A negyedik ipari forradalom a technológia térhódításával, a gyártási módszerek alapvető megváltozásával és automatizációval hódít Magyarországon. Célja, hogy az ipari termelés során alkalmazott folyamatok digitalizációjával növelje a termelés hatékonyságát. A napi.hu összegyűjtötte azokat a tényezőket, amelyek a leginkább akadályozzák az Ipar 4.0-ás folyamatok elterjedését hazánkban. Nézzük, mire érdemes felkészülni és milyen akadályokat kell legyőzniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek versenyben akarnak maradni a külföldi cégekkel!
A jövő a digitalizációé és ahogyan az első számítógépek megjelenésekor elkezdett a társadalom kevésbé felkészült rétege félni a jövőtől, úgy a robotizáció megjelenése is számos félelmet, tévhitet szül. Melyek a leggyakoribb aggodalmak?
A gépekbe vetett bizalom hiánya:
A gépekbe vetett bizalom még nem épült fel teljesen, hiszen sokakban merül fel kétely, amikor egy gép döntését kell elfogadni. Az ipari termelési folyamatok közül jól szemlélteti ezt a gyártósorokon selejtnek megítélt termékek esete, amikor a robot a beállított paraméterek szerint elemzi a terméket, majd ha az nem találkozik az előre lefektetett kritériumokkal, selejtesnek minősíti. Ilyenkor a gyártósorért felelő alkalmazott döntheti el, hogy elfogadja-e a gép döntését, vagy sem. A nemleges válasz akár olyan következményekkel is járhat, mint a gyártósor leállítása, holott a háttérben a hibásan megadott kritériumrendszer is állhat. Ebből kifolyólag sok vezető véli úgy, hogy egyszerűbb embert állítani a gyártósor mellé, hiszen több szempontot képes figyelembe venni, mint egy gép. Hosszabb távon azonban ez relatív költségnövekedéshez vezethet.
Megfelelő biztonsági rendszerek hiánya:
Ha a vállalatok informatikai hálózatai összeköttetésben vannak egymással, egy-egy vírus megjelenése hatalmas veszélyt jelenthet a cég számára. A kibertámadásokkal szemben még felkészületlen vállalatok számítógépes rendszereiben komoly károkat okozhatnak bizonyos vírusok – elég csak a tavalyi év egyik legjelentősebb kártevőjére gondolni, a Wannacry nevű vírusra, amely blokkolta az érintett rendszerek adatait és csak váltságdíj ellenében oldotta fel a korlátozást.
Az újdonság „átka”:
Szervezeti szinten sok ellenérzést válthat ki a munkavállalókból a különböző digitális megoldások bevezetése. Ennek egyik oka a digitális újdonságok bevezetéséhez nélkülözhetetlen alap informatikai, digitális tudás, amelynek elsajátításához esetenként hosszabb tanulási folyamat szükséges. Az új és egyben ismeretlen rendszerek azt jelenthetik, hogy a munkavállalók az eddigi megszokott megoldások helyett kénytelenek alkalmazkodni a megváltozott munkavégzéshez, új eszközöket, megoldásokat kell alkalmazniuk.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
A robotizációval kapcsolatos ellenérzések:
A másik félelemre okot adó tényező a robotokkal való versenyhelyzet. Az általános – és sokszor téves – elképzelés szerint a jövőben sokkal több feladatot lehet majd a robotokra bízni, ezáltal tehát veszélyeztetik az emberek munkahelyeit. A robotok alkalmazásának célja azonban nem a humán erőforrás lecserélése, hanem azok segítése feladataik elvégzésében. A munkahelyek csökkenése helyett reálisabb megváltozott munkakörökben gondolkozni. Hatalmas lehetőség rejlik ugyanis bennük a mindennapi munkavégzést illetően, hiszen megkönnyíthetik a legtöbb nehéz, esetenként akár veszélyes munkafolyamatot is. A digitális rendszerek létrehozásának alapvető célja itthon is az ipari folyamatok optimalizálása, amely segítségével a gyártás megtarthatja versenyképességét a magyarországinál olcsóbb munkaerővel rendelkező piacokkal szemben.
Mára már bizonyossá vált, hogy az ipari forradalom negyedik hullámát kikerülni nem lehet, meglovagolni viszont annál inkább. A jövő egyértelműen azoké a vállalkozásoké lesz, amelyek képesek erőfeszítéseket tenni versenyképességük megőrzése érdekében, időben felismerik az új és megváltozott igényeket, és megfelelő módon képesek implementálni az új rendszereket. Ellenkező esetben ugyanis a lemaradás behozhatatlan lehet.
A fejlesztések megvalósítását hivatott támogatni a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. által kezelt Irinyi II. Kockázati Tőkealap, amely a nemzeti iparfejlesztési stratégia (Irinyi-terv) célkitűzéseivel összhangban támogatja a növekedni képes ipari kis- és középvállalkozások digitális fejlődését. Aki pedig egyelőre csak meg szeretné ismerni a már digitalizált gyárak működését, a modern termelési folyamatokról akár élőben is megbizonyosodhat a Mintagyár projekt keretében, amelyről blogunkon már írtunk korábban, here and itt.