A negyedik ipari forradalom, más néven az Ipar 4.0 korába léptünk, ami azt jelenti, hogy a globális ipari folyamatok hamarosan újabb drasztikus átalakuláson mennek keresztül. A német vállalatok fele már foglalkozik Ipar 4.0-s megoldásokkal, sőt egyharmaduk már „forradalmi” megoldással is rendelkezik. Az iparra nagy arányban támaszkodó magyar gazdaság sokat tud profitálni abból, ha az állam komoly erőforrásokat fordít a fejlesztések támogatására. De miért is jó az Ipar 4.0 a kkv-knak? És mit remélhetünk a fejlesztésektől?
Míg az első ipari forradalom a gőzgépek megjelenését jelentette, a második a tömeggyártásét, a harmadik pedig a mechatronikai gépekkel történő automatizálást, addig az Ipar 4.0 a kiber-fizikai rendszereket, a gyártóipar digitalizációját, illetve egy teljesen új termelési filozófiát kínál. Bár még az új korszak legelején járunk, az már most egyértelmű, hogy azok az ipari cégek lesznek nagyobb eséllyel sikeresek, amelyek versenytársaikat megelőzve tudják beépíteni folyamataikba az új technológiákat és megteremtik az egyedi tömeggyártást. A digitalizáció előnyei a kkv-k számára kézzel foghatók: többek között időt, pénzt és energiát tudnak spórolni, csökkenteni tudják a felesleges raktárkészletet, illetve hatékonyabban képesek gazdálkodni a munkaerővel. Mindennek köszönhetően pedig akár olcsóbb, gyorsabb és pontosabb megoldásokat tudnak kínálni partnereiknek egyre rugalmasabban, ami még vonzóbbá teszi őket a beszállítói piacon.
Mivel a kisebb cégeknél egyelőre szűkösek az erőforrások, a nagyvállalatok pedig gyakran lassan reagálnak a technológiai trendekre, a középvállalkozások előnnyel bírnak e területen. Tapasztalataink szerint a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kisvállalkozásokban is megvan a potenciál, hogy úttörők legyenek a negyedik ipari forradalomban. Ehhez pedig a kulcs a folyamatos bővülés és az erős tőkehelyzet. Ezért sem meglepő, hogy a tőkeerős német (mellette a svéd, finn, dán és belga) piac ennyire elöl jár ezen a téren. Az IFUA Horváth & Partners nemzetközi vezetési tanácsadó cég felmérése azt mutatja, hogy a német vállalkozások jelentős része már felismerte az ipari folyamatok digitalizálásának szükségességét és előnyeit. Felük legalább kísérleti vagy bevezetési fázisban tart, harmaduk pedig már eredményeket is tud felmutatni. A felmérésben megkérdezett ipari vállalkozások szerint kiváltképp az „okos működésre” (Smart Operations) való átállástól remélhetnek a kkv-k komoly előrelépéseket. Ide érthető például az adatvezérelt szolgáltatások kialakítása. A fejlesztések középpontjában egyelőre az „okos termékek” (Smart Products) állnak, a német cégek közel háromnegyede már tett valamilyen lépést e területen. Az olyan „okos termékek” segítségével, mint a szenzorok vagy a mikrovezérlők még a rendkívül komplex folyamatok és magas darabszám esetén is alacsonyan tartható a hibaarány.
És mi a helyzet a magyar iparral?
Mivel a magyar ipar GDP-n belüli súlya Európához képest viszonylag magas (Németország szintjén állunk), bőven van potenciál a digitalizációban. Az Ipar 4.0-ra való felkészülésben azonban még le vagyunk maradva, a régióban Csehország és Szlovákia is előzi Magyarországot, de Lengyelország és Horvátország előtt állunk – derül ki a Roland Berger Ipar 4.0 felkészültségi indexéből.
Forrás: Portfolio.hu, Roland Berger
A digitalizáció valamennyi ágazatot érinti, az előnyök pedig ott éreztetik leginkább hatásukat, ahol komplex ipari folyamatok és nagyfokú tömegtermelés zajlik. Magyarországon többek között várhatóan a járműipar, a gépgyártás vagy éppen az egészségipar területén várható fejlődés, ezekben a szektorokban az utóbbi időben több előrelépés is volt a hazai kutatás-fejlesztésben.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
Ahogy a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) negyedik ipari forradalmat középpontba állító idei járműipari konferenciáján is elhangzott, „Magyarország az utóbbi években már nem pusztán összeszerelő üzemként működött a járműgyártás esetében, egyre nagyobb szerepet kap a kutatás-fejlesztés és innováció”. Mivel az Ipar 4.0 terén élen járó Németország komoly, folyamatosan bővülő magyar beszállítói hálózattal rendelkezik, a hazai vállalkozásoknak egyre több ilyen irányú követelménynek kell megfelelnie. Azok a kkv-k válhatnak partnerekké vagy maradhatnak azok, akik fel tudják venni az iramot a radikálisan változó szektor innovátoraival. Arról, hogy az egészségügy digitalizációja hogyan teszi lehetővé akár évi több százmilliárd forint összegű forrás felszabadítását az egészségügyi rendszer számára, itt írtunk bővebben.
E fejlesztések folyamatos támogatása az ország egyik legfontosabb stratégiai célja, hiszen nemcsak magas hozzáadott értékű munkahelyek jöhetnek létre, de a kkv szektor számára is további lehetőségek nyílhatnak a nagyvállalati értékteremtő folyamatokba történő integrálódásba. A Széchenyi Tőkealap-kezelő szerepéről az Ipar 4.0 támogatásában, illetve a további állami fejlesztési programokról ebben a bejegyzésben írtunk részletesebben. Források: IFUA Horváth & Partners, Roland Berger, HIPA, Portfolio.hu