Print75 milliárd forint: öt év alatt ekkora összegű érdemi tőkeigény érkezett a Széchenyi Tőkealaphoz, ami több mint hatszorosa az Alap kihelyezhető tőkeforrásának. A keretből az SZTA már több mint 11 milliárd forintot befektetett összesen 85 vállalkozásba, amivel már évek óta a hazai tőkebefektetési piac legaktívabb szereplője. Működésének ötödik évében már 13, többségében sikeres exitnél tart, a kockázati tőkeforrást kereső cégeknek pedig jó hír, hogy az ezekből visszaforgó tőkét (jelenleg csaknem 1 milliárd forintot) továbbra is befektetheti az ígéretes, növekedés előtt álló vállalkozásokba.

A Széchenyi Tőkealap elégedetten tekinthet vissza az elmúlt öt évére, ugyanis a korábban kitűzött célok megvalósultak. Az Alap cégportfóliója több mint 80 tagúvá duzzadt, közel a teljes tőkekeretet kihelyezte, az pedig csak további pozitívum, hogy a korai exiteknek köszönhetően még van lehetőség további befektetésekre is. A kockázati tőkére, illetve az SZTA tőketermékeire ugyanis folyamatosan növekvő igény mutatkozik. Az elmúlt három évben a megkeresések mind darabszáma, mind volumene folyamatosan növekedett, ami egyértelműen annak a jele, hogy a vállalkozások az alacsony kamatkörnyezet ellenére is egyre inkább komolyan gondolkodnak kockázati tőke bevonásában.

Mivel a Széchenyi Tőkealap tőkeprogramja indulásakor egyedülállónak számított a tőkepiacon, nem lehetett biztosan tudni, hogy a becslése alapján néhány ezer, meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozás közül mennyien fognak élni a lehetőséggel. Ma már jól látható, hogy az újabb és újabb tőketermékek (pl. társbefektetők, induló vállalkozások bevonása) folyamatos bevezetésére a piac pozitívan reagált, és a továbbra is fókusznak számító hagyományos ágazat mellett ma már számos startup jellegű befektetése van a Széchenyi Tőkealapnak. További büszkeség, hogy a befektetett uniós forrás mellé több mint 4 milliárd forint értékű magántőke is társult.

A 2010-es években megjelenő tőkeprogramoknak köszönhetően a kockázati tőke egyre inkább beszivárgott a vállalkozói szférába, így a visszatérítendő, fedezetalapú banki hitelek, illetve a népszerű, vissza nem térítendő pályázati források mellett a vállalkozások számos befektetőnél kopogtathattak vállalkozásuk fejlesztéséért. A Széchenyi Tőkealap elsősorban a hagyományos iparágakat megcélzó, az átlagnál alacsonyabb hozamelvárású tőkekonstrukciója pedig olyan vállalkozásoknak is engedett teret, amelyekkel egy elsősorban startupokra fókuszáló tőkebefektető nem foglalkozik.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]

Márpedig a beszállítói, gyártás alapú iparágakban is számos olyan vállalkozás van, amely képes akár átlagosan több mint 10 százalékos éves hozamot realizálni, a Széchenyi Tőkealap további célpiacairól (IT, divatipar, egészségügyi piac stb.) nem is beszélve. Természetesen 85-nél jelentősen több ilyen kkv van Magyarországon, a véges tőkekeret miatt azonban a Tőkealap kénytelen több ígéretes projekt közül a nagyobb potenciális növekedéssel rendelkező cégeket kiválasztani. Az exitekből visszaforgó tőke a problémára részben megoldást jelent, ugyanakkor a hazai kkv-k egy újabb, hasonló tőkealappal járnának a legjobban.

A portfóliót elnézve pedig kijelenthetjük, hogy számos vállalkozásnak nemcsak régiós vagy országos, de nemzetközi szinten is komoly sikerekre van reménye. A vállalkozások több mint háromnegyede végez valamilyen innovációs tevékenységet, és több mint fele exportál külföldi piacokra. Ezen túl a hazai foglalkoztatottságra is jelentős pozitív hatása van, ugyanis az SZTA befektetési döntései közvetlenül több mint 3000 munkahelyet érintenek országszerte. Az exitált cégek további működését elnézve pedig azt láthatjuk, hogy miután az SZTA kilép a tulajdonosi körből, az vagy saját lábán is képes követni az üzleti terv szerinti növekedést, vagy ígéretes termékei révén, illetve a második körös befektető segítségével indul el egy még meredekebb növekedési pályán.