Magyarországon az ipari termelés jelenleg kb. 24 százalékban járul hozzá a hazai GDP-hez, jóval túlszárnyalva az Európai Unió 17 százalékos átlagát. Ezt az arányt a jelentős fejlődési potenciállal rendelkező kkv-szféra célirányos támogatásával még tovább lehet növelni. A kormány ezt felismerve, illetve e cél megvalósítása érdekében készítette el Magyarország iparfejlesztési stratégiáját, az Irinyi Tervet. A legfontosabb iparfejlesztési célok közé tartozik például az ipari termelési folyamatok hatékonyságának növelése, a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításának bővítése, a kkv-k innovációs tevékenységének ösztönzése, a hazai vállalkozások külső függőségének csökkentése, egyúttal exportképességük növelése, új digitális technológiák elsajátítása vagy az egyes feldolgozóipari szektorok súlyának kiegyenlítése. A kitűzött célok eléréséhez a kormány komplex eszközrendszert alakított ki, amellyel közvetlenül és közvetetten is támogatja a magyar kkv-szektor versenyképességének erősítését. A közvetett támogatási formák alatt többek között a vállalati környezet fejlesztésére, a szabályozási kérdésekre, innovációs partnerségek támogatására, a nagyvállalatok beruházásainak támogatására, beszállítói rendszerek fejlesztésére, mintagyárak létrehozására, képzési programok elindítására kell gondolni. A közvetlen támogatások pedig értelemszerűen a kkv-khoz beérkező vissza nem térítendő vagy visszatérítendő források. Milyen pénzügyi forrásokat igényelhetnek kkv-k? A hazai beszállítói kör rendkívül összetett, fejlesztéseihez, beruházásaihoz, növekedéséhez valamennyi vállalkozás eltérő igényekkel keres finanszírozási forrást. Aki egy-egy rövidtávú fejlesztéséhez, egyszeri beruházásához igényelne kisebb összegeket, az uniós pályázatokat választja. Aki nem felel meg bizonyos pályázati feltételeknek vagy nagyobb összeget igényelne, de külső tulajdonost nem engedne be a cégébe, hitelhez folyamodik. Aki pedig hosszabb távon szeretne növekedni, de nem rendelkezik fedezettel és a törlesztő részlet fizetésére sincs lehetősége, ugyanakkor üzleti-szakmai támogatásra is szüksége van, tőkebefektetőknél kopogtat. Az Irinyi Terv pénzügyi eszközrendszerét úgy alakították ki, hogy az ipari vállalkozások széles körének lehetősége legyen a forrásszerzésre. Az EU-s pályázatok közül még több kiírás is él, őszi pályázati körképünkben bővebben is bemutattuk őket. A korábbi bejegyzésünkben említett GINOP-pályázatokon túl kimondottan az Irinyi Tervhez kapcsolódik az egyik kiemelt fejlesztendő iparág, az élelmiszeripar vállalkozásainak támogatása részben visszatérítendő, részben vissza nem térítendő forrásokból. Az „Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel” című felhívás 50+50 milliárd forintos keretösszegből támogatja a cégeket. A pályázat feltételeiről bővebben a palyazat.gov.hu oldalon lehet bővebben olvasni. [post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter] Korábban soha nem látott mennyiségű tőkeforrás kapcsolódik az Irinyi Tervhez Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy egyre több vállalkozás lát lehetőséget a kockázati tőkében mint növekedése elsődleges anyagi forrásában. Az évtized első felében működő, többek között uniós forrásokat is kezelő nagy tőkeprogramok (pl. SZTA) a rendelkezésükre álló valamennyi tőkét befektették vállalkozásokba, és részünkről elmondhatjuk, hogy több ígéretes, növekedési potenciállal bíró cégnek azért kellett nemet mondanunk tőkeigényükre, mert a tőkekeret időközben kiürült. Ez az akadály legalább a következő közel egy évtizedre ismét elhárul, ugyanis az SZTA még nagyobb keretből és meghosszabbított befektetési időszak mellett helyezhet ki tőkét. A megnövekedett tőkeigényre válaszul a kormányzat számos újabb tőkeprogramot indított el vagy készül elindítani. A már említett, 2007-13-as programokból visszaforgó forrásokat kihelyező SZTA mellett szintén a Széchenyi Tőkealap-kezelő által kezelt, szeptemberben elindított, közép-magyarországi kkv-kat célzó Irinyi II. Kockázati Tőkealap, valamint az egyelőre alapkezelő nélküli, konvergencia régiókat támogató Irinyi I. Kockázati Tőkealap közvetlenül fogja támogatni az Irinyi Tervben kitűzött célokat. E három tőkealap révén összesen akár több mint 35 milliárd forinttal is számolhatnak többek között a feldolgozóiparban tevékenykedő cégek. Az Irinyi Tervet közvetve finanszírozó további tőkeprogramokból még több indul vagy indult el. A 2007-13-as programokból visszaforgó forrásokból kialakított programok között találjuk a szintén a Széchenyi Tőkealap-kezelőhöz tartozó, határon átívelő vállalati kapcsolatok kialakítását támogató Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alapot, illetve az alapkezelői pályázati kiírását napokban elindító Tőzsdefejlesztési Alapot. Mindkét tőkealap 20 milliárd forint kezelt tőkével gazdálkodhat.
Menu