Vállalkozásodban rengeteg növekedési potenciált látsz, így elhatározod, hogy külső forrást vonsz be. Mivel fedezetről hallani sem akarsz, de nyitott vagy rá, hogy friss tőke mellett hozzáértő pénzügyi szakembereket is bevonj a cégbe, hitelezők helyett tőkebefektetőket keresel. Fontos számodra az intézményesség és a referenciák, ezért egy tőkealappal veszed fel a kapcsolatot. Néhány hónapos tárgyalás, átvilágítás és a szükséges adminisztráció után megkapod a tőkét, amellyel végre megvalósíthatod vállalati céljaidat. Ezzel pedig nem vagy egyedül, hiszen ugyanannál a tőkealapnál több, veled egy cipőben járó cégtulajdonos is végigjárja ezt az utat. Az eredmény: egy nagy közös cégportfolió.
Valószínűleg már egyre több vállalkozó számára egyértelmű, milyen előnyökkel jár egy kockázati tőkéssel való megállapodás:
- A juttatott tőke összegét csak több év után kéri vissza a befektető, így nem jelent azonnali terhet a mindennapokban
- A tőkefinanszírozás nem zárja ki, sőt épp megkönnyíti a pótlólagos források igénylését
- Nem kell fedezettel számolni
- Az esetleges korábbi gyenge eredmények nem zárják ki a tőkebevonást
- Javul a vállalkozás saját tőke – idegen tőke aránya, ami jobb gazdasági mutatókat eredményez
- A befektető szakmai felkészültségével is hozzájárul a vállalat eredményes működéséhez
Amiről azonban kevesebb szó esik, hogy a vállalkozás egy több, hasonló helyzetben lévő, illetve céllal rendelkező cégből álló portfolió tagjává válik. És bár ez alapvetően nem jelenti azt, hogy az egyes cégek azonnal megismerik egymást, vagy partneri kapcsolatba kerülnek, azonban olyan lehetőség tárul eléjük, amelyet érdemes lehet kihasználniuk. A portfolióban szereplő cégek jelentős része új piacok kiaknázásával igyekszik elérni a kitűzött növekedési szintet, amihez elengedhetetlen új kapcsolatok kialakítása. Ilyenkor a megfelelő üzleti partner megtalálása és megismerése plusz befektetett energiát jelenthet, és még így is fennáll az a veszély, hogy a vállalat egy kétes hátterű céggel „rossz lóra tesz”.
Egy alap portfoliója épp ezt a két problémát tudja áthidalni. Egyrészt egy „közös ismerős” révén jóval könnyebb felvenni a kapcsolatot a kiszemelt partnerrel, másrészt pedig jól tudja, hogy a potenciális üzlettárs egy alapos átvilágításon van túl, ugyanis ő maga is átesett ezen a procedúrán. Így a tőkebefektető munkájának köszönhetően a vállalatvezető anélkül is biztos lehet a másik cég tisztaságában, hogy külön erőfeszítéseket tett volna ennek kiderítésére. Mondhatni, tálcán kap egy kész üzleti lehetőséget, minden további lépés a tárgyalásokon és a közös megegyezésen múlik.
Természetesen nem lehet minden, portfoliócéget automatikusan összehozni egymással, az iparág, a tevékenységi-, illetve a vevőkör is meghatározza, hogy van-e közös kapcsolódási pont, amely mentén el lehet indulni a közös eredmények felé. A potenciális beszállítók felkutatását például érdemes a portfolión belül kezdeni, de nagyobb megrendelés esetén be lehet vonni olyan szektorbeli társaságot is, amellyel összefogva a saját erőforrásokat meghaladó volumenű megbízások is teljesíthetők. De előfordulnak amolyan „Jolly Joker” tevékenységi körök is, amelyek akár több portfoliócéggel való együttműködést is lehetővé tehetnek (például szállítmányozás, vállalati rendszerek fejlesztése, irodabútorok gyártása stb.).
Tőkealap portfoliócégeként, de még egyszerű, partnereket kereső vállalkozóként is ajánlatos tehát körbenézni az befektetők ügyfelei között, ugyanis ezek mindegyike növekedést tervező, átvilágított cég. Mivel a Széchenyi Tőkealap az átlátható uniós programok híve, ezért az Alap teljes befektetési portfoliójának megtekintését (térképes nézetben is) lehetővé teszi honlapján: https://szta.hu/befekteteseink.