Miért „éri meg” az impact investment? című bejegyzésünkben a Magyarországon alakuló társadalmi és környezeti hasznosságú befektetői szemléletmód kialakulását részletezte vendégszerzőnk, Eszter Elemér, a Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesületének elnöke. Ennek folytatásaként következzen néhány olyan konkrét példa, amely azt szemlélteti, hogy egy társadalmi hasznosságú befektetésnél nem kell választani a profitorientáltság és a társadalmi hasznosság között, mert a két szempont egyszerre tud érvényesülni.
- Embrace Global – a koraszülött hálózsák
2008-ban indult útjára az Embrace Global egy projektje. A világ számos elmaradott országában jelent komoly kihívást, hogy a koraszülöttek inkubátorba kerülhessenek, pedig számukra létfontosságú testhőmérsékletük állandóságát úgy megőrizni, hogy közben ne olyan energiákat kelljen elhasználniuk, amelyek szerveik megfelelő fejlődéséhez szükségesek. A legelmaradottabb területeken, ha akad is inkubátor egy-egy kórházban vagy rendelőben, gyakori, hogy nincs áram, vagy éppen olyan személy, aki az inkubátort kezelni tudná. Az Embrace Global a Stanford University szakmai támogatásával kísérletezett ki egy apró hálózsákot, amely pótolni képes az anyaméh melegét, és így hozzájárul ahhoz, hogy a koraszülött maradandó testi fogyatékosság nélkül élje túl fejlődésének e korai szakaszát. A „koraszülött hálózsák” előállítási költsége 15$ és 25$ között van, egy inkubátor ára – állapotától függően – 15 000$-25 000$. Az apró hálózsák, miután az újszülött túljutott a kritikus életszakaszon, egy következő gyermek számára is biztosíthatja a megfelelő hőmérsékletet.
A különbség a hálózsák és az inkubátor között mindössze annyi, hogy a koraszülött hálózsák a soron következő újszülött befogadása előtt csak egy alapos fertőtlenítést igényel, míg az inkubátort – azzal együtt, hogy azt is jócskán kell fertőtleníteni – karbantartani is szükséges. A projekt önfenntartó. Gyermekek ezrei köszönhetik testi épségüket az Embrace Global csapatának. Az egészen kicsi, olcsó és egyszerű eszközzel jelentős hatás érhető el.
- BioLite HomeStoves – a környezetkímélő főzőeszköz
Íme egy olyan projekt, ahol a pénzügyi eredménytermelés és a társadalmi hasznosság jól felmutatható módon jár együtt. A BioLite HomeStoves, azaz „mini turbó sparhelt”, a lehető legkevesebb fűtőanyag felhasználásával lényegesen több hőt termel, mint a nyílt tűz azonos mennyiségű tüzelőanyagból. A praktikus eszközt kempingezők számára fejlesztették ki, de nagyon hamar kiderült, hogy a HomeStoves az afrikai háztartások tipikus problémáit is képes megoldani. A konyha sok fejlődő országbeli háztartásban nem más, mint egy három kövön támaszkodó üst vagy fazék; az alatta élesztgetett tűz biztosítja a főzéshez szükséges hőmennyiséget. Kevésbé hatékony, egészségtelen és környezetszennyező útja a főzésnek. A BioLite tehát Európában és Észak-Amerikában trendi kempingező-felszerelésként sok pénzért adta el a terméket, a harmadik világban pedig fillérekért biztosított az élhetőbb, egészségesebb és környezetkímélő főzőeszközt családok tízezrei számára. Ebbe a cégbe invesztált a THBefektetőként jól ismert Charly Kleissner, az európai társadalmi hasznosságú ökoszisztéma egyik zászlóvivője. A befektetés pénzügyi szempontból is gyümölcsöző volt, és jelenleg is jelentős osztalékot termel befektetői számára.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
- Ízlelő Étterem – a felelős szekszárdi vendéglátóhely
De nem is kell feltétlenül ilyen messzire menni. A szekszárdi Ízlelő étterem története jól szemlélteti a társadalmi hatás és a vele párban járó erős piaci pozíció kapcsolatát.
A Kék Madár Alapítvány évtizedes tapasztalattal rendelkezett a testi és szellemi fogyatékkal élők integrációjával kapcsolatban. Az alapítvány vezetése, működésének egy pontján, úgy döntött, a gyakorlatban is megpróbálja alkalmazni azokat az elveket, amelyeket addig mint „tanácsadó” képviseltek. A siker elgondolkodtató. Az alapítvány a NESsT befektetésének segítségével, illetve európai uniós támogatási forrásból létrehozta az Ízlelő éttermet Szekszárdon. Az étterem magasan pozicionált, elegáns vendéglátóhely, amely mint üzleti vállalkozás, tökéletesen illeszkedik a város gasztronómiai palettájába és hiánypótló a piac elvárásai szempontjából. Az étterem munkatársainak több mint fele testi vagy szellemi fogyatékkal élő ember. Itt felszolgáló a kerekes székes, deréktól lefelé béna Marika. Marikát már azelőtt is sokan ismerték Szekszárdon, mielőtt az étteremben kezdett volna dolgozni; úgy emlegették őt a szekszárdiak, hogy „a tolószékes Marika”. Ma már az étteremben eltöltött két év után, ha valaki érdeklődik felőle a városban, akkor az „ízlelős Marikát” keresi. Felmerülhet, hogy „ez csupán egyetlen ember életét érintő hatás”, ez azonban csak részben igaz. A szekszárdi átlagpolgár számára a közösség egyik tagjának megkülönböztető jegye az illető fogyatékosságáról a hivatására változott. A változás tehát a Marikát ismerők látásmódját is alakította.
A társadalmi értékteremtés meghatározó összetevője az Ízlelő pénzügyi sikerességének. Marketing szempontból ez azért fontos, mert ezzel messze a lokális pozíciójából következő természetes fogyasztói kör határain túlról is sikerült üzleti megbízásokat szereznie. Az Ízlelő ma több budapesti rendezvény catering beszállítója egyszerűen azért, mert az adott rendezvény szervezői fontosnak érezték, hogy „ha már pénzt költenek, akkor amellett, hogy a rendezvény résztvevői jóllaknak, még segíteni is tudjanak”.
A THBefektetés hozzáadott értéke éppen az, hogy egy helyi vagy kis célcsoportot érintő pozitív hatást azzal, hogy az eredményt felmutató cégbe tőkét fektet, multiplikálni képes. Az Ízlelő most tervezi második éttermét nyitni Pakson, ahol a piac szintén igényli ezt a terméket, és már tervbe vették egy budapesti étterem indítását is. A növekedés azonban már nem valósítható meg pályázati forrásból vagy egy inkubátor hozzájárulásából; az Ízlelő befektetőt keres, és amennyiben sikerül megállapodnia a megfelelő partnerrel, elindítja a bővítést.
- Auticon – az autizmussal élő szoftverfejlesztők cége
A müncheni székhelyű, ismert társadalmi hasznosságú befektetési alapot kezelő Ananda Ventures többek között befektetett az Auticon nevű társaságba. Az Auticon autizmussal élő, a társadalomba nehezen integrálódó felnőtteket képez és közvetít ki szoftverfejlesztői munkakörbe. A vállalkozó felismerte azt, hogy egyes fejlesztői feladatok monotóniáját nagyságrendekkel jobban tűrik az autizmussal élők, mint „fogyatékkal nem élő” embertársaik.
Az Auticon különleges tudása abban a módszertanban rejlik, amivel az autizmussal élőt felkészítik arra, hogy számára idegen és riasztó környezetben, a fejlesztői munkakörben legyen képes dolgozni, az adott fejlesztői csapatot pedig arra érzékenyítik, hogy egy nehezen beilleszkedő, fogyatékkal élővel működjenek majd együtt. Az Auticon nem állásközvetítő. Maga alkalmazza az autizmussal élőket és mint saját tanácsadóit helyezi ki más cégekhez. Az Auticon működése sikeres; többek között olyan nagyvállalatok veszik igénybe szolgáltatásaikat, mint a Siemens, az Allianz vagy a Postbank. Az Ananda befektetésének köszönhetően az Auticon ma már Franciaországban és Nagy-Britanniában is működik; ezt a növekedést nem tudta volna tőke hiányában végigvinni.
A THBefektetés és a THVállalkozás meghatározásában alapvető, hogy csak az a vállalkozás tekinthető társadalmi hasznosságú vállalkozásnak, amelyet eleve a társadalmi hatás+profittermelő céllal hoztak létre. Fontos, hogy az adott társadalmi hatás úgy legyen jelen a vállalkozásban, mint az üzletet pénzügyi sikeresség szempontjából is közvetlenül alátámasztó összetevő. Amikor az Ananda és az alapítók eladják az Auticon hálózatot egy nagy szakmai befektetőnek, elengedhetetlen, hogy az új tulajdonos ne akarja „kilúgozni” a társadalmi hatást a profit javára. Ha a társadalmi hatás nem csupán másodlagos effektus, hanem lényegi eleme a pénzügyi eredményteremtésnek, akkor ez reális cél – de csak ebben az esetben.
Impact investment sorozatunkat folytatjuk!