Már Magyarországon is egyre gyakrabban találkozhatunk a „társadalmilag hasznos vállalkozás” kifejezéssel, ugyanis egyre nagyobb ökoszisztémája épül ki a társadalomtudatos üzleti működésnek. Na de mit érdemes tudni ezekről a vállalkozásokról? Kik ők és hogyan működnek? És mennyire lehet nyereséges egy ilyen cég üzemeltetése? A vállalkozások elindításának elsődleges oka a hosszú távú profitcélú működés. Azonban változás érzékelhető a piacon; a tisztán anyagi előnnyel járó termelés, illetve a non-profit szervezetek mellett megjelent egy harmadik típusú szervezeti forma, a társadalmi vállalkozás. Ez mintegy az előző két kategória előre mutató, pozitív összemosódásaként úgy kíván tevékenykedni, hogy működésével egy bizonyos társadalmi kihívásra, hiányra kíván megoldást találni, illetve a helyzeten javítani – mindezt sikeres üzleti működés mellett. Egységes megfogalmazást nehéz találni, hiszen a célterület is (ti. milyen társadalmi célt kívánnak támogatni), valamint a működési terület történelmi-szociális háttere is alapvetően meghatározza a szervezet jellegét és működését. Ilyen célterület lehet a fenntarthatóság, a környezetvédelem, a foglalkoztatás bővítése vagy a szociális ellátások minőségének javítása. Azonban az mindenképp megállapítható e szervezetekről, hogy két nagy kategóriába sorolhatók: egyrészt azok az eredetileg civil, illetve nonprofit szervezetek, amelyek részint fenntartásuk érdekében építik ki az üzleti lábat, másrészt pedig azon vállalkozások, amelyek alapvetően üzleti célt szolgálnak, viszont olyan működéssel, amely társadalmi haszonnal is jár. A társadalmi vállalkozás nem újszerű gondolat, és habár már az 1950-es években megjelent a fogalom, igazán az ezredforduló környékén kezdtek elterjedni az ilyen jellegű vállalkozások; először az Egyesült Államokban, majd más angolszász területen (elsősorban Anglia, Ausztrália vagy Kanada), mára azonban már széles körben és globális szinten működnek társadalmi cégek. Ide sorolhatjuk többek között az Indiegogo közösségi adománygyűjtő oldalt, a Hole In The Wall programot, amely súlyosan beteg gyerekek élményalapú gyógyítását segíti elő nyári táborok keretében (a Bátor Tábor ennek a „kistestvére”) vagy a számtalan redizájn művészt, akik a fenntarthatóság jegyében készítik termékeiket, és egyre jelentősebb piacuk kezd kialakulni. A fenti példákon is látszik, hogy igen változatos területen, méretben és működési formában valósulhat meg a társadalmi vállalkozás koncepciója. Azonban abban a legtöbben egyetértenek, hogy a működéshez elengedhetetlen a résztvevők elhivatottsága, újító készsége, társadalmi ügyek iránti érzékenysége, valamint bizonyos üzleti gondolkodásmód. Az újító szemléletmód, illetve kreativitás nem csupán az ötlethez, elgondoláshoz szükséges, de az elmélet gyakorlatba való átültetéséhez és megvalósításához is. A profitorientált működés miatt a sikernek itt is egyik kulcstényezője, hogy olyan területen, olyan módszerrel nyújtsanak megoldási lehetőséget, ami újnak számít, amire más szereplő még nem kínál megoldást. Akármilyen ötlet vagy cél ösztönözte is a kezdeményezést, a gazdasági formát a cég tudatosan választotta, így a profit – ha nem is döntő szerepű, de jelentősége van, így mindenképpen üzleti szemlélettel is kell közelíteni a megvalósításhoz. Példának okáért üzleti tervet kell készíteni, fel kell mérni a piacot, a versenytársakat, meghatározni a profitszerzési lehetőségeket, megtalálni a piaci rést és a növekedés motorját. Mekkora versennyel és milyen hátráltató tényezőkkel kell számolni? Mi a vállalkozás erőssége, mire kell építeni a brandjét? Ezeket és ezekhez hasonló üzleti kérdéseket itt is végig kell járni. Viszont társadalmi vállalkozásként a működési cél komoly előnyt jelenthet, habár bizonyos kockázatokkal is kell számolni. A társadalmilag hasznos cél, a jótékonykodás sok esetben bevonzza az érdeklődőket, és egy jól megválasztott célterület, illetve megoldási koncepció aranyat érhet. Egy olyan projektet, amely ráadásként még jó ügyet is szolgál, sokan (pl. angyalok, de akár intézményi befektetők is) szívesebben támogatnak; egyrészt a kettő-az-egyben lehetőségért, másrészt a befektető vagy támogató jobb megítéléséért. Az sem elhanyagolható pozitívum, hogy a társadalmi ügyek mellé lehet állítani olyan embereket, akik akár önkéntes munkát is jelenthetnek a vállalkozásnak, ami a munka költséghatékonyságát is növelheti. [post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter] Azonban a társadalmi célú működés kockázatot is jelenthet egy vállalkozás számára. Az, hogy nem a profitszerzés a domináns cél, sok esetben megnehezítheti a szervezet fennmaradását, sőt akár a működést is, mert problémát jelenthet szükséges mennyiségű tőke biztosítása. Emellett, bár a jó ügy sokakat bevonzhat, specifikussága egyúttal ki is zárhat embereket (azaz támogatókat), hiszen nem feltétlenül számít mindenki számára ugyanolyan mértékben figyelemre méltónak az adott társadalmi kérdés, illetve jellegéből adódóan kevésbé bízik annak hozamgeneráló képességében. Ahogy egy teljesen profitorientált vállalkozásnál, itt is kihívást jelenthet a megfelelő üzleti tudással rendelkező, elhivatott csapattag megtalálása. Attól, hogy az adott társadalmi ügy működését, környezetét jól ismeri a vállalkozó, még nem biztos, hogy jó pénzügyi képességekkel rendelkezik, ez viszont elengedhetetlen a hosszútávon fenntartható módon működő gazdasági vállalkozás elindításához. Végül, de nem utolsó sorban az anyagi stabilitás biztosításához szükség van külső finanszírozásra. Míg a nonprofit szektor elsősorban pályázatokban bízhat, addig a társadalmi célú gazdasági vállalkozásnak a nyereség megteremtésében, jobb esetben pedig növekedésben kell gondolkodnia, amihez a vissza nem térítendő forrásokon túl a számukra is elérhető pénzügyi eszközök között is érdemes szétnéznie. Természetesen az említett kihívások leküzdhetők, hiszen számos remek (ráadásul hazai) példa bizonyítja, hogy a társadalmi vállalkozásokban igenis van potenciál. Ilyen példa a már említett Bátor Tábor, amely többek között beteg gyerekeknek szervez nyári táborokat, hogy az élményterápiával segítse a gyógyulásukat. Erős kommunikációval rendelkezik, amely itthon az egyik legsikeresebb programmá tette, és sajátmárkás termékeivel egészíti ki bevételeit. A Premier Kultcafé egy komplex programhelyszín, ami egyszerre kávézó, mozi és akadálymentes rendezvényterem, ahol nagyrészt fogyatékkal élők dolgoznak, emellett rendkívül változatos programkínálattal is rendelkezik. A Cseriti jó példa arra, hogyan lehet az adományozást és az üzletet összepárosítani; az adományboltok hálózatában tárgyadományokat árusítanak nonprofit modellben, és több szinten is társadalmi célok érdekében tevékenykednek. A Rekrea pedig a Humusz Szövetség társadalmi vállalkozása, amely a környezetvédelem és hulladékgazdálkodás iránt nyitott cégek számára kínál testreszabott szemléletformáló programokat. A felsorolt példák is jól ábrázolják, hogy mennyire változatos a támogatandó területek és a megoldásokat kereső szervezetek skálája méret, üzleti stratégia vagy operatív működés szempontjából. Ezért is jó hír, hogy folyamatosan szélesedik a társadalmi vállalkozásokhoz kapcsolódó ökoszisztéma, és mára igen komplexszé és sokszereplőssé vált a terület. Elsősorban a vállalkozásokat, kezdeményezéseket támogató szervezeteket fontos kiemelni. Magyarországon egyik első ilyen szervezet volt a NESsT, egy olyan nemzetközi szervezet, amely a szegénységet és a nem megfelelő foglalkoztatottságot, mint társadalmi problémát kívánja orvosolni különféle társadalmi vállalkozások támogatásával. A támogatott vállalkozások igen sokfélék, azonban közös nevezőjük, hogy valamilyen módon munkahelyet biztosítanak, elsősorban a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjainak. A vállalkozások támogatásához pedig a NESsT ún. „türelmes tőkét” biztosít, amelyet a három-öt éves támogatói együttműködés alatt a szakmai fejlesztés mellett segíti a vállalkozásokat a kiteljesedésben. Szintén Magyarországon sok éve jelen lévő és újító szervezet az Ashoka, azonban esetükben kizárólag három év a támogatási időszak, amely alatt teljes anyagi hátteret biztosítanak. A KÖVET Egyesület – sok más tevékenysége mellett – szintén kiemelt figyelmet fordít a társadalmi vállalkozásokra; listázza még a legkisebb kezdeményezést is és megjelenési lehetőséget biztosít a szaklapjában. A támogató szférán belül is különlegesnek számít a Human Hub, illetve az Impact Hub, amelyek olyan közösségek – és közösségi terek, amelyek elsősorban társadalmi vállalkozásoknak biztosítanak mentorálást és kapcsolatépítési lehetőséget A társadalmi vállalkozások létjogosultságát az is mutatja, hogy immár több tőkealap is létrejött ezen kezdeményezések támogatására, valamint bankok is kialakítottak pályázati- illetve mentoráló programokat az érintett szervezetek részére. A Portus Buda Group a THBE (Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesülete) megalapítása mellett nemrég új tőkealap indulását jelentették be, amelyet az Impact Ventures Zrt. kezel. A banki szféra is támogatja ezt a szektort, érdemes kiemelni a SEEDS programot, a Higgy magadban! pályázatot vagy a Lépj velünk! pályázatot, de az állami szféra is foglalkozik a kérdéskörrel, hiszen a GINOP keretében „PiacTárs – Kiemelt projekt a társadalmi vállalkozások ösztönzésére a fenntartható és versenyképes szociális gazdaság érdekében” címmel az OFA Nonprofit Kft.-vel közösen mentorálási programot indított. A Magnet bank, mint az első, hazai közösségi bank élen jár a társadalmi érzékenyítésben, Magnet KAP programja évek óta biztosít finanszírozási lehetőséget a civil szervezeteknek és társadalmi vállalkozásoknak. Bár természetesen a nyugati mintákkal összehasonlítva, ahol a társadalmi kihívásokra való nyitottság jóval elfogadottabb és bevett gyakorlat, az ökoszisztéma további fejlesztése szükséges, valamint a hazai társadalom érzékenyítése is kulcsfontosságú. Az viszont jó hír, hogy remek kezdeményezések vannak több területről és szereplőtől is, így várhatóan egyre inkább elfogadott és elterjedt vállalkozási forma lesz, amely révén várhatóan a társadalomban és környezetünkben jelentkező problémákra és hiányosságokra is hatékony megoldások születnek.
Menü