Tavaly rekordösszegű, több mint 16 milliárd euró értékű kockázati tőkét vontak be az európai vállalkozások. Mind a befektetések összege, mind a tranzakciók száma tekintetében folyamatos növekedést figyelhettünk meg az európai piacon. Előbbi érték 2012-höz képest mintegy megnégyszereződött, utóbbi pedig közel megháromszorozódott – derül ki a több százezer európai vállalkozásból és több mint tízezer tőkebefektetőből álló adatbázist felépítő holland Dealroom.co jelentéséből. A növekedés várhatóan 2017-ben és azt követően is folytatódhat, ami jó hír a kontinens tőkét bevonni készülő vállalkozásainak. Az európai növekedés globálisan nézve is sikernek tekinthető, ugyanis sikerült közelebb kerülni a tőkebefektetések értékében tavaly 10 százalékos csökkenést elszenvedő amerikai kockázatitőke-piachoz. Annak ellenére, hogy a legérettebb kockázatitőke-piacokkal rendelkező Egyesült Királyság és Németország tőkebefektetéseinek értéke 2016-ban csökkent, Európa többi országában (pl. Svájcban, Norvégiában, Olaszországban, Írországban) nagyrészt javulásról lehet beszámolni. Amellett is, hogy az átlagos befektetési összegek kismértékben csökkentek. A növekedés nagyrészt a korai fázisú befektetések számának megugrásából eredeztethető, a késői fázisú, második és harmadik körös befektetések száma és értéke kisebb mértékben nőtt. Az európai cégek pedig érzik is a pozitív változásokat, optimizmusuk pedig időtálló. Összesen 71 százalékuk úgy látja, hogy a tőkefinanszírozási környezet javult vagy változatlan maradt az elmúlt évhez képest, és mintegy 46 százalékuk látja még optimistábban az európai tech szektor helyzetét, mint tavaly (amellett, hogy 42 százalékuk hasonlóan optimista maradt) – mutat rá az Atomico és a Slush tőkealapok által készített, The State of European Tech (Az európai tech helyzete) című tanulmány. [post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter] Bár a startupok száma növekedett, a Dealroom.co adatai alapján a magvető fázisból a cégek egyre kisebb aránya jut el a következő körös befektetésig. 2009-ben a lemorzsolódás még 33 százalékos volt, 2013-ra ez az érték 21 százalékra csökkent, ami egyrészt magyarázható a növekedő versennyel, másrészt a tőkebefektetők nagyobb kockázatvállalásával. Az első, második és harmadik körös befektetések közötti lemorzsolódási arány jellemzően 50 százalékos, tehát az első kör után a startupok fele jut el a második körig. Természetesen még nem jelent egyértelmű bukást, ha a cég nem jut el a következő körig, gyakori például, hogy a cég elért egy stabil, nyereséges működést, és nincs szüksége további tőkeforrásra. A tavalyi év fordulatot jelentett a B2B (Business to Business) és a B2C (Business to Consumer) megoldásokba való befektetések terén. Míg a fogyasztókat megcélzó fejlesztések 2014-ben több befektetőt vonzottak, addig 2015 második felétől, de leginkább 2016 harmadik és negyedik negyedévében az üzleti termékek és szolgáltatások tőkefinanszírozása volt túlsúlyban. A B2C szektorok közül a zene- és a divatiparba áramlott a legtöbb tőke, a B2C-ben pedig a szoftverek, az egészségügy és a pénzügyi technológia területére. Az európai tőkebefektetések átlagosan 35 százaléka országon belüli befektetésnek minősül, a tőke 25 százalékát pedig az USA-ban tevékenykedő tőkebefektetők fektették be európai vállalkozásokba. Míg Franciaország (51%) vagy az Egyesült Királyság (47%) esetében a magas országon belüli befektetési arány erős kockázatitőke-piacot jelent, addig például Olaszország (66%) és Oroszország (56%) esetében inkább a külföldi tőkebefektetők alacsony érdeklődésére utal. Az USA-ból nagymértékű tőkét bevonó országok közé tartozik többek között Izrael (43%) és Ausztria (39%). Bár a jelentés a teljes európai piacot vizsgálta, a kelet-közép-európai régiót külön nem említette. Az Invest Europe régiónkról várható 2016-os összesítéséről, valamint a HVCA magyarországi jelentéséről megjelenésükkor a megszokott módon blogunk is beszámol. A Dealroom.co számai (a teljes riport here érhető el) elsősorban azoknak a magyar vállalkozásoknak lehet kifejezetten hasznos, amelyek a nemzetközi, elsősorban európai piacokban látják a terjeszkedési lehetőséget, és keresik az érett vagy erősödő tőkekörnyezetet. Természetesen, ahogy korábban is beszámoltunk róla, az elsősorban Magyarországon tevékenykedő, finanszírozási lehetőségeket kereső vállalkozások számára 2017-től még több tőkeforrás áll majd rendelkezésre, többek között a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. több tízmilliárd forintosra bővülő tőkekeretének köszönhetően.
Menu