Egy korábbi bejegyzésünkben már szóltunk az előzetes jogi átvilágításról, és a folyamat, illetve az alapkövetelmények leírásával bemutattuk, miért nem kell félni ettől a „vizsgálattól”.
A technikai elemeken túlra tekintve azonban kiderül még valami, ami ezeknél sokkal fontosabb, és amit a tapasztalt tőkebefektetők és a már átvilágított cégek világosan látnak. A tét valójában nem az, hogy gyorsan tőkéhez jut-e a vállalkozás, hanem az, hogy kiderül, egy ígéretes cég akár már holnaptól, hosszú távon is megállná-e a helyét a profik között az üzleti életben és a piacon – és ha nem, pontosan miben kell még fejlődnie.
A technikai elemeken túlra tekintve azonban kiderül még valami, ami ezeknél sokkal fontosabb, és amit a tapasztalt tőkebefektetők és a már átvilágított cégek világosan látnak. A tét valójában nem az, hogy gyorsan tőkéhez jut-e a vállalkozás, hanem az, hogy kiderül, egy ígéretes cég akár már holnaptól, hosszú távon is megállná-e a helyét a profik között az üzleti életben és a piacon – és ha nem, pontosan miben kell még fejlődnie.
A tőkebefektetés előkészítése során, a kölcsönös ismerkedés szakaszában a feltörekvő cég vezetői mélységében, szakértő közönségnek mutatják be üzleti ötletüket, terveiket, konkrét piaci és növekedési számításaikat. Első körben tehát már itt világossá válik a szakértelem, az üzleti érzék és az alaposság, amely a megfelelő támogatással a cég sikerének szilárd alapját képezheti. A bizalom fontos jele a befektető részéről már az is, ha ezt a lépést a jogi átvilágítás szakasza követi.
Ekkor a megközelítésben lényeges váltás történik: a cég kirakata helyett – amit önmagáról el tud és akar mondani – a raktárát, a hátsó udvarát, a környezetét kezdik felmérni – azaz mindazt, ami a legtöbb látogató számára legtöbbször rejtve marad. Mindannak az értéke, amit a kirakatban és a fogadóhelyiségben láttak, megmarad, de napvilágra kerül sok minden, amit csak az iratok tudnak feketén-fehéren elmondani.
Lássuk be: a tőkebefektetés mindkét fél részéről óriási bizalmi lépés, ezért kölcsönösen mindent meg kell tenni azért, hogy a másik félnek ezt könnyebbé és biztonságosabbá tegyük. Az esetleges peres ügyek, tisztázatlan félreértések, véletlen szabálytalanságok, adminisztrációs pontatlanságok nem maradhatnak rejtve. Amikor ezek kiderülnek, az legfeljebb apró kellemetlenséget jelent ahhoz képest, mint amekkora gondot jelent a megoldatlanságuk – nem a befektetőnek, hanem magának a cégnek.
A legtöbb kockázat, ami egy jogi átvilágításkor kerül napvilágra, kezelhető vagy megelőzhető, így később nem fajul akut problémává, és nem lesz a siker akadálya. Azok, akik cégvezetőként ilyen helyzettel szembesültek, arról számoltak be, hogy a nehézségek leküzdése új képességeket, lehetőségeket, erősségeket hozott elő a vállalkozásban, amelyeket később versenyelőnyként is képesek voltak érvényesíteni.
Az átvilágítás célja nem az, hogy kiteregesse a szennyest. Sokkal inkább arra kényszerít, hogy rendezzük a sorokat. De nem kell újra feltalálni a kereket – egyszerűen alaposan, körültekintően, őszintén, nyíltan, jóhiszeműen kell mindenbe belevágni.