Budapest mellett Győrt is kiemelte a Financial Times befektetési melléklete

Budapest mellett Győrt is kiemelte a Financial Times befektetési melléklete

Budapest mellett Győrt is kiemelte a Financial Times befektetési melléklete 315 191 SZÉCHENYI ALAPOK

FDIBudapest időről időre felbukkan az európai befektetési célpontok, vagy épp a potenciális startup-fővárosok listáin, az viszont már ritkább, hogy a többi magyar várost vagy a közép-magyarországi régión kívüli területeket is kiemeljék európai elemzők. Pedig ezek a régiók is számos előnyt nyújthatnak egy-egy ott induló vállalkozás, vagy a régióban tőkével megjelenni kívánó befektetők számára, akár a munkaerő költségének, akár a vissza nem térítendő pályázatok elérhetősége kapcsán. Örömteli, hogy a Financial Times csoport szakmai körökben kiemelten tekintélyes fDi Magazine című befektetési melléklete Budapest mellett Győr üzleti környezetét is kedvezőnek ítéli európai szinten.

A magazin kétévente hirdeti meg a „European Cities and Regions of the Future” (A jövő európai városai és régiói) című pályázatát, amelynek célja, hogy összegyűjtse és rangsorolja a legfontosabb európai befektetési helyszíneket. A London-Párizs-Dublin hármas által vezetett top 25-ös lista mellett számos alkategóriában állítottak fel városlistákat. Értékelték például a gazdasági potenciált, a humántőke és életmód minőségét vagy a költséghatékonyságot, és városméret, illetve régió szerint is felállítottak egy-egy tízes listát.

A fő 25-ös listán, ahogy várható volt, többségében nyugat- és észak-európai városok szerepelnek, a kelet-közép-európai régióból egyedül a 23. Bukarest tudott helyezést elérni. A Észak-Rajna-Vesztfália által vezetett régiók listáján pedig egyedül Prága és környéke szerepel a régióból. Budapestet több kategóriában is a tíz között találjuk. Hetedik helyezést ért el a legköltséghatékonyabb európai városok között, megelőzve Ankarát, Moszkvát és Athént. Amszterdam előtt kilencedik helyen listázták a magyar fővárost a kedvező vállalati környezet szempontjából, Moszkva, Bukarest, Varsó és Prága mögött pedig az ötödik legígéretesebb kelet-európai városként említik. Ahogy a bejegyzés elején is utaltunk Budapestre mint fő befektetési célpontra, az fDi saját tízes rangsorában is említi a fővárost a kilencedik helyen, Varsó és Minszk között.

A melléklet a fő- és nagyvárosok mellett a közepes-, kis- és mikrovárosokat is vizsgálta, ennek kapcsán került említésre a nyugat-dunántúli régió legfejlettebb megyéjéből Győr városa, ahol a Széchenyi Tőkealap is több ígéretes vállalkozás növekedését segíti kockázati tőkéjével. A megyeszékhely (a magyar nagyvárosok között elsőként) nyolc egyesült királyságbeli és egy ír kisváros között szerezte meg a 9. helyet.

Budapest Közép-Magyarországgal a kelet-európai régiók listáján is szerepel, ahol Oroszország három, Lengyelország kettő, Csehország, Románia, Szlovákia és Ukrajna pedig egy-egy régióval képviselteti magát. A közepes méretű régiók kedvező vállalati környezetét tekintve pedig Közép-Magyarország (három egyesült királyságbeli régió mögött a 4.) mellett a Dunántúl (10.) is felkerült a listára.

Amellett, hogy a gazdasági és befektetési elemzések folyamatosan a régió kiemelt helyszíneként említik fővárosunkat, jelentős pozitív eredmény, hogy immáron a közép-magyarországi régión kívüli területek is komoly helyszínként jelennek meg az egyik legelismertebb európai befektetési elemzésben. További jó hír, hogy a rangsorolás a kedvező vállalati környezetet emeli ki. Az említéseknek természetesen lehet további pozitív hozadéka, ráirányítva a külföldi stratégiai befektetők figyelmét az egyébként is népszerű közép- és kelet-európai régióra, ez viszont nem jelenti azt, hogy a nem említett régió vállalkozásainak nincs meg a lehetősége a felzárkózásra.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]

Ahogy korábban írtuk, a környezet csak egy tényező, a vállalat képességei és motiváltsága annál sokkal fontosabbak. A stratégiai befektetőket elsősorban a jó eredmények és a potenciális sikerek érdeklik, így ha egy cég főként nemzetközi célokat tűz ki maga elé, kevésbé számít a származási ország, mint gondolnánk.

Azzal, hogy az SZTA mind a hét magyarországi régióban ugyanakkora összeget helyezhet ki, országszerte a befektetési feltételeknek megfelelő valamennyi vállalkozás számára lehetőséget kíván nyújtani a növekedésre, a vállalkozás képességeitől és céljaitól függően pedig a régiós, az országos vagy akár a nemzetközi sikerre. Az immáron több mint 85 tagúra nőtt portfólió vállalatai már közel a teljes tőkekeretet bevonták, de az exitekből visszafolyó, jelenleg közel 1 milliárd forint értékű tőkeösszegnek köszönhetően az Alapnak továbbra is lehetősége van a befektetésre.