A negyedik ipari forradalom megállíthatatlanul formálja át a vállalatok teljes működését, komoly paradigmaváltást igényelve a vállalatvezetőktől. Az ipar 4.0 hallatán azonban elsősorban a vállalati folyamatok digitalizációja kerül a fókuszba, holott az eredményes transzformációs folyamatok kialakítása nagyban függ a vezetőség hozzáállásától is. Ez a kritikus tényező meghatározhatja a vállalat hosszú távú életben maradását. Nézzük, mi is a menedzsment szerepe a digitális átalakulásban!
A Deloitte nemrég készített egy felmérést, amely azt vizsgálta, hogy hogyan alakítják át a vállalatok a technológiai és szervezeti stratégiáikat az ipar 4.0 követelményeinek megfelelően. A tanulmány kiemeli az innováció paradoxonát, amely szerint a digitális átalakulással kapcsolatos kezdeményezéseket elsősorban a termelékenység növelése és a működési célok motiválják, vagyis, hogy a technológia segítségével a cégek hatékonyabban tudják végrehajtani a feladatokat. A vállalkozások azonban hajlamosak megfeledkezni arról, hogy az innováció ösztönző tényező a befektetések esetében is – sok vállalat lemaradhat a versenyben azon vállalkozásokkal szemben, amelyek esetében az innováció a befektetés fő ösztönzője.
Az ember a kulcstényező
A vállalati folyamatok digitalizálásában hatalmas növekedési potenciál van, de mindeközben azonos mértékű a vállalatvezetőkre nehezedő nyomás is. Manapság ugyanis aki elmulasztja a folyamatok digitalizációját, behozhatatlan mértékben lemaradhat a versenyben. Alapvetően ugyan technológiai tényezőkről van szó, ezek sikeressége nagyban múlik a munkavállalók, a menedzsment elköteleződésén, nyitottságán, valamint a szervezet rugalmasságán.
A sikeres digitális transzformáció akadálya sok esetben a vállalati kultúra hiánya, ugyanis a fókusz a legfejlettebb technológiai megoldásokra és az ezekhez szükséges forrásokra irányul, míg az emberi oldal a háttérbe szorul. Ha csak a rendszerek digitalizálása a cél, akkor a hibás és rosszul működő ugyan digitalizálttá válik, de továbbra is hibás folyamatokat és rendszereket fog eredményezni – ez pedig hamar a folyamat sikertelenségéhez vezethet.
A tanulmány kitér a digitális átalakulás és a munkaerő viszonyára: a felmérésben résztvevők úgy gondolják, hogy rendelkezésükre áll az átalakuláshoz megfelelő munkaerő – csupán 15 százalék szerint kell drasztikusan megváltoztatni az összetételt és a szakértelmet. A megfelelő munkaerő megtalálását, betanítását és megtartását, mint szervezeti és kulturális kihívást ennek ellenére számos alkalommal említették. Az eredmények azt mutatják, hogy minél több, az átalakulást segítő technológiát használnak a válaszadók, annál elégedettebbek a szervezetük pillanatnyi munkaerő-helyzetével.
Nagy eltérés figyelhető meg azok között, akik napi szinten kerülnek interakcióba ezekkel a technológiákkal, szerintük az esetek 92 százalékában rendelkezésre áll a megfelelő munkaerő, míg azoknál a vezetőknél, akik alig vannak, vagy egyáltalán nincsenek kapcsolatban digitális technológiákkal, 42 százalékuk érzi csupán, hogy megfelelő munkaerővel rendelkezik.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
Dedikált vezetőre van szükség
Ahhoz, hogy eredményes transzformáció menjen végbe, a vezetőknek meg kell tanulniuk egy átfogó stratégia keretében a fejlesztéseket lépésről lépésre véghez vinni a szervezet egészében. Bizonyos esetekben azt láthatjuk, hogy a munkavállalók tulajdonképpen felkészültek az átalakulásra, de a vezetőség az aki a fékre lép, pusztán a félelem miatt. Az ok, ami miatt kialakulhat félelemérzet a munkavállalókban, az valójában az, hogy a digitális átalakulás mögött nincs egy határozott vezető – a legtöbbször nem is egyértelműen meghatározott, hogy ki is vezeti ezen folyamatokat.
Fontos, hogy az átalakulás ne a szervezettől elszigetelten történjen, hiszen a digitális átalakulás jóval túlmutat az új technológia bevezetésén: áthatja a szervezet minden szintjét, ezért elengedhetetlen, hogy megfelelő vezető, illetve vízió és szándék legyen mögötte.
A megfogalmazott cél függvényében elengedhetetlen egy minden elemre kiterjedő, konzisztens és átfogó stratégia megalkotása, amely kiterjed olyan területekre a technológiai szempontokon túl, mint a szervezettel, vezetéssel, folyamatokkal és humán fejlesztéssel kapcsolatos kritikus kérdések. Ilyen a szemléletformálás, a digitális kompetenciafejlesztés és a rendkívüli jelentőséggel bíró oktatás, illetve képzés is. Ezek mellet pedig természetesen elengedhetetlen a menedzsment teljes elköteleződése – enélkül ugyanis hiába a belefektetett energia és pénz.