Ezeket a befektetőket nem az exit motiválja

Ezeket a befektetőket nem az exit motiválja

Ezeket a befektetőket nem az exit motiválja 2296 2296 SZÉCHENYI ALAPOK


Not exitA kockázatitőke-befektetők elsődleges célja, hogy befektetésükkel értéket növeljenek egy vállalatban. A befektetés időtartamát általában 5-7 évre tervezik, amelynek lejártakor az őket illető hozammal együtt kilépnek a cégből. A vállalat és a befektető közös története innentől kezdve elválik: a befektető új befektetési lehetőségeket keres, a vállalat pedig folytatja működését az átalakult tulajdonosi szerkezettel. Az ún. stratégiai tőkebefektetők ettől eltérően nem az 5-7 éves időszak végén ígérkező sikert várják, hanem a vállalat hosszú távú sikerébe invesztálnak.

A kelet-közép-európai régióban a kockázatitőke-befektetések eladásának 60 százaléka stratégiai befektetők irányába történik, amellyel jelentősen meghaladja a 27 százalékos európai átlagot – derül ki az Európai Kockázati Tőke Egyesület (EVCA) felméréséből. Tehát a régióban az exitek több mint felében érdekeltek stratégiai befektetők. De kikről is van szó?

A stratégiai befektetők nem a rövidtávú profit maximalizálásában érdekeltek, hanem a hosszú távú érdekeket tartják szem előtt. Olyan szakmai együttműködési lehetőségeket keresnek, amely üzleti tevékenységüket, portfóliójuk növekedését és hosszú távú piaci céljaikat erősítik. Így a befektetők kifejezetten azokon a piaci (határ)területeken keresik partnereiket, amelyben érdekeltek lehetnek, és amelyekre belépve növelni tudják vállalatuk értékét.

És bár a stratégiai befektetők nem kizárólag startupokat keresnek, remek példa a Radoop esete. A fiatal magyar cég egyedülálló, ígéretes bigdata-szoftvert fejlesztett, amelyet önmagában nehezen tudott értékesíteni, viszont a prediktív elemzésben piacvezető RapidMiner tevékenységéhez szorosan kötődött, és a cég a kettejük közötti szinergia lehetőségét felismerve, stratégiai befektetőként szállt be a magyar vállalkozásba. Nem az volt a célja, hogy a befektetésből további tőkét kovácsoljon magának, hanem szolgáltatási körének szélesítése, értékkínálatának bővítése. Bár így a magyar csapat a nemzetközi háttérrel könnyebben tud ügyfeleket szerezni, cégük ettől kezdve az amerikai társasággal integrálva működik tovább.

A szakmai befektető azon cégeknek lehet megfelelő megoldás, amelyek a nagyobb szakmai elismerés és gyors növekedés érdekében hajlandóak hosszabb távon lemondani tulajdonuk jelentős részéről, így a cég eladásáról is. Ezzel szemben az üzleti tőkebefektetők kisebb szakmai, viszont annál nagyobb piaci tapasztalatot és kapcsolatrendszert tudnak nyújtani a növekedni kívánó vállalatoknak. A cég adja a szakmai képességeket, a befektető pedig az üzleti érzéket. Mivel a két társaság tevékenysége nem lép szinergiába egymással, az elválás is sokkal egyszerűbb. Így annak, aki kockázati tőke révén szeretné vállalata értékét megemelni, hogy aztán értékesíteni tudja azt, az üzleti befektetők, angyalok, tőkealapok jelentik a legjobb megoldást.

Természetesen a két befektetőtípus nem zárja ki egymást, ahogy arra számos példát találunk Magyarországon is. A szakmai befektetők számára vonzóbbak azon cégek, amelyek már bizonyították, hogy érdemes invesztálni szakmai képességeikbe. Ahhoz azonban, hogy prezentálni tudják tudásuk eredményeit, finanszírozni kell a fejlesztéseket. Itt jönnek képbe a tőkebefektetők, akik egy jól összeállított, 5-7 évre szóló ígéretes üzleti tervbe szívesen fektetnek be. Miután a vállalat elérte a felmutatható eredményeket, érdemes lehet szakmai befektető után nézni. Hacsak nem előbb figyelnek fel ők a cégre.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]