Dr. Strangelove – avagy miért kezdtem el becsülni a start-up ügyvédemet

Dr. Strangelove – avagy miért kezdtem el becsülni a start-up ügyvédemet

Dr. Strangelove – avagy miért kezdtem el becsülni a start-up ügyvédemet 2560 1707 SZÉCHENYI ALAPOK

LawyerSzámtalan vicc járja az ügyvédekről, míg a start-up vállalkozókról egy sem, ami arra utal, hogy az utóbbiakat becsüljük, míg az előbbieket annál kevésbé. Mégis: egy sikeres start-up vállalkozónak szüksége van jó ügyvédre. Ahhoz viszont, hogy valakiből jó ügyvéd legyen, nem elegendő a törvény betűjének az ismerete. Az ügyvéd jó esetben a start-up vállalkozó útikalauza. Ha a közös utazásról útikönyvet írna, az többek között a következő fejezeteket foglalhatná magába:

1. A pubertástól a polgári házasságig

Ötletben nincs hiány, sőt, úgy tűnik, korszakos ötletben sincs. Ahogy az elképzelés testet ölt, számos jogi kérdés vetődik fel, gondoljunk csak az adózással és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos kérdésekre. A kezdőtőke felhajtáshoz és a cégalapításhoz másfajta jogászi hozzáállásra van szükség: a cégnek ebben a létszakaszában a jog inkább strukturál, mint szabályoz – a vállalatirányításnak mélyen gyökerező hagyományai vannak, de technikai értelemben szinte minden üzleti szempontú igényre lehet jogi megoldást találni.

Az érési folyamatban az első intézményi befektető megjelenése kritikus helyet foglal el. Míg azonban a jogi struktúrák – amelyek legsarkalatosabb pontja elsősorban a vállalatirányítás és a cégből való kiszállás mikéntje – kivétel nélkül nehézkesek és gyakran összetettek, az erdő gyakran rejtve marad a fák mögött: az alapítók túl gyakran szem elől tévesztik azt a tényt, hogy a kezdőtőke megosztása nem a legfontosabb tényező a jövőbeni boldogulás szempontjából. A legfontosabb tényező ezzel szemben az, hogy megértsük: a siker záloga, hogy a vállalkozás hasonlítson egy polgári házassághoz, amennyiben a kölcsönös bizalmon és megértésen szükséges alapulnia, és a feleknek világosan érteniük kell, hogy a kapcsolatban melyiküknek milyen kötelezettségei és feladatai vannak.

2. Az érési folyamat

Ha egy befektető vevő az ötletre, a hangsúly mindig a folyamatok, a megvalósítás, a termékeknek/szolgáltatásoknak a skálázhatóságra és bevételszerzésre való kalibrálása felé tolódik . A gyermekneveléshez hasonlóan ez a folyamat is számtalan kérdést vet fel, ezek közül némelyik eleve kódolt, mások ad hoc jellegűek. Ebben a folyamatban a jogász feladata a többszintű problémamegoldás; olyan sokféle jogi ügy merülhet fel, hogy egyetlen ügyvéd nem is feltétlenül képes megbirkózni az összes felmerülő kérdéssel. Itt a legnagyobb kihívás, hogy miként lehet egyetlen megfizethető csomagban megvásárolni az összes szükséges kompetenciát. Tipikus hibának számít a start-upoknál, hogy ezt a költséget megpróbálják megspórolni, és szakértői segítség nélkül igyekeznek megoldani a felmerülő problémákat. Ebben a tekintetben érdemes megjegyezni, hogy az általános vélekedéssel szemben sok ügyvéd hajlandó elkötelezni magát egy mégoly korlátozott erőforrásokkal rendelkező kliens mellett is, feltéve, hogy erőfeszítéseiket értékelik, és valamilyen kreatív módon, például a társaságban való tulajdonrésszel vagy hosszú távú elköteleződéssel honorálják, ami szignifikáns bevételi forrással kecsegtethet abban az esetben, ha a vállalat sikeres lesz. Az ilyen ellenszolgáltatás jól ismert az Egyesült Államokban, de Magyarországon nincs kellő gyakorlata.

3. A szerelmi háromszög nehézségei

Mivel a kockázati tőke rendkívül drága, minden fél érdeke az ilyen erőforrások korlátozása, ami felveti az ’A’ és ’B’ körös befektetés szükségességét. Ez a folyamat kihívások elé állítja az alapítókat és ügyvédeiket, hiszen ebben a fázisban az alapításkor vagy kezdeti befektetéskor még közös érdekek szétválnak. Alapításkor az alapítók és a cég érdekei többnyire azonosak. Az első befektető felbukkanásakor az érdekek permutációja még mindig viszonylag korlátozott. Attól a pillanattól fogva azonban, hogy az ’A’ és ’B’ befektetési kör eredményeként két vagy több intézményi befektető száll be az üzletbe, többé már nem ez a helyzet. A számtalan ellentétes érdek összehangolása bizony nem gyerekjáték, és ha a felek képtelenek vagy nem hajlandók türelmesen kezelni a rengeteg efféle konfliktust, az a cég életében később súlyos zavarokat okozhat.

4. Kirepülnek a fiókák – meg kell tanulni elengedni őket

A jó ügyvéd nemcsak a jogi problémákat képes felmérni, hanem az üzleti igényeket is, és tanácsot tud adni ügyfeleinek, miként építsék fel oly módon a vállalkozásukat, hogy az megfelelő védelmet nyújtson nekik, s egyúttal biztosítsa a vállalkozás sikerét. Bizonyos esetekben – sőt sok, vagy akár a legtöbb esetben – azonban a jó ügyvéd feladata a várakozások kezelése; tanácsadás abban, hogy az ügyfélnek a piacon milyen realitásokkal kell számolnia. Olykor az ilyen tanács nem is szigorúan vett jogi tanácsadás. Például azon szerencséseknek, akik eljutnak a finanszírozás ’B’ fázisáig, óhatatlanul szembe kell nézniük a tulajdonosi kör és a menedzsment teljes szétválasztásával, azzal, hogy a cég többé legfeljebb már csak érzelmi értelemben az ő kisbabájuk, kénytelenek elengedni azt. Olyan ez, mint amikor az ember gyerekei kirepülnek a fészekből, márpedig egy jó ügyvédnek fel kell készítenie az ügyfeleit, hogy a szerepük – legalábbis mint vezető tisztségviselőnek – véget ért.

Vagyis: nem kell szeretni az ügyvédeket, de az tagadhatatlan, hogy egy sikeres start-up nem nélkülözheti őket. Nélkülük jelentős mértékben rosszabbak egy kezdő vállalkozás túlélési esélyei.

A Fábry és Társai Ügyvédi Iroda jogi szolgáltatásainak jelentős részét alkotja kockázati tőkebefektetésekkel kapcsolatos tanácsadás. A Fehér György által vezetett csapat, mely jelenleg hét ügyvéd és ügyvédjelöltből áll, az elmúlt években több tucat befektetésben járt el, angyal, kis és nagy intézményes befektetők, valamint céltársaságok és annak tulajdonosai képviseletében. Elsődleges célpontunk a magyar start-up és korai fázisban lévő cégek amerikai piacra történő nyitás elősegítése, jogi képviselete.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]