A május végén megrendezett Venture Capital Summit, a kockázati tőkét középpontba állító szakmai csúcskonferencia keretében felmerült a tőkepiaci bevezetés, mint az exit egyre népszerűbb, reális alternatívája. A témát Tóth József, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. tőkeprogramjának, a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alapnak a tranzakciós igazgatója mutatta be. Bejegyzésünkben ezt a kérdéskört vizsgáljuk meg részletesebben, illetve körbejárjuk, mire kell felkészülnie egy vállalatnak, ha ezt a kilépési formát választja.
Európai trendek a nyilvános kiszállásban
Az IPO (Initial Public Offering, azaz elsődleges részvénykibocsátás) az olyan pezsgő tőkepiacokon, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy Németország, a vállalatok fejlődésében egy népszerű lépést jelent a likviditás felé, amelyet kifejezetten exit célokból is alkalmaznak. A jelenség hazánkban sokáig nem terjedt el, azonban az utóbbi években számos olyan program és platform indult útjára, amelyeknek köszönhetően a szabályozási és befektetési környezet is pozitív változásokat hozott.
Az Invest Europe adatai szerint 2018-ban 3750 európai cég hajtott végre exitet, összesen 32 milliárd euró értékben. Az exitek formáját tekintve az élen fej-fej mellett találjuk a szakmai befektetők (32 százalék) és a magántőke befektetők (31 százalék) bevonásával végrehajtott exiteket, míg a tőzsdei kibocsátáson keresztül megejtett kiszállás a maga 10 százalékos arányával a harmadik helyen áll. A kutatás kitért arra is, hogy a vállalkozások mely fázisban hajtották végre jellemzően az exitet, illetve, hogy azok mekkora összeget tettek ki. A 32 milliárd euró összértékű exitből 22,4 milliárd értékben a vállalkozások érett szakaszában, 5,8 milliárd euró a növekedési szakaszában, 2 milliárd euró pedig még a korai életszakaszban lett végrehajtva.
A PwC IPO jelentéséből az is kiderül, hogy Európában 313 IPO született 2018-ban, összesen 36,6 milliárd euró értékben. Ezeknek a 29 százaléka, mintegy 8,1 milliárd euró értékben, magánbefektetők által megtámogatott tőzsdei kibocsátások voltak.
Miért érdemes megfontolni a tőzsdei bevezetést?
A tőzsdei szereplés elsődleges előnye – ahogyan erre egy korábbi bejegyzésünkben rávilágítottunk – az, hogy finanszírozási alternatívát jelent a szintlépéshez, a finanszírozási igény nyilvános piacról való kielégítésével a vállalkozás növekedése folyamatos maradhat. Nem elhanyagolható az ezzel járó marketing és PR érték sem: a tőzsdén kereskedő cégekkel nagyobb eséllyel foglalkozik a média, erősítve ezzel a márka hírnevét. A tőzsde által megkívánt transzparens működés is előnyére válhat a cégeknek, hiszen így működésük átláthatóbbá, ezáltal megbízhatóbbá válik.
Szintén fontos tényező az üzleti kapcsolatok erősödése, hiszen a partnerek, illetve hitelfelvétel esetén a bankok vállalat iránt tanúsított bizalmát is növeli a tőzsdei jelenlét. Ami pedig az exiteket tekintve különösen lényeges: a bevezetéssel a tulajdonosok olyan módon csökkenthetik a részesedésüket, hogy az irányítás továbbra is a kezükben maradhat.
A magyar tőzsde kapaszkodói
A Budapesti Értéktőzsde már most számos kezdeményezéssel támogatja a tőzsdeérett középvállalatok nyilvános kibocsátási törekvéseit. Az európai uniós GINOP forrásból megvalósuló Mentor Program keretében a hazai kkv-k támogatásért fordulhatnak a BÉT-hez a tőzsdei megjelenésre való felkészülés érdekében. A vállalatok a programban résztvevő tanácsadóktól új ismereteket szerezhetnek és tovább bővíthetik a kapcsolatrendszerüket, valamint abban is segítséget kapnak, hogy megtalálják a számukra legkedvezőbb finanszírozási formát. A program célja egyúttal a nemzetközi beágyazottság biztosítása, ami a résztvevő cégek szempontjából a további növekedéshez és exportpiaci pozíció kiépítéséhez szükséges szemléletet szolgáltatja.
A Mentor Program mintegy előzetes felkészítő szerepet tölt be a BÉT és a Széchenyi Tőkealap-kezelő együttműködésével megvalósuló, 2018 óta működő Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alaphoz viszonyítva. Az alap egy befektetés során – az SZTAK többi tőkealapjához hasonlóan – csendestársi részesedést szerez az adott vállalatban, amely a szerződés megkötésekor vállalja, hogy legfeljebb 2 éven belül a BÉT Xtend piacra vagy a szabályozott piacra lép. Az NTfA 13 milliárd forintos keretösszegből fektet elsősorban a stabil, tőzsdeérett középvállalatokba, maximum 4,5 milliárd forint értékben: az alap jellemzően 1 milliárd forint körüli befektetéseket hajt végre, átlagosan 3-5 éves befektetési időszak mellett.
Az ELITE Program és a BÉT50 ezzel szemben nem anyagi, sokkal inkább szellemi javakat biztosít a résztvevő vállalkozásoknak: előbbi egy komplex vállalatfejlesztési képzés, amely 18 hónapos időtartama alatt vállalatvezetési és finanszírozási ismereteket, illetve szakmai kapcsolathálót nyújt, utóbbi pedig a Budapesti Értéktőzsde saját kiadványa révén céges bemutatkozást, presztízsértéket biztosít.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
A középvállalatok részvénypiaca
Az imént említett lehetőségek alapos felkészítést nyújtanak a tőzsdeaspiráns vállalatoknak a BÉT Xtend platformra, amely kifejezetten a középvállalkozásokra fókuszál. Az efféle kkv piacokat a nemzetközi szabályozás multilaterális kereskedési platformnak (MTF) nevezi. A BÉT Xtend funkcionálisan ugyanazt nyújtja a kibocsátó vállalat számára, mint a hagyományos tőzsde, legyen szó a nyilvános működés nyújtotta előnyökről vagy a tőzsdei forrásbevonási lehetőségekről. A legfőbb különbség a hagyományos tőzsdepiachoz képest a szabályozottság mértékében keresendő: a BÉT Xtend esetében például nem kötelező az IFRS standardok szerinti beszámolók készítése, elegendő a Magyar Számviteli Szabályok szerinti pénzügyi jelentés is. Nem elhanyagolhatóak azok az adózási ösztönzők sem, amelyekben a kibocsátók részesülnek az értékpapírok nyilvános kibocsátásával.
Mivel a BÉT Xtend a könnyítések és a kisebb mérethatár révén lazább feltételrendszerrel rendelkezik a hagyományos, szabályozott piachoz képest, a Budapesti Értéktőzsde kiemelt figyelmet fordít a bevezetés folyamata során az újonnan csatlakozó vállalatok ellenőrzésére: a vállalatoknak kétszeres szűrőn kell átesniük, illetve kettős felügyelet alatt állnak a piaci jelenléttel párhuzamosan. Az első szűrő az úgynevezett kijelölt tanácsadók (NOMAD) rendszere, akik megítélik adott vállalat nyilvános piaci jelenlétének alkalmasságát, valamint szerződéses viszonyban nyújtanak tanácsot és támogatást a tőzsdei bevezetéshez és a részvények forgalomban tartáshoz. A második szűrő maga a BÉT: a kibocsátó bevezetési dokumentumának (információs dokumentum) jóváhagyása, valamint a piaci működés során a vállalat és az általános piac figyelemmel követése az Értéktőzsde feladata. 5 millió euró kibocsátási érték felett a Magyar Nemzeti Bank is szerepet kap, ebben az esetben már nem információs dokumentum, hanem bevezetési tájékoztató szükséges, amit az MNB vizsgál át.
A Megakrán-sztori
A Megakrán példamutatással szolgál arra, hogyan aknázhatja ki a fenti lehetőségeket egy tőzsdeaspiráns középvállalat. A speciális emeléstechnikai megoldásokkal foglalkozó cég az úttörők között csatlakozott az ELITE programhoz, majd elsőként nyerte el a Mentor Program keretében a tőzsdei bevezetést finanszírozó támogatást a GINOP pályázatán. 2018 novemberében megvalósult a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap első befektetése is, amikor a vállalatra esett a választás, innen pedig egyenes út vezetett a BÉT Xtend platformhoz. A bevont tőke segítségével központi fontosságot kap a további fejlődés: a cég folyamatosan fejleszti eszközparkját, és a nemzetközi piac felé való terjeszkedés is a vállalkozás törekvései között szerepel.