A Magyarországon megtelepedett multinacionális cégeknek beszállító hazai kis- és középvállalkozások számára egyes iparágakban az elmúlt két évben már konjunktúra van, de tőkeinjekcióra van szükségük ahhoz, hogy végrehajtsák az adott esetben növekvő megrendelések teljesítéséhez szükséges beruházásokat és növeljék a válság miatt kényszerűségből lecsökkentett alkalmazotti létszámot.
Az elmúlt két év erőteljes javulása után idén is tartják magukat a multinacionális vállalatok beszállítóiként dolgozó kis- és középvállalatok pozitív piaci kilátásai a külső, elsősorban a német konjunktúra hatására. Különösen jó pozícióba került a feldolgozóipari export egynegyedét képviselő járműgyártás beszállítói köre, amelynek súlya a Nemzeti Külgazdasági Hivatal adatai szerint 2014-2015-re akár meg is duplázódhat, miközben megrendelés-állománya már 2012-ben meghaladta a válság előtti szintet. Mindez bizakodásra ad okot, azonban ez a kiemelten fontos szerep komoly kihívás elé állítja a válságot túlélt kis- és középvállalkozásokat.
Csak azok a cégek tudják kihasználni az új lehetőségeket, amelyek újra fejlesztenek; erre azonban sajnos sokan nem képesek. A válságot takarékoskodással, alkalmazottak elbocsátásával túlélt beszállítóknak most nemcsak beruházniuk kell, de új munkaerőt is fel kell venniük, amihez többnyire hiányzik a biztos finanszírozási háttér és a megfelelő jövőkép is. Ilyen esetekben a tőkejuttatás segíthet, amelynek révén ismét finanszírozhatóvá válhat a szigorodó hitelezési feltételek miatt forráshiánnyal küszködő kis- és középvállalkozói kör. A kkv-k ugyanis nem juthatnak hitelhez pusztán üzleti terv vagy megrendelések bemutatásával; biztosítékként ingatlan- vagy gépfedezetet kellene felkínálniuk, de ezek már többnyire jelzáloggal terheltek, sokszor éppen a bővítésképpen elindított korábbi beruházások nyomán.
A konjunktúra ellenére hátrányba kerülhetnek a kellő tőkével nem rendelkező, hazai tulajdonban levő beszállítók, ha ugyanis nem tudják teljesíteni a növekvő megrendeléseket, kiszorulhatnak a piacról. Nagy a konkurencia, a gyártók gyorsan törlik listájukról a megfelelő mennyiség szállítására képtelen vállalkozást, amelynek helyébe szinte azonnal be tudnak lépni más beszállítók a környező országokból is, ami a magyar gazdaság szempontjából rendkívül kockázatos.
A beszállítók tőkehelyzetét jól jellemzi, hogy a mintegy 100 ezer főt foglalkoztató, 500 hazai céggel dolgozó, a teljes ipari termelés 19,4 százalékát, valamint az export 20 százalékát adó ágazatban szám szerint fölényben vannak ugyan a tisztán magyar tulajdonban levő kkv-k, a külföldi tőke részesedése mégis rendkívül magas. Számos vállalkozásnál folynak beruházások, ami a járműalkatrész-gyártók szövetsége szerint a jövőben jelentősen emelkedhetne, ha megoldódnának a tőkehiányból eredő problémák.
A Magyarországon megtelepedett multinacionális cégeknek beszállító kkv-knak jelentős szerepük van az ipar általános technológiai színvonalának emelésében, a gyártási kultúra erősítésében, ugyanis pozíciójuk megőrzéséhez magas minőségi elvárásoknak kell megfelelniük. Ugyanakkor a külföldi cégek számára is komoly vonzerőt jelent, ha fejlett technológiával rendelkező, egyenletes minőséget produkáló kisvállalkozásokra alapozhatnak. A járműgyártók innovációját például segíti, ha telephelyükhöz aránylag közel erős és interaktív beszállítói kapcsolatokat tudnak kiépíteni.
A fentiek alapján, befektetői szempontból, a járműgyártás mellett többek között a háztartási gépgyártásban és az elektronikában is jelentősnek mondható hazai beszállítói kör megerősítésének és kiterjesztésének előnyei pusztán befektetői szempontból is önmagukért beszélnek – ehhez adódnak hozzá a sikeres tőkebefektetésekkel elérhető, a szektor súlyának megfelelő pozitív nemzetgazdasági hatások.