Végre megnyílt az út: olyan hazai mikro- és kisvállalkozások is sikerrel fogadhatnak be tőkét, amelyek eddig a korábbi uniós szabályok miatt nem pályázhattak visszatérítendő fejlesztési forrásokra, de olyanok is, melyek stabil működésük ellenére nem is gondolták volna, hogy a tőkebevonás az ő szintjükön működőképes megoldás lehet. Mostanáig, a Széchenyi Tőkealap a csekély összegű tőkekihelyezéssel a 25 fős foglalkoztatást két éven belül elérő vállalkozásoknak nyújthatott 100-200 ezer eurónak megfelelő forrást. A befogadók köre azonban jelentősen bővül: az Alap mostantól a legalább két éves, 5 fős cégek jelentkezését is várja.
A korábbi „de minimis” tőkekihelyezési konstrukció tehát nem vész el, csak átalakul. Pontosabban, a korábbinál testre szabottabb lehetőségekre válik szét. Míg a 25 fős foglalkoztatási szinten ezután jóval magasabb tőkeinjekcióhoz lehet jutni, addig a 100-200 ezer eurós fejlesztési forráshoz már a legalább öt főt foglalkoztató (vagy ezt a létszámot 2 éven belül elérő) vállalkozások is hozzáférhetnek. Ezzel gyakorlatilag duplájára nő a tőke révén megerősíthető cégek száma is, hiszen 20 fő feletti létszámmal mintegy 15 ezer cég működik Magyarországon, 10 fő felett körülbelül 35 ezret találunk, 5 fő felett mintegy 70 ezret. Persze nem kizárt az sem, hogy akár a ma még 5 főnél kisebb létszámmal működő vállalkozások között is találhatók ígéretes befektetési célpontok – nem egy mai sikeres magyar cég állt ugyenezen a lépcsőfokon mindössze néhány éve.
A csekély összegű tőkekihelyezés esetenként az alsó küszöb 100 ezer euró alatt is lehet, bár a 75 ezer euró értéket el kell érnie. Emellett az SZTA nyújthat tagi kölcsönt is; melynek összege ezen a jogcímen legfeljebb a befektetett összeg kétszerese lehet. Fontos előny más finanszírozási formákhoz képest, hogy a tőkebevonás nem igényel magánforrást, fedezetet, vagy más, a tőkebefektetést lehetővé tevő saját pénzügyi eszközt vagy hátteret. Ami számít, az maga a vállalkozás: milyen piaci lehetőségei vannak, ezek hogyan használhatók ki a növekedés érdekében, mennyire felkészült a cég és vezetése a szintugrásra az üzleti életben és a piaci versenyben, milyen piacismerettel és partnerkapcsolati hálóval rendelkezik, és ezekben milyen potenciál rejlik.
A csekély összegű tőkebefektetések gyakorlata azt mutatja, hogy a „tipikus” befektetési célpont, amennyiben beszélhetünk ilyenről, több éve stabilan működő, nagyrészt a hagyományos iparágakban tevékenykedő termelő vagy szolgáltató cég, saját termékkel vagy szolgáltatással, meglévő ügyfélkörrel és beszállítói körrel, jelentős piacismerettel. Képes a folyamatos fejlődésre, alkalmazkodásra, újításra, és tőkeigénye is a lehetőségek leghatékonyabb kihasználását jelzi. Célja, hogy néhány tízmillió forintnyi tőke bevonásával kézzelfogható, jövedelem-termelő piacbővítést, ügyfélszerzést vagy kínálatbővítést, innovációs eredményeket érjen el, és be is tudja mutatni, hogy üzleti modellje révén ezt hogyan lenne képes végrehajtani.
A Széchenyi Tőkealapnál az említett biztos alapokkal egyértelműen rendelkező jelentkezők körében is gyakran tapasztaljuk: a legtöbb cégvezető aggódik, hogy vállalkozása az előkészítő átvilágítás során nem bizonyul tőkebefogadásra alkalmasnak. Azonban a hibák vagy hiányosságok leggyakrabban formai, technikai jellegűek, és mint ilyenek, javíthatók. Ami a befektető szemében sokkal inkább döntő súllyal bír, az a cég és a vezetés felkészültsége, eddigi működése, lehetőségei és rugalmassága, képessége, lendülete és akarása, mert ez általában a legjobb garancia a befektetés megtérülésére.
A leírt konstrukcióval az SZTA már 17 hazai kisvállalkozásba fektetett be. Ahogyan látható, befektetéseink célpontjai a termelő és a szolgáltató szektor bármelyikéből érkezhetnek.
A Széchenyi Tőkealap befektetési konstrukcióiról a honlapunkon, illetve az alábbi bejegyzéseinkben olvashat.
Az Európai Bizottság jóváhagyásával négyszeresére bővülhet az SZTA egyedi befektetési kerete
Egy helyett négyféle befektetési lehetőség az SZTA-nál