Sokan tesznek fogadalmat az új évre, ám ez az időszak nem csak a magánélet, de az üzlet szempontjából is termékeny önreflexiónak adhat alapot, az Entrepreneur cikke alapján.  A beosztottak, csapattagok, és a befektetők is nagy eséllyel latolgatják, hogy érdemes lehet-e változtatni valamin az új évben a fejlődés és a siker érdekében. Érdemes lehet a vállalkozásunkkal kapcsolatos döntések terén rácsatlakozni erre a hullámra, hiszen a profit szempontjából is értékes szinergiákat mozgósíthatunk így, hiszen például azzal, hogy befektetünk a dolgozóinkra, vagy színesebbé tesszük a csapatunkat nagy lépést tehetünk afelé, hogy az új évben is versenyképes és innovatív legyen tevékenységünk.

 

  1. Elköteleződés a diverzitás és a befogadás mellett!

Az eredmény, valamint a potenciális befektetők szempontjából sem mindegy, hogy milyen csapat áll a tevékenységünk mögött. A csapat összetétele és működése bizony sokat nyom a latba: a jó csapat és cégkultúra révén vonzóbbak leszünk a nagy potenciállal rendelkező munkavállalók számára, akiket könnyebben is fogunk tudni megtartani. Emellett az elégedett dolgozók produktívabbak, innovatívabbak, illetve a Tempkin Group 2016-os dolgozói elkötelezettség felmérésének eredményei szerint a fogyasztók és a partnerek számára is ők azok, akik igazán megnyerő élményt tudnak nyújtani.

A legerősebb csapatokat rendszerint különböző szemlélettel, háttérrel rendelkező emberek alkotják. Ennek a diverzitásnak egyik kétségtelen előnye az, hogy a tagok a felmerülő problémákat különböző módon közelítik meg, ezért tulajdonképpen folyamatosan több lehetséges modell áll a vállalat rendelkezésére – ami javítja többek között a vállalati döntéshozás minőségét is. A McKinsey diverzitásról és inkluzivitásról szóló kutatásának eredményei is azt mutatják, hogy a nagyobb etnikai, gender és kulturális változatossággal jellemezhető cégek 35 százalékkal nagyobb valószínűséggel hoztak az adott ország átlagos profitjánál nagyobb bevételt. Az összefüggés valószínűleg annak köszönhető, hogy az ilyen cégek vonzóbbak a kiemelkedő tehetségek számára, a fogyasztói kommunikációjuk és hozzáállásuk is szerethetőbb, illetve a dolgozói elégedettség és a döntéshozás minősége is jobb.

Különösen számít a felsővezetői, vezetői kör elköteleződése a diverzitás mellett, amelyet a cég nyilvánosan is kommunikál. A cég befogadást és diverzitást célzó stratégiája a dolgozók veleszületett és szerzett tulajdonságait, készségeit is figyelembe veszi, mindezekből arra érdemes építeni, amelyek leghatékonyabb támogatják az üzleti célkitűzéseket. Technológiai területen például nem csak a technikai tudás, hanem más támogató készségek is egyre fontosabbá válnak: a matematikai vagy tudományos pályákról érkezők kutatási és éles analitikai képességei kifejezetten segíthetik a cég innovációját, növekedését.

  1. Ne feledkezzünk meg a társadalmi felelősségvállalásról

A CSR vagy társadalmi felelősségvállalás mind olyan területek, amelyekre a dolgozók és a fogyasztók is egyre inkább fontos szempontként tekintenek. A tudatos vásárlók száma és elvárása – az Y generáció felnőttkorba lépésével párhuzamosan – egyre nő, és egyre inkább kirajzolódik a trend, hogy az „ipszilonosok” és a fogyasztók hajlandóak több pénzt költeni azokra a termékekre, amely gyártójánál hitelesnek tartják a CSR-tevékenységet, így nagymértékben szimpatizálnak a társadalmilag felelős filozófiát mutató és gyakorló brand-ekkel. A piac és a tudatos vásárlók részéről így folyamatosan erősödő követelmény a felelősségvállalás, és a trend nyomán fokozatosan marginalizálódni fognak azok a cégek, amelyek nem mutatnak elkötelezettséget a tetteikben és beruházásaikban az iránt, hogy segítsék egy ökológiailag felelősségteljesebb és társadalmilag is igazságosabb világ létrejöttét.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]

A társadalmi felelősségvállalás az inklúzióhoz hasonlóan jó munkaerő-toborzó- és megtartó erő is. Az Y generáció számára már nem a bérezés az igazán fontos, hanem más tényezők azok, amelyek révén elköteleződnek és motiválhatók.

Nem utolsó sorban pedig a befektetők körében is lehet jövője a társadalmi és környezeti hasznosságú szemléletmódnak, vagyis a kockázati-tőkebefektetésnek az a formája, amelyben a befektető – startup vagy érett fázisú cégekbe fektető kockázati tőkealap – a profit mellett a társadalmi és/vagy környezeti értéktermelést is elvárja a céltársaságtól. Azok a vállalatok, amelyek felismerik a környezeti problémákat és célul tűzik ki a fenntarthatóság szem előtt tartását, környezettudatos és etikus megoldások integrálását, illetve a kevésbé káros termékek gyártását, a befektetők számára is potenciállal rendelkeznek. Mindez természetesen csak akkor jelent valódi potenciált, ha a vállalkozás megfelel a befektetők által elvárt kritériumrendszernek.

  1. A munkavállalók képzése, fejlesztése nem egyszerű kiadás, hanem befektetés!

A digitális és naprakész tudás mára szinte minden munkakörben elengedhetetlen, a dübörgő piaci versenyhez pedig a rugalmas és folyamatosan tanuló vállalatok tudnak jól alkalmazkodni. Ahhoz, hogy a fejlesztések probléma nélkül bevezetésre kerüljenek a vállalati folyamatokban, valamint, hogy a folyamataink és stratégiánk versenyképes és megújulásra kész legyen, elengedhetetlen befektetés az alkalmazottak fejlesztése. Különösképp igaz ez az Ipar 4.0 által átformált folyamatokra, amelyek eredményes implementálásához elengedhetetlen a munkavállalók folyamatos képzése.

A képzési- és fejlesztési stratégiát érdemes tehát az új igényekhez igazítani, ez ugyanis nem csak a munkavállalók érdekeit szolgálja, hanem az üzleti célokat is: a versenyképesség és az innovációs potenciál növelésének elérését segítik. Nem csak arról van tehát szó, hogy azok a dolgozók szívesebben maradnak a vállalatnál, akikre odafigyel a vállalat, hanem egyben motiváltabban és hatékonyabban képesek ellátni a feladataikat – aminek hatása a számokon is megmutatkozik.

+ 1 A digitalizációs hajrában ne felejtsük el szem előtt tartani a folyamatokat

Sokan azonban félreértik a digitalizáció mibenlétét, implementálásnak lépéseit. A Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencián Török József, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. üzletfejlesztési és startup igazgatója is kitért arra, hogy a digitalizáció sodrában egyre nagyobb a nyomás és a verseny, és folyamatosan nyílik az olló a jó és a kiváló vállalkozások között. Hangsúlyozta azonban, hogy az azonnali digitalizáció helyett első körben érdemes a pénzügyi, vevőkiszolgálási, gyártási és beszerzési folyamatokat rendbe rakni, majd erre építhető a folyamatok digitalizálása. Vagy ahogy Steve Guggenheimer, a Microsoft AI guruja mondta: a mesterséges intelligencia előtt üzleti intelligenciára van szükség.