2015-ben több mint 70 startup csatlakozott az unikornis klubhoz, vagyis azon cégek köréhez, amelyek értéke meghaladja az egymilliárd dollárt (kb. 275 milliárd forintot). A tagok számának ilyen iramú növekedésre korábban még nem volt példa. 2015 végére már több mint 150 startup lett tagja a képzeletbeli klubnak, és azóta is folyamatos a bővülés. Értéküket tekintve jelenleg az élen az Uber, a Xiaomi és az Airbnb áll.
Minden startuppert óva intenénk attól, hogy ha nem ezt látja néhány éves távlatban, akkor bele se kezdjen vállalkozásába. Természetesen nem fog mindenkinek sikerülni, de aki már a rajtvonalon feladja, az később nehezen fog egy exponenciálisan növekvő pályára állni. Ennek elérése azonban nem egyszerű feladata, magyar cégnek például még nem sikerült bekerülni a körbe. Ugyanakkor az egymilliárd dollár feletti érték még nem jelent hosszú távú biztonságot, a vállalat rövid távú üzleti tervei alapján készült, néha valószerűtlen túlértékelése például komoly veszélyeket rejt magában, vannak, akik szerint ezen cégeknek csupán 10 százaléka fog fennmaradni hosszú távon.
Éppen ezért a növekedés előtt álló cégeknek érdemes reális célokat meghatározni az üzleti tervben, számolni a kockázatok miatt elmaradó eredményekkel és a piaci környezet folyamatos változásával, valamint elsősorban a teljesíthető célkitűzések alapján meghatározni a növekedéshez szükséges tőkemennyiséget, illetve a megfelelő tőkebefektetőt.
Az üzleti terv és a cég mögött álló szakmai gárda mellett a befektetők az egyes ágazatok piacait is alaposan kielemzik. Figyelik az aktuális trendeket, az egyes szektorokban tevékenykedő és frissen alapított cégek számát és eredményeit, a piacokon tapasztalható vevői igényeket, és megpróbálják felmérni az elkövetkező időszak potenciálisan bővülő ágazatait. Egy tőkebefektető összegezte az amerikai startup szcéna elmúlt öt évének tőkebefektetési adatait, amely alapján elkészítette 16 startup szektor befektetői trendvonalait.
A függőleges tengelyen az adott szektorba befektetett tőke arányát mutatja az összes adott évben befektetett tőkemennyiséghez képest. A vízszintes tengely a 2010-2015-ös időszakot jelzi. A seed befektetések kék, a series A fázisú tőkebefektetések piros színnel vannak jelölve.
Forrás: tomtunguz.com
A grafikonok alapján azt látni, hogy a big data, az oktatás, a piacterek és a szolgáltatott szoftverek (SaaS) területe kezd egyre népszerűbb célpiac lenni a tőkebefektetőknél, a divat és a digitális média mint viszonylag új befektetési területek pedig várhatóan a seed befektetések mellett már növekedési fázisú tőkét is egyre inkább be tudnak fogadni.
A kockázati tőke 10 százalékánál is nagyobb arányt bevonó SaaS ágazata akár hosszú távon is stabilitást, illetve növekedést mutathat, ugyanis a hagyományos szoftverek piacára érkező tőkének egyelőre csupán kevesebb mint a 2 százaléka bővíti ezt a szektort. Olyan cégek tartoznak ide, mint a CRM (ügyfélkapcsolat-kezelés) területén fejlesztő Salesforce.com, a web-alapú ügyviteli szoftverekkel foglalkozó NetSuite, de a LinkedInt is ide sorolják. A magyarok közül például a LogMeIn vagy az immáron Bostonban székelő korábbi SZTA-befektetés, a Mobilengine.
Az online piacterek iránti megnövekedett kereslet elsősorban az Uber és az Airbnb kitörő globális sikerének köszönhető (lásd: unikornisok klubjának legértékesebb tagjai). A seed befektetések 2,5 százalékról 10 százalékra ugrása azt mutatja, hogy a seed befektetők folyamatosan keresik a következő nagy sikercéget, várhatóan 2016-ban is ezt tapasztalhatjuk.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
A legérdekesebb változás azonban minden bizonnyal a közösségi médiavállalatok esetében tapasztalható. A közel 15 százalékos tőkerészesedés öt év alatt 5 százalékra apadt, ami valószínűleg a Facebook és a Twitter, újabban pedig a Snapchat és az Instagram bebetonozottnak tűnő pozíciójából fakad. A felhasználók lassan váltanak, közösségi média terén pedig az új megjelenők ellenére kevés az olyan újszerű ötlet, amely tömegeket képes átmozgatni a jól megszokott felületekről. Az említett oldalak népszerűségét pedig még az egyéb területeken piacvezető Google sem tudta meggyengíteni közösségi termékeivel.
Mivel a cégek reklámstratégiájuk jelentős részét a közösségi médiában, illetve ezen nagyvállalatok adataira támaszkodva építik fel, a hirdetési ágazat is egyre kevesebb kockázati tőkével számolhat, a tőkebefektetések aránya öt év alatt ebben a szektorban is 15 százalékról harmadára esett. Ugyanígy, a mobiljátékok piacán tapasztalható hatalmas verseny miatt nehezebb kitörni egy cég számára, így a befektetők számára is nagyobb annak a kockázata, hogy a befektetés a tőkeinjekció után is majd egy tud lenni a sok sikeres játék fejlesztői közül.
Ahogy a grafikonokon is látszik, természetesen a trendekben egyik évről a másikra olykor előfordulhatnak éles váltások. Ez látszik például a biztonsági szektor grafikonján is, annak ellenére, hogy a megnövekedő kibertámadások kapcsán sokan optimistán beszélnek az ágazatba áramló tőke folyamatos gyarapodásáról. Egy biztos, érdemes lesz figyelni az újabb unikornisokat, ugyanis sokat elárulhatnak az épp aktuális, illetve a következő célágazatokról nemcsak amerikai, de globális szinten is.