Attól, hogy a közép-európai tőkebefektetők kevésbé látják rózsásnak az elkövetkező időszak gazdasági helyzetének alakulását, még közel sem jelenti azt, hogy elzárkóznának a befektetésektől, épp ellenkezőleg. A kockázati tőkealapok többsége a jelenleginél több rendelkezésre álló tőkére számít – mutat rá a közép-európai régióra jellemző befektetői bizalmat vizsgáló legfrissebb Deloitte-elemzés.
A tőkebefektetők többek között a görög válság, a kínai gazdaság visszaesése, illetve a menekülthelyzet miatt a korábbiakhoz képest pesszimistábban látják a globális gazdasági környezetet. Egyharmaduk visszaesést prognosztizál a piacon, közel kétharmaduk pedig nem vár számottevő változást. Saját cégportfóliójukat tekintve – bár csökkenő tendencia mellett, de – jelentősen optimistábbak. 37 százalékuk teljesítménynövekedést vár saját vállalkozásaitól, azonban van 7 százalék, amely pesszimistán látja a helyzetét.
Emellett a korábbi évekhez, illetve a legutóbbi, áprilisi felméréshez képest is jelentősen nőtt azok aránya, akik a következő időszakban több rendelkezésre álló tőkére számítanak, fél év alatt közel 20 százalékkal 53 százalékra emelkedett az arányuk. Legutóbb 2006-ban mértek ilyen mértékű optimizmust, ami részben annak is köszönhető, hogy az Európai Unió tavasszal többletforrásokat szabadított fel az Európai Központi Bankon keresztül. Emellett viszont azt is meg kell említeni, hogy a megkérdezettek 30 százaléka tőkecsökkenést vár.
Arra a kérdésre, hogy a befektetők milyen típusú cégekbe terveznek kockázati tőkét invesztálni, a felmérés történetében először a startupok elérték a 10 százalékos arányt, azaz minden tizedik befektető az innovatív induló vállalkozásokban látja a legnagyobb lehetőséget. 60 százalékuk a piacvezető cégeket szemelte ki, 30 százalékuk pedig a közepes méretű, de jelentős növekedés előtt álló vállalkozások sikerességében bízik.
A felmérés arra is kitért, hogy a következő időszakban mire szeretnének koncentrálni a kockázatitőke-befektetők. Közel felük (47%) újabb befektetéseket tervez, egyharmaduk pedig új alapok létrehozásán dolgozna. A Deloitte már meg is említ néhány példát: a cseh piacon, illetve a Baltikumban is indultak új alapok az elmúlt időszakban. Mindössze a befektetők 20 százaléka foglalkozna inkább a már meglévő portfóliójával. Ez azt jelenti, hogy a piac szereplőinek egészen magas aránya, 80 százaléka aktívan keresi a meglévő vagy újabb források további kihelyezésének lehetőségét. Ezt támasztja alá az is, hogy a befektetők fele több üzletrészvásárlást tervez, mint eladást. Ilyen pozitív arányra három éve volt utoljára példa.
Többek között a 2009-ben indult JEREMIE-programban résztvevő tőkealapoknak, illetve a 2011 óta működő, kockázati tőkét egyedi EU-s konstrukcióban kihelyező Széchenyi Tőkealapnak köszönhetően már számos hazai vállalkozás növekedését finanszírozza uniós forrás. Az eredeti tervek szerint ezen forrásokat a JEREMIE alapok 2015 decemberéig helyezhetik ki, azonban már látszik, hogy ez nem fog menni a tőkealapoknak. A hosszabbításról szóló első, bizonytalan hírek már megjelentek, de rövid határidővel végleges döntést vár a piac.
Az eddigi tapasztalataink továbbra is azt mutatják, hogy a magyar piac számos ígéretes, növekedésre képes tőkehiányos vállalkozást rejt magában, így újabb tőkefinanszírozási források megjelenése lenne kívánatos.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]