Egy tőkebefektető szemével: hogyan formálják a változó üzleti igények a jogi szolgáltatásokat?

Egy tőkebefektető szemével: hogyan formálják a változó üzleti igények a jogi szolgáltatásokat?

Egy tőkebefektető szemével: hogyan formálják a változó üzleti igények a jogi szolgáltatásokat? 371 287 SZÉCHENYI ALAPOK

ilex_sytems1Egy tőkebefektetés előkészítésekor elengedhetetlen lépés a cég jogi (és természetesen pénzügyi) átvilágítása, de a tranzakciót követő befektetési időszakban, illetve az exit előkészítésénél és megvalósításánál is számos ponton van szükség jogi szolgáltatások igénybevételére. A digitalizáció és az üzleti folyamatok felgyorsulása, az ügyféligények változása szükségszerűen ezen a területen is érezteti a hatását. Erről írt Török József, az SZTA üzletfejlesztési és startup igazgatója a Kamaraonline és az iLex Systems Zrt. közös jogi technológiai sorozatában. Lássuk, hogy látja egy tőkebefektető a szektort több mint 90 cégátvilágítással és tranzakcióval a háta mögött.

A jogi szolgáltatások iparága az elmúlt két évtizedben többet változott, mint az azt megelőző százban, és az elkövetkező öt évben még több jelentős változás következik a jogi szolgáltatók életében – mutat rá a 2020 Vision: The Future of Legal Services tanulmány előszavában. A változások egyaránt érintik az üzleti modellt, az ügyfelek elvárásait, a közösségi platformok és digitális technológiák használatát, illetve az azonnali rendelkezésre állás igényét.

A digitalizációnak köszönhetően folyamatosan gyorsul az információcsere és a tájékoztatás, ennek köszönhetően az üzletkötés folyamata is. Ebből következően a jogászok felé megfogalmazott elvárásokban a legnagyobb változás az elmúlt 10 évben a gyorsaság volt, és valószínűleg ez a következő évtizedben sem lesz másképp. A jogi munka valódi szolgáltatássá válik: csakis valós időben, világos elszámolás mentén van rá szükség, amely át fogja alakítani a vállalati jogi osztályok és a jogi irodák működését. Nem csak a kockázati befektetők, de az üzleti élet más területei is ezt fogják megkívánni.

Nem olyan jogászra van szükség, aki kitűnően ismeri a jogszabályokat, és ebből kiváló feljegyzéseket tud írni az általa javasolt legbiztonságosabb megoldásra törekedve. Olyanra van szükség, aki átlátja az üzleti folyamatokat, érti, hogy egy-egy elsőbbséget vagy vétót jelentő jogot miért és mikor akar alkalmazni a befektető. Ha nem érti meg egy-egy felmerülő igény üzleti lényegét, ha nem üzleti oldalról közelíti meg a problémát, akkor a megbízó csak egy egyébként kiváló szakmai állásfoglalást kap, amelyet nem tud a gyakorlatban alkalmazni.

Megosztott jogi szolgáltatások

Korábban a jogászok azért feleltek, hogy szabályoknak 100 százalékig megfelelve működjön az adott intézmény. Ma inkább olyan üzleti tanácsadókká kell válniuk, akik tudnak javaslatot tenni az üzleti folyamatok végrehajtására úgy, hogy 100 százalékig szabályos legyen. Nem a teljes jogi adminisztráció, hanem egy-egy konkrét feladat gyors megoldása az elsődleges szempont. Nincs szükség arra, hogy minden szerződést jogi szakember írjon meg és véleményezzen. Nem jogi osztályt kell fenntartani, hanem olyan „specialistákat” igénybe venni, akik egy-egy téma naprakész szakértői.

Ahogy az autóra, a lakásra, a tolmácsra, a szomszéd fúrógépére, úgy a jogászra is egy adott helyzetben, egy konkrét probléma megoldásához van szükség. Ma már nincsenek vállalati tolmácsok. Szinte nincsenek vállalati rendszergazdák. Az IT-s is abban a néhány percben kell, amikor a probléma van és nem a maradék napi 6-8 órában. Nem költséghatékony fenntartani minden szakterületre egy specialistát, ha őt a piacról is be tudom szerezni azonnal, pár óra erejéig. Ez a logika rövid távon belül az erre fogékony társadalomban a jogi szakmában is érvényesülni fog. Kevesebb, de nagyobb és speciálisabb tudású jogászra lesz szükség, akik azonnal elérhetők.

A technológia területeit érintő szabályozás naprakész ismerete

Ma már a tőkebefektetők cégportfóliójának jelentős részét teszik ki a technológiai befektetések. A jogi átvilágítás általában arra fókuszál, hogy a cég jelenlegi működése megfelel-e a hatályos hazai jogszabályoknak. Ez ma már kevés. Egyfelől figyelembe kell vennie, hogy milyen szabályozás várható az adott területen a technológia fejlődésének előrehaladtával (például a drónok, önvezető autók területe), másfelől egy nemzetközi terjeszkedésben bízó vállalkozás esetén az adott célpiac szabályozásával is tisztában kell lennie. A jogi átvilágításnak fel kell tárnia, ha egy az USA piacára készülő vállalkozás nem felel meg az ottani előírásoknak, és fel kell erre hívnia a figyelmét. Külön tanácsadás keretében pedig fel kell készítenie erre a vállalkozást.

Technológia a jog szolgálatában

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]

A technológia számos lehetősége közül kiemelkedik a kooperációra alkalmas felületek használata, a közös tudástárak azonnali elérhetősége és abban való kereshetőség. Ezzel lehetővé válik a problémás területek kulcsszavas keresésekre alapozott feltárása. A mesterséges intelligencia fejlődése még egy olyan hagyományosnak tekintett szakmát sem kerülhet el, mint a jog: több ezer oldal átolvasása egy kattintás és pár másodperc. Az eredmények értékelése azonban tapasztalatot is kíván. A Deloitte Future Trends for Legal Services tanulmánya szerint ma a házon belüli jogi szolgáltatók 18 százaléka használja a digitális technológiát, de 5 éven belül 52 százalékra várják ezt az arányt.

Összességében az átalakulás komoly lehetőséget hoz a jogi szakmáknak a mainál értékteremtőbb folyamatok felé való elmozdulásra. Az egyszerűbb sablonokat ki fogják tölteni a gépek, de a jogi értelmezés rutinjának igénye nem fog megszűnni. A változás várhatóan nem csak a jogi munkában, de az oktatásban is jelentős lesz: nem a jogszabályok és alkalmazásuk lesz a képzés központi része, hanem a technológiával támogatott döntéshozatal, a kockázatelemzés és az üzleti készségek összessége is. A Deloitte felmérése szerint növekvő piacról beszélünk, aminek egyik mozgatórugója a vállalati felvásárlások és összeolvadások (M&A) piaca.