A magyar kreatívipar egyre dinamikusabban fejlődik, aminek köszönhetően folyamatosan újabb és újabb tehetséges hazai tervezők nevét és márkáját ismerhetjük meg. Azonban sajnos még egyikük esetében sem beszélhetünk átütő nemzetközi sikerről, ami többek között a forráshiányból és a pénzügyi felkészületlenségből is eredeztethető. A sikeres vállalkozáshoz ugyanis nem elég a jó ötlet és a látványos dizájn, figyelmet kell fordítani olyan tényezőkre is, mint a pénzügyi felkészültség, a jogi alapok ismerete vagy a profi kommunikáció. Egy vállalkozás indítása és menedzselése összetett folyamat, amelyhez valamennyi újonc tervező számára jól jön némi útmutatás. A Magyar Formatervezési Tanács ezért döntött úgy, hogy a Start Up Guide programmal együttműködve összeállítja a kreatívipar vállalkozóinak szánt kiadványát.
A 2016-os kiadvány főbb fejezeteiben követi a már megjelent Start Up Guide kiadványok felépítését, azzal a különbséggel, hogy igazodik az technológiai fejlődésekhez és a kreatívipari sajátosságokhoz. Ezért bár a 2016-os kiadványban is számos, vállalkozást alapítani tervező vagy épp meglévő cégének új lendületet adni kívánó vállalkozó számára érdekes információ érhető el, a szöveg az újrakezdő kreatívipari vállalkozók mellett elsősorban a végzős dizájn- és művészeti hallgatóknak, illetve a frissdiplomásoknak tud átfogó, gyakorlati útmutatóul szolgálni. Ők azok ugyanis, akikben legtöbbször már körvonalazódik a megvalósítandó ötlet, de akik számára az odáig vezető út még homályos és beláthatatlan.
A Start Up Guide 116 oldalban rendkívül széleskörű és részletes ismeretanyagot tartalmaz, nem lehet azt mondani, hogy nagyrészt evidenciákkal dolgozik. A „hasznos tanácsok” valóban hasznosak, és olyan adatok, információk érhetők el összegyűjtve, amelyeket az olvasó órákig vagy napokig keresgélhetne különböző hatóságok, finanszírozó társaságok honlapjain vagy egyetemi szakmai előadások jegyzeteiben.
Azon túl, hogy az olvasó több, alapozó, a témába bevezető jellegű fejezettel is találkozhat többek között a pénzügyi és marketingtervezés, a különböző finanszírozási konstrukciók vagy az online kommunikáció területéről, számos, a gyakorlati életben felmerülő problémára, kérdésre is hasznos válaszokat ad. Így például olvashatunk a vállalkozást vagy épp a cégautót terhelő adóformákról, a megfelelő munkaerő kiválasztásának szempontjairól, a szerzői jog, a védjegy és a szabadalom tárgyköréről, a termék árazásáról vagy épp az adatbiztonságról.
Külön fejezet foglalkozik az egyes finanszírozási formákkal: többek között bemutatja a hitel és a tőke közötti különbséget, a hitelfelvétel feltételeit, a kamat felépítését, a közösségi finanszírozási, valamint a pályázati lehetőségeket. A kockázati tőkéről szóló rész a LogMeIn, a Prezi, a Ustream, a Nanushka, a Use Unused, illetve az SZTA-tól kockázati tőkét bevonó Rekavago példáját említi mint cégek, amelyek fejlődését kockázati tőke tette lehetővé.
Természetesen a kiadvány többszöri elolvasása sem elegendő ahhoz, hogy egy induló vállalkozás elsőre megtalálja a terveit finanszírozó befektetőt, de arra felkészíti a vállalkozót, hogy az előkészületek, a keresés és a meggyőzés rengeteg időt és munkát igényel. A befektető szempontjait, a jó ötletet, a befektetés folyamatát, az „elevator pitch”-et és a legfontosabb piaci szereplőket, köztük az SZTA-t is röviden bemutató fejezet a kiadvány 48. oldalától elérhető, de ha valaki mélyebben is meg szeretne ismerkedni ezzel a területtel, annak ajánljuk a blog korábbi bejegyzéseit. Itt van kezdetnek 15 fontos szakmai írás, többek között a hazai piacról, a kockázati tőke feltételeiről és működési elvéről és a befektetés folyamatáról.
A 2016-os Start Up Guide erről a linkről tölthető le díjmentesen.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]