2015-ben rekordszámú, közel 51 ezer vállalkozás szűnt meg Magyarországon, ami 24 százalékkal több a korábbi, 2014-es rekordszámú cégtörlésnél – derül ki az Opten friss jelentéséből. Bár a magas szám nagyrészt a kényszertörlések és egyéb technikai jellegű megszüntetések eredményei, a törléshullámhoz az üzleti etika alacsony szintje mellett a tényleges gazdasági helyzet is hozzájárult. Minden évben olyan vállalkozóknak is búcsút kell inteniük cégüktől, akik elhivatottan, nagyokat kockáztatva keresik a siker lehetőségét, ám nem minden alakul a tervek szerint. Ezen a ponton kerül választás elé a vállalkozó: elhagyja a vállalkozói pályát vagy tovább próbálkozik, amíg sikeres nem lesz.
A cégalapítás szükségszerűen kockázatvállalással jár. Megvan az esélye, hogy az újonnan megnyitott üzletbe alig térnek be a vevők, hogy a frissen elindított webáruház honlapjára kevesen látogatnak el, vagy hogy az egyedinek, újszerűnek gondolt szolgáltatás senkit sem fog érdekelni. A vállalkozóknak tisztában kell lenniük ezekkel az eshetőségekkel, és el kell fogadniuk őket. A kudarc a vállalkozás velejárója, a kulcskérdés az, hogyan reagál a cégvezető, és mit kezd a bukás során szerzett tapasztalattal. Sokakat sajnos végleg letérít a vállalkozói útról, azt gondolják, hogy egy bukás egyben a saját kudarcuk is, pedig el kell tudni választani önmagukat a vállalkozásuktól.
Egy több mint 2000, tőkebefektetésen átesett amerikai céget megkérdező, 2012-es felmérés rámutat arra, hogy a startupok 30-40 százaléka a teljes befektetett összeget elbukja, és hasonló arányban vannak azok a cégek, amelyek visszahozzák a befektetett összegeket. Tízből viszont csak 1-2 startup képes jelentős megtérülést produkálni. Ha viszont a bukást az alapján mérjük, hogy a profit mértéke, a bevétel-növekedés vagy egyáltalán a nullszaldós működés időpontja a tervezettek szerint alakul-e, a startupok 95 százalékát tekinthetjük sikertelennek. Ez azonban szerencsére nem veszi kedvét a vállalkozóknak, ugyanis egyre több nemzetközi sikersztorit állíthatnak példaként maguk elé, elég csak az egyre bővülő „unikornis klubra” gondolni.
Valószínűleg sokan ismerik a jelenlegi IT-piacot leginkább meghatározó nagyvállalatok alapítóinak kezdeti sikertelenségeinek történetét. Mielőtt megalapította volna a Microsoftot, Bill Gates egy bukott vállalkozás, a Traf-O-Data társalapítója volt, de a számítógépes programozás iránti elhivatottsága nem engedte, hogy ezen a ponton fejezze be vállalkozói pályafutását, a milliárdos történetének folytatását pedig már ismerjük. Steve Jobsot egy rosszul sikerült termékbevezetés után kirúgták az Apple-től, de miután az óriásvállalat megvásárolta Jobs újabb, sikerre vitt vállalkozását, a NeXTet, visszakerülhetett korábbi pozíciójába. Az piacvezető IT-cég ma a világ legértékesebb vállalata. Ha ezek az emberek feladták volna a kudarc pillanatában, ma minden bizonnyal nem így nézne ki az IT piac.
Nem azt mondjuk, hogy a folyamatos próbálkozások és a kitartás elegendő ahhoz, hogy egy vállalkozó steve jobsi sikereket érjen el, de valljuk be, a legnagyobb sikereket általában azok érik el, akik mernek kockáztatni, még ha adott esetben el is buknak. Ahogy egy tavalyi kutatásból kiderül, a vállalkozók fele megváltoztatna valamit a múltban, ha visszamehetne az időben, ami arra enged következtetni, hogy fel- és elismerik hibáikat, és tudják, hogy a változáshoz cselekedniük kell(ene). Azonban nincs szükség időutazásra ahhoz, hogy a vállalkozó gyakorlatban is alkalmazni tudja a hibáiból tanultakat.
Minden egyes cégsztori más, valamennyi vállalkozó eltérő utat jár be a sikertelenségtől a sikerig, így egyetlen biztos, követhető recept nem létezik. A Huffington Post (amely a kezdeti problémák után Arianna Huffington pozitív hozzáállásának és kitartásának köszönhetően jutott el oda, ahol most tart) egy cikkében összegyűjtött 33 olyan sikeres vállalkozót, aki a bukást követő sikerhez vezető út legfontosabb tanulságait meséli el, amelyek valamennyi cégvezető számára szolgálhatnak hasznos információkkal.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
Van, aki kulcsfontosságúnak tartja, hogy a vállalkozás teljes figyelmet kapjon, van, aki az erős menedzsment tagokat emeli ki. Egyik vállalkozó hibája az volt, hogy túl nagyra tartotta a cég által kifejlesztett technológiát, és nem figyelt az ügyfelek igényeire, de olyan is volt, aki túl bonyolultan valósította meg kiváló ötletét. Egyesek a gyors döntésekre esküsznek, mások a döntésképtelenségben látják a kudarc elsőszámú okát. Abban viszont a legtöbben egyetértenek, hogy a bukást természetesnek kell venni, és az új lehetőségek ugródeszkájaként kell rá tekinteni. Amint megszűnik a vállalkozó kudarctól való félelme, sokkal könnyebbé válik annak elviselése, sőt kihasználása és saját hasznára fordítása. Ahogy egyik megkérdezett vállalkozó kiemelte: a siker nem a dolgok természetes állása; kudarc nélkül a sikert sem lehet igazán megérteni.