A várakozásokat felülmúlva, 4,1 százalékkal nőtt a magyar bruttó hazai termék (GDP) az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésben nagy szerepe volt az ipar 7,8 százalékos növekedésének, ami az exportra is pozitív hatást gyakorolt. Várakozások szerint a növekedés egész évben kitarthat, ami a kkv-szektornak is jó hírt jelent. Ilyen mértékű gazdasági növekedésre legutóbb 2014 második negyedévében volt példa (4,5%), de az első negyedévet nézve 2006 óta nem mértek ennél magasabb emelkedést. Az első negyedéves növekedésből az ipar 1,5 százalékkal vette ki a részét, emellett az építőipar és a szolgáltató szektor teljesítményének eredménye is számottevő volt. A pozitív eredmények vélhetően többek között a járműgyártásnak, autóipari és egyéb feldolgozóipari beruházásoknak, az EU-s forrású támogatásoknak, a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártásának és a gyógyszergyártásnak is köszönhetőek. E szektorok bővülésének pozitív hatása várhatóan egész évben kitart, illetve a következő években is érezhető lesz. Mivel az ipar Magyarország GDP-jének viszonylag nagy arányát teszi ki, az ipari fejlesztések és beruházások ösztönzése és támogatása jelentős pozitív hatást fejthet ki a nemzetgazdasági folyamatokra. Míg az ipar súlya európai uniós szinten 19 százalék körül mozog, addig Magyarországon eléri a 27 százalékot is, ami a régióban és európai szinten is kiemelkedőnek tekinthető. A kormány amellett, hogy ezt az arányt még tovább kívánja növelni, nem csupán a mennyiségi bővülést ösztönző programokra, hanem a minőségi fejlesztések támogatására is nagy hangsúlyt fektet. Magyarország iparfejlesztési stratégiájában, az Irinyi Tervben (itt tölthető le) megfogalmazta azokat a célokat és eszközöket, amelyek a hosszú távon meghatározhatják a magyar ipar versenyképességét. A Terv a kiemelten fejlesztendő ágazatok közé többek között a járműgyártást, a gépipart, az élelmiszeripart, az egészséggazdaságot, a zöld gazdaságot vagy az IKT szektort sorolja. Ezek azok a szektorok, amelyekben Magyarország az utóbbi évtizedekben kiválóan teljesített, ahol számos beruházás várható, illetve amelyek fejlesztésében nagy értékteremtő potenciál rejlik. [post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter] Az iparfejlesztési és Ipar 4.0-s célkitűzések elérése érdekében számos program indult el, a legfontosabbakat itt gyűjtöttük össze. E programok mindegyike a kkv-k termelési volumenének és hatékonyságának fejlesztését, versenyképességének erősítését tartja szem előtt többek között vissza nem térítendő és visszatérítendő források, valamint szakmai támogatások révén. Kifejezetten az Irinyi Tervben megfogalmazott célok mentén, tőkefinanszírozási oldalról jött létre az Irinyi Kockázati Tőkealap, amely hamarosan megkezdi befektetési időszakát. Első körben a közép-magyarországi ipari vállalkozások igényelhetnek tőkét a 8 milliárd forintos keretből, de GINOP-forrásokból várhatóan még idén elindul a többi régió kkv-szektorát támogató tőkealap is. Az Irinyi tőkeprogram célja, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások minél nagyobb arányban járulhassanak hozzá az ipar fejlődéséhez, közvetve pedig a magyar gazdaság bővüléséhez. Elsősorban azon ipari cégek bővülését kívánja finanszírozni, amelyek tevékenységük révén hosszú távon is képesek növekedni, de külső forrás bevonása nélkül nem tudnának szintet lépni. A legígéretesebb vállalkozások fejlesztése pedig az eszköz- és anyagigények növekedésén, megrendelések megtöbbszöröződésén, kezdeményezett szakmai együttműködéseken keresztül közvetetten a beszállítói körükre, partnerhálózatukra is kihatással lehet. A kkv-k tevékenysége jelenleg kb. 55 százalékkal járul hozzá az éves GDP-hez, az ehhez hasonló kezdeményezéseknek (pl. SZTA, Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alap, egyéb tőkeprogramok) köszönhetően azonban ez a szám évről évre folyamatosan növelhető. Források: KSH, Európai Bizottság
Menü