Adott egy forradalmi ötleten alapuló találmány, amely akár nemzetközi szinten is mérföldkőnek számíthat. A siker feltétele, hogy a termék fejlesztéséhez elegendő mértékű finanszírozási forrás álljon rendelkezésre. Viszont amíg nem kezdődik el a gyártás, bevétel sincs, így a cég egy ideig csupán a külső forrásokra támaszkodhat. Hitel esetén a törlesztés bevétel híján aligha megoldható, egy pályázat elnyerése pedig nem biztos, hogy elegendő összeget tud biztosítani a projekt hosszú távú fenntartására. Itt jön szóba a tőkebefektető, akit éppen addig szükséges „bevonni” társtulajdonosként, amíg a vállalat nem tud továbblépni a gyártás megvalósítása felé. Ezt nevezzük a tőkebefektető úgymond „híd” szerepének, amely alatt a fejlesztést végigkísérő, majd növekedési pályára állító anyagi és szakmai támogatást kell érteni.
Egy az orvostudományban áttörésnek nevezett magyar találmány története tökéletes példa a „híd” szerepre. A kutatás-fejlesztéssel foglalkozó MediMass Kft. 2008-ban, kis egyetemi spinoff-cégként kezdte meg működését. A forradalmi találmány egy onkokés vagy intelligens sebészkés, amely műtét közben képes azonnali információt szolgáltatni a kezelt szövet tulajdonságairól és kémiai összetevőiről. Így jelentős mértékben felgyorsítható az operáció, és a sebészt is segíti abban, hogy maradéktalanul minden rákos sejtet eltávolíthasson a szövetből. A technológia rendkívül komplex és innovatív, amelynek fejlesztése kihívásokat jelent, és komoly anyagi ráfordítást igényel.
A projektbe számos magánbefektető és tőkealap szállt be több százmillió forinttal, aminek köszönhetően a fejlesztéseket folytatni lehetett. És bár egy ilyen jelentős találmányra Magyarországon lehet találni tőkekapacitást, az eszköz egyedülálló jellegéből fakadó technológiai korlátok gátat szabnak a végső verzió elkészítésének. A külső forrásoknak köszönhetően elkészített prototípusok körüli visszhang meghozta a cégnek a világhírnevet, ennek köszönhetően pedig azt a külföldi óriáscéget, amely komoly vevőként felvásárolta a céget. Ezáltal egy olyan technikailag felszerelt közeget biztosítottak a projektnek, amely Magyarországon nem állt rendelkezésre.
Ahhoz, hogy a projekt most itt tartson, mindenképp szükség volt a „köztes szereplőkre”, vagyis a hidakra, amelyek egyrészt fenntartották a fejlesztéseket, másrészt pedig hitelességet biztosítottak a cégnek.
Hasonló esetről örömünkre az SZTA-nál is be tudunk számolni. A Mobile Engine Kft. közel két évig volt az SZTA portfóliócége, mígnem a tulajdonosok a bővülés és fejlődés következtében az általánosan elvárt hozamszint feletti árfolyamon ki tudták vásárolni az Alap tulajdonrészét. A cégérték megnövekedésének köszönhetően pedig még vonzóbbá válhatott a cég a befektetők számára. Akárhogy is folytatódik a vállalat jövője, egy „híd” szereplő bevonása olyan lehetőségeket nyitott meg előtte, amelyekkel korábban nem számolhatott volna. És ahogy a példa is mutatja, nem is kellett megvárni az átlagosan vett öt éves futamidő végét, akár már az első két év alatt is teljesíthetők az elvárások.