A digitalizáció évek óta a cégek fejlesztési törekvéseinek egyik kiemelt területe: bár a forradalom Magyarországra is elért, a megvalósítás kevés vállalatnál megy gördülékenyen. Vitathatatlan a témában rejlő lehetőségek sokasága, amely képes új üzleti lehetőségeket szerezni és feloldani a merev vállalati kereteket, ugyanakkor fennáll a veszély, hogy az átállás ideje alatt a megszokottnál nagyobb kavarodás alakul ki a működésben. Bejegyzésünkben megvizsgáljuk, hogyan lehet hatékonyan kezelni ezeket a helyzeteket.
Lassú kezdés
Magyarországot a nyugat-európai országokhoz képest lassabban érte el a digitalizációs őrület, emiatt a hazai cégek hátrányban vannak: az IMD digitalizációs versenyképességet vizsgáló listáján 63 országból a 47., míg az EU által jegyzett, a digitális felkészültséget mutató index, a DESI szerint 29-ből a 24. helyet foglalja el Magyarország. Utóbbi kimutatásban azért akadnak biztató jelek: kiderül, hogy az infrastruktúrát és a hálózat kiépítettségét tekintve nem lehet ok a panaszra, a lemaradás oka inkább a technológia integrációjában, a felhasználásban és a váltásra való felkészültségben keresendő.
A KPMG 2019-as CEO kutatásából kiderült, a cégvezetők 95%-a tisztában van a digitalizáció lehetőségeivel, de ennek a 95%-nak mindössze a fele rendelkezik vízióval arról, hogy a cég jövőjét ez milyen módon fogja befolyásolni. Azoknak az aránya, akik konkrét stratégiával és a végrehajtási tervvel is rendelkeznek, még ennél is alacsonyabb – 37% és 26%.
A megfelelő látószög
Gyakran előfordul, hogy a cégvezető nyitott a digitalizáció adaptálására, de emiatt elveszíti a fókuszt az olyan hagyományos cégvezetési kérdésekről, mint az értékesítés támogatása, a hatékonyság növelése, a fogyasztói igények monitorozása és ezek összehangolása. Ezen feladatok aktív kezelése jelenti a manapság sokat emlegetett agilis cégvezetést, amelyet a fogyasztói igények gyors változása és a közösségi média térnyerése hívott életre: a sikeres termékek azonnal etalonná, az általuk nyújtott fogyasztói élmény pedig elvárássá válnak.
A digitalizáció rendkívül hatékony eszköze ennek a fajta menedzsmentnek a támogatására, hiszen a fogyasztói igények feltérképezését az adatelemzés, a potenciális vevők elérését a social media és a keresőoptimalizálás segíti, a vevők kiszolgálását az online vásárlás könnyíti meg, a gyártósorok állítását pedig a legújabb Ipar 4.0 megoldások. Fontos viszont, hogy a terület eszközként és ne a cég tevékenységének egészen új ágazataként legyen kezelve.
Szükséges az önismeret
A folyamatot érdemes pszichológiai oldalról is megközelíteni. A gyakori változásokra és az elvárások sokasodására – amilyen a digitalizációs transzformáció folyamata is – az ember általában védekező állapotba húzódik: mivel nő a bizonytalanság érzése, a tudatalattiban lévő félelmek is előtérbe kerülnek, a teljesítményorientáltság helyett pedig a teljesítménykényszer lesz úrrá. A félelmek kezelésére a legjobb módszer, ha az illető egy kis önvizsgálattal megkeresi a problémák gyökerét és áthelyezi a fókuszt, a külső visszajelzések és értékelések helyett a belső tudatosságot fejleszti, illetve arra támaszkodik.
A cégvezetés a kulcs
A digitalizációra is ugyanaz jellemző, mint az innovációkra általánosságban: a legnagyobb gátat a bizonytalanságtól való félelem, a cégek részéről mutatott aggodalom jelenti. Kezelésük főként a felső- és középvezetés feladata, nekik kell elültetniük a vállalat szemléletében, hogy az átalakulás legfontosabb tényezője az ember, hiszen napjainkban a szakmai tudás és tapasztalat jelenti az igazi értéket. Fontos, hogy elhivatott vezetők álljanak a folyamat mögött, mert ennek hiányában eluralkodhat a kollégák között a bizonytalanság, a tétlenség, ez pedig egyenes utat jelent a digitális káoszhoz. Amennyiben a szemléletváltás megfelelő képzésekkel párosul és megszületik egy stratégiai döntés is a transzformációról, megkezdődhet az átalakulást támogató munkafolyamatok kialakítása.
Ehhez számos külső segítség is adott a cégek számára, a Széchenyi Tőkealap-kezelő például Irinyi Kockázati Tőkealapjainak keretein belül támogatja a digitalizációs folyamatok kivitelezését és az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó hatékonysági fejlesztéseket Magyarország területén. A tőkeprogram többek között a hazai kkv-k termelésének digitalizálását, a szükséges kiberfizikai rendszerek felállítását és üzemeltetését, illetve a gyártási folyamatok hatékonyságának növelését célozza.