Az SZTA eredményei meggyőzőek: 2017-től újabb tőkeforrásokat helyezhet ki

Az SZTA eredményei meggyőzőek: 2017-től újabb tőkeforrásokat helyezhet ki

Az SZTA eredményei meggyőzőek: 2017-től újabb tőkeforrásokat helyezhet ki 1000 750 SZÉCHENYI ALAPOK

szta_csuhaj_v_imre_bejelentesA magyar kockázatitőke-piacra 2011-ben egy olyan állami tőkealap lépett be, amely piaci működési mechanizmussal képes volt öt év alatt a legnagyobb hazai cégportfóliót felépíteni, és amelynek eddigi eredményei alátámasztják a tőkeprogram nemzetgazdasági előnyeit és szükségességét. Alig néhány hónapja zárta le az Alap első befektetési időszakát, a kormány a folytatásról, valamint az Alapkezelő működésének kibővítéséről döntött. Decemberben Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) uniós források felhasználásáért felelős államtitkára tette meg a hivatalos bejelentést.

A transzparencia jegyében a blogon folyamatosan hírt adunk az SZTA mérföldköveiről és sikereiről. Megosztásra érdemes hír van is bőven, de azért az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb eredményeket, amelyek végül hozzájárultak a kormány döntéséhez. Az SZTA öt év alatt mintegy 13 milliárd forintot fektetett be mintegy 91 magyar cégbe. Ezek közül több mint 20-ból már ki is lépett, jelentős többségüknél a befektetett tőkén túli hozammal. A befektetések átlagos értéke 140 millió forint volt, amelyhez a legtöbb esetben privát tőke is társult.

szta_kiadvanyTőkebefektetései révén ezek a vállalkozások bővülni tudtak, meg tudták valósítani fejlesztési, piacbővítési céljaikat, ezen túl pedig eddig kb. 1500 munkahelyet tudtak létrehozni. A cégek az elmúlt években több mint 18 milliárd forint közterhet fizettek be az államháztartásba, több mint félmilliárd forinttal nettó áfabefizetők voltak, és mintegy 2 milliárd forint járulékot is befizettek. Az államtitkár a bejelentés mellett bemutatta az SZTA ötéves eredményeiről, valamint több sikeres befektetéséről is beszámoló, a Boook kiadó kiadásában megjelent „100 befektetés/5 év” című könyvet.

A fenti számok természetesen részeredmények, a 70 tagú cégportfólió többsége még legalább két-három évig az SZTA támogatása és kisebbségi tulajdonosi kontrollja alatt fog működni, a meghosszabbított működésnek köszönhetően pedig a következő évtizedben újabb vállalkozásoknak adatik meg a lehetőség, hogy egy eredményes és tapasztalt befektetői csapat támogatását élvezve fejlődjön.

A kormány döntése értelmében az SZTA további 8 milliárd forintos tőkejuttatást kap uniós forrásból, és a futamidejét tíz évvel hosszabbítják meg, egészen 2030. december 14-ig. További jó hír a vállalkozásoknak, hogy a kivásárlásokból visszaforgó forrásokat az Alap újra befektetheti, azaz a 8 milliárd forint mellett a visszaforgó források újrabefektetésével is számolni lehet.

A 1599/2016 (XI.8.) Korm. rendelet alapján két újabb tőkealap is létrejön 8-8 milliárd forint tőkével: az Irinyi Kockázati Tőkealap I. és II. Előbbi a konvergencia régiókban, vagyis a vidéki régiókban működő kis- és középvállalkozások ipar- és technológiafejlesztését támogatja, utóbbi pedig a közép-magyarországi régióra fókuszál. 20 milliárd forint tőkével létrejön a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap is, amely a kis- és középvállalkozások tőzsdei megjelenésének elősegítését tartja szem előtt. Ugyancsak 20 milliárd forint tőkével a kormány létrehozza a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alapot, amely a hazai kis- és középvállalkozások szomszédos országokat célzó gazdasági tevékenységét kívánja támogatni.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]

Ha összeadjuk a fenti tőkemilliárdokat, láthatjuk, hogy a kormány több mint 70 milliárd forint értékű, európai uniós forrású visszatérítendő forrás felhasználásáról döntött. Az ígéretes, növekedési potenciállal bíró vállalkozások kiválasztását pedig olyan piaci szereplőre bízza, aki tömeges tőkekihelyezési és vagyonkezelési tapasztalata alapján valószínűleg a legalkalmasabb erre a feladatra.

Az első fotó forrása: Dede Géza/NGM