Mikor tekinthetünk sikeresnek egy több évig futó kockázatitőke-programot? A legegyszerűbb válasz: ha a program lezárásakor a befektetések révén a befektetett összegnél több pénz kerül vissza a tőkealaphoz. Minél nagyobb a vállalkozások által megtermelt, visszaforgó tőke értéke, annál elégedettebb lehet a befektető és a tőkeprogram megalkotója. Még akkor is, ha közben számos bukott projektet kell leírniuk.
Egy tőkealap elindításakor egyik befektető sem gondolja, hogy valós cél az összes befektetés sikerre vitele. Annak ellenére, ha a befektetői csapat mindent meg is tesz a vállalkozás közösen elfogadott üzleti tervének megvalósításáért, számos külső tényező, de gyakran a menedzsment szakmai hiányosságai akadályozzák a célba érést. Ezzel minden esetben számolni kell, így hosszú távon érdemesebb inkább ezen esetek számának minimalizálását és az elkerülhetetlen bukások bizonyos szint alatt tartását szem előtt tartani, mint ragaszkodni a teljes cégportfólió megmentéséhez.
Egy-egy befektetésről gyakran már egy-két év után látni, hogy a befektetett tőke nem lesz elegendő a meghatározott célok (pl. termék fejlesztése, külföldi piacra lépés, új üzletág elindítása) megvalósításához. Ez a befektető számára egy fontos döntési pont. Ha úgy látja, hogy a cég helyzetén egy újabb lépcsős befektetés sem segít, inkább megkezdi a kilépés folyamatának előkészítését azzal a céllal, hogy hosszú távon (akár évek múlva) legalább a befektetett tőkét visszanyerje valahogy a cégtől. Ez persze nem mindig és nem minden életfázisban működik, de egy késői fázisú befektetésnél elképzelhető. Viszont ha a projekt továbbra is kiugró potenciális eredménnyel kecsegtet, megfontolja további tőkeösszeg(ek) befektetését vagy olyan befektető bevonását, aki a pénzen kívül szaktudással is segít.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
Kulcsfontosságú a helyzet megfelelő felmérése. Jobb esetben az üzleti terv megvalósul, és a tranzakció az eredetileg tervezett időpontban sikeres exittel zárul, rosszabb esetben azonban a befektető még nagyobb összeget veszít a befektetésen, amelynek visszaszerzése még nehezebbé válik. A folyamatosan változó piaci trendek miatt egy aktív tőkebefektetőnek élete során számos ilyen döntési helyzettel kell szembenéznie. Ha a helyes döntéseinek köszönhetően ezekben az esetekben minimalizálni tudja a veszteséget, az akár a teljes tőkeprogramot is megmentheti.
Ahogy a vállalkozók, a befektetők sem szeretnek beszélni a bukásaikról. Nem meglepő, mindenki olyan sztorikat igyekszik elmesélni magáról, amely jó fényben tünteti fel őt. Éppen ezért sokkal több céges sikersztoriról olvashatunk, pedig a bukásból sokkal többet lehet tanulni, legyen szó Bill Gates Microsoft előtti próbálkozásáról vagy egy átlagos crowdfunding projektről.
Pedig egy sikertelen exit egy jó tőkebefektetőt csak megerősít. A legtöbbet ugyanis a bukásból lehet tanulni. Problémaforrásokat tárhat fel, amelyekre később már a kezdetekben felkészítheti a következő vállalkozást, több ismeretet sajátíthat el az adott piacról vagy a cég megmentését szolgáló új megoldási módszereket próbálhat ki. Itt maga a tapasztalat a befektetés, amely majd a következő ügyleteknél térülhet meg sokszorosan. Ez alapján sokat mond el egy befektetőről vagy tőkealapról, ha a sikeres befektetéseinek arányát folyamatosan növelni tudja.
A hazai tőkebefektetői piacon a legnagyobb cégportfólióval rendelkező, ötéves Széchenyi Tőkebefektetési Alap immáron mintegy 20 cégből szállt ki. Mivel az SZTA eddig a legaktívabban a 2013 és 2015 közötti időszakban fektetett be, az „exit boom” 2018-ra és 2019-re várható, de már az eddigi eredményeket is részsikernek könyvelhetjük el. Az exitek és részexitek több mint kétharmada ugyanis legalább a befektetett tőkét visszahozta, többségük az üzleti tervben elvárt hozam mellett vagy afelett. A közel egyharmadnyi kilépés esetében pedig hosszú távon továbbra is van esély a befektetett összeg visszaszerzésére. Ez utóbbi cégek egy része esetében az Alap a fent leírt döntési helyzetbe került, és a körülmények teljes körű elemzését követően inkább a kilépés mellett döntött. E vállalkozások kezelése során az SZTA nagyon sok tapasztalatot szerzett, amelyet mind a vagyonkezelés során, mind az újabb befektetéseknél hasznosítani tud.
Az Alap a jelenlegi aránnyal teljesen elégedett lehet, ráadásul a jövőre vonatkozóan igen biztató jel, hogy a cégportfólió évről évre folyamatosan javítani tudja pénzügyi eredményeit. Mivel az SZTA működésének elindítása óta fontosnak tartja, hogy uniós tőkeprogramja transzparens legyen, a program és a cégportfólió eredményeiről ezután is folyamatosan beszámol ezen a blogon.