A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. is előadója volt a Portfolio és a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) által hatodik alkalommal szervezett járműipari konferenciának október 18-án. A konferencia célul tűzte ki, hogy az ipari digitalizáció és a technológiai fejlesztések terén élen járó szektor példát mutathasson más iparágak számára is, és segíthessen megismertetni a résztvevőkkel a járműiparból átemelhető „jó gyakorlatokat”, innovációkat, valamint más szektorok mintaprojektjeit is. Nézzük, milyen szakmai tartalom hangzott el többek között a vállalati átalakulás, a technológiai fejlesztések, valamint az átállás finanszírozási lehetőségeiről is!

Tordai Balázs, az IVSZ (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) fejlesztési munkacsoport vezetőjének kijelentésével a legtöbben egyetértenek, mely szerint: „Az ipar 4.0 az olyan, mint az eső: biztos, hogy jön, de azt még nem tudni, hogy egy olyan árvíz lesz belőle, ami az egész iparágat elsöpri, vagy a nyomán minden termőre fordul. Ezért elengedhetetlen, hogy a vállalatoknak legyen egy stratégiája, hogy hogyan kezelik ezt a helyzetet, mert aki ezzel nem foglalkozik, az halálra ítéli vállalatát a piaci versenyben.”

Az egyik fontos tényezőre, ami az ipar digitalizációját elengedhetetlenné teszi, Ács István, a magyarországi Bosch Csoport Ipar 4.0-ért felelős vezetője világított rá: az ügyfelek preferenciája egyre inkább az egyedi gyártás irányába fog eltolódni. Ez nagyobb változtathatóságot és testreszabást igényel a gyártósoron, azaz egy rugalmas, szabadon berendezhető gyártási felület kialakítását teszi szükségessé, amiben szinte csak a négy fal a biztos. Az Ipar 4.0 nem egyszerűen robotok implementálásáról szól, hanem egy gyorsan és könnyen alkalmazkodó szervezeti struktúra és technológiai folyamat kialakításáról, emellett pedig az adatok intelligens felhasználásáról. Az ipari robotok később ezekre a folyamatokra tudnak ráépülni.

Steve Guggenheimer, a Microsoft AI guruja a mesterséges intelligencia alkalmazásáról beszélt, mely esetében fontos, hogy előbb business intelligenciát kell építeni – az üzleti folyamatok adatközpontosítása és optimalizálása szolgálhat ugyanis az újítások alapjaként.  Az üzleti intelligencia kiépítése már önmagában is a hatékonyság forrása, az innovatív gépek, robotok alkalmazása azonban tovább segíti a növekedést: ezekkel optimalizálni lehet a termelést, kevesebb az anyagfelhasználás, és csökken a gyártási költség.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]

A résztvevők szerint a kkv-k látják, hogy elkerülhetetlen a digitalizáció, ám az átalakuláshoz szükséges erőforrások nem állnak rendelkezésükre. Bacsfay Péter, az MFB ügyvezető igazgatója szerint a szektor 700 milliárd forintos forráshiánnyal küzd, ennyire lenne ugyanis szükség ahhoz, hogy a beszállítóvá válás, a regionális terjeszkedés és a generációváltás kihívásainak akadályát sikerre vegye.

Ez az igény nem újdonság, a kormány az Irinyi-tervvel összhangban több eszközzel igyekszik szorgalmazni a nemzeti iparfejlesztési célokat, így a vissza nem térítendő pályázatok, képzési programok mellett többek között a tőkebefektetések közvetlen ösztönzésével is. A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. által kezelt Irinyi II. Kockázati Tőkealap az Irinyi Tervben meghatározott, kiemelt iparágakban működő vállalkozások fejlesztési és digitalizációs folyamatainak finanszírozását hivatott támogatni.

Török József, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. üzletfejlesztési és startup igazgatója hangsúlyozta, hogy nyílik az olló a jó és a kiváló vállalkozások között, a digitalizáció sodrában egyre nagyobb a nyomás és a verseny. Az azonnali digitalizáció helyett azonban első körben érdemes a pénzügyi, vevőkiszolgálási, gyártási és beszerzési folyamatokat rendbe rakni és ezt követheti a folyamatok digitalizálása.