan változik, ami az elért eredményszámokra is hatással van, így a tervezési fázisban ki kell jelölni azokat a pontokat, amelyek módosíthatóak, vagy amelyek átstrukturálásával a közép- és hosszú távú célok továbbra is teljesíthetők maradnak.
Magyarországon az üzleti tervezésre még mindig nem fordít minden vállalkozó elég időt és energiát. A CIB Stafétabot Kutatásából az rajzolódik ki, hogy az itthoni kis- és középvállalkozásoknak mindössze 80 százaléka készít üzleti tervet, és nekik csupán 3 százalékuk tervez valóban hosszú távra, minimum öt évre. A többség csak az adott évre, vagy egy-két éves időtartamra készül fel. Emellett pedig a kkv-k 20 százaléka egyáltalán nem dolgoz ki magának stratégiai terveket. Ez a hiányosság két esetben szokott jelentkezni. Egyrészt amikor egy cég teljes bizonytalanságban, egyik napról a másikra él, és képtelen bármilyen formában is előre tervezni. Másrészt, amikor a túlzott magabiztossággal magyarázható a hanyagság, vagyis amikor a vezetőség egyszerűen nem érzi szükségét az átfogó, a piaci változásokra is felkészülő üzleti terv elkészítésének.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
Az üzleti terv azonban nem egy kőbe vésett rendelkezés, sőt! Bár keretet ad a vállalkozás tevékenységének, rugalmasan kell kezelni, és szükség esetén módosítani is érdemes. Időről időre ajánlott megnézni és felülvizsgálni a benne foglaltakat, hogy az esetlegesen megváltozó körülmények között is megállja a helyét. Jó, ha a cég több lábon áll, könnyebbséget jelent egy bizonytalan helyzetben, ha nem csak egy, hanem több megoldási terv is a rendelkezésre áll, ajánlatos akár több lehetséges forgatókönyvvel készülni.
A tőkebefektetés természetesen csak akkor történik meg, ha az üzleti terv mind a cég vezetőinek, mind a befektetőnek megfelel, és a közös érdekeket és célokat tükrözi. Az SZTA ötéves történetében például többször előfordult, hogy a vállalkozás rendkívül jó termékkel és célokkal rendelkezett, de az üzleti terv, amit a csapat összerakott nem volt megvalósítható, vagy nem hatékonyan szolgálta az üzleti célok teljesülését. Mivel azonban a projekt rendkívül ígéretes volt, nem lett volna jó döntés egyből nemet mondani. A szakmai egyeztetések és az Alap javaslatai alapján elkészült újabb terv viszont már teljesítette az elvárásokat, és az a realitás talaján is tudott maradni, így a befektetés sikeresen megtörtént.
Azonban ha a vállalkozás már egy kész, teljes vagy legfeljebb apróbb kiegészítésekre szoruló üzleti tervvel kopogtat a befektetőnél, az egy elég erős jel arra, hogy a csapat nagyon jól tudja, mit szeretne látni egy tőkebefektető. Ez pedig kellő tapasztalatról és felkészültségről árulkodik, aminek a pozitív hozadékai az együttműködés során is visszaköszönhetnek. Arra viszont figyelni kell, hogy egy társtulajdonosi struktúrában a szakmai profizmus mellett a nyitottságnak, rugalmasságnak és kompromisszumkészségnek is helyet kell hagyni.
Az üzleti tervezésről a 2016-os, kreatívipari vállalkozásokra hangolt, de nem csak nekik szóló Start Up Guide bővebben ír a 4.1. fejezetben.