A World Economic Forum (WEF) elkészítette az első olyan tanulmányt, amely egyes országok negyedik ipari forradalomra és a vele együtt járó változásokra való felkészültségét vizsgálja. Megijedni nem kell a hazai cégeknek, készülni annál inkább! A negyedik ipari forradalom újfajta kihívások elé állítja a termelő cégeket, hiszen a digitalizáció, a robotizáció merőben megváltoztatja az eddig jól működő gyártási módszereket. A változás mértéke és sebessége minden eddiginél komplexebbé teszi az olyan, korábban is kihívást jelentő feladatokat, mint a produktivitást és növekedést elősegítő stratégiák bevezetése. A tanulmány az országok összemérhető gazdasági eredményeit hasonlítja össze, ez alapján pedig elemzi és szemlélteti a nemzetgazdaságok jelenlegi felkészültségét az Ipar 4.0 megoldásokra, valamint a változásokkal együtt járó potenciális lehetőségekre és kihívásokra. Az elemzés két fő tényezőt vizsgál: a jelenlegi termelési struktúrát az ipari termelés komplexitása és volumene alapján, valamint a termelést befolyásoló makrotényezőket, amelyek az Ipar 4.0-s megoldások elterjedéséhez szükséges technológiai, gazdasági vagy társadalmi mutatók, mint például a lakosság iskolázottsága vagy a fenntartható erőforrásfelhasználás. 
Forrás: World Economic Forum, A.T. Kearney
A jelenlegi termelési struktúra (horizontális tengely a lenti grafikonon), valamint a termelést befolyásoló tényezők (vertikális tengely) eredményei alapján a 100 vizsgált országot négy kategóriába sorolták:
- Vezetők: azok az országok, amelyek jelenleg is erős termelési struktúrával rendelkeznek, emellett pedig a termelést befolyásoló tényezők is jó eredményeket ígérnek, tehát az ebben a kategóriában lévő gazdaságok felkészültnek tekinthetőek az ipari forradalommal járó változásokra (pl. Ausztria, Belgium, Kanada, Kína, Németország, Japán, USA)
- Hagyományos gazdaságok: azon országok, amelyek napjainkban ugyan szilárd termelési struktúrával rendelkeznek, azonban a termelést befolyásoló tényezők kevésbé erős mutatói miatt kockázatot jelenthet számukra a negyedik ipari forradalom (pl. Magyarország, India, Litvánia, Mexikó, Thaiföld)
- Nagy potenciállal rendelkező országok: ezekben az országokban a jelenlegi termelés limitált, a termelést befolyásoló tényezők azonban jó mutatókkal rendelkeznek, ami a jövőre nézve a termelés növekedését és az Ipar 4.0-s fejlesztések hatékony integrálását jelenti (pl. Ausztrália, Egyesült Arab Emírségek, Norvégia, Portugália, Új-Zéland)
- Lemaradó: ezekben az országokban a jelenlegi termelési struktúra gyenge, a termelést befolyásoló tényezők rossz eredményei pedig az ipari forradalomra való alacsony felkészültséget jelentik (pl. Argentína, Brazília, Egyiptom, Kenya, Lettország, Szerbia, Vietnám)
Forrás: World Economic Forum, A.T. Kearney
Magyarország helyzete A vizsgált szempontok alapján Magyarország a hagyományos gazdaságok kategóriájába esett. A kategórián belül ugyanakkor Magyarország kapta az egyik legmagasabb pontszámot mind a termelési struktúra (a jelenlegi gyártás komplexitása és volumene), mind a termelést befolyásoló tényezők (többek között az Ipar 4.0 megoldások bevezetéséhez szükséges humán és finanszírozási feltételei) tekintetében. 
Forrás: World Economic Forum, A.T. Kearney
A tanulmány szintén megállapítja, hogy valamennyi hagyományos gazdaságban, így Magyarországon is nagy súllyal rendelkeznek a relatíve olcsó munkaerő miatt odatelepített gyárak. A jövőre nézve azonban fennáll a veszély, hogy bizonyos vállalatok még olcsóbb munkaerőpiacra vándorolnak. Ahhoz, hogy a továbbiakban Magyarország sikeresen alkalmazkodjon a negyedik ipari forradalomhoz, elengedhetetlen a munkaerő folyamatos képzése, valamint a technológiai megoldások fejlesztése. Utóbbihoz nyújt segítséget az Irinyi II. Kockázati Tőkealap, amely az ipari szektor nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásainak terveit finanszírozza. [post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]