Felkészülés a befektetésre – Mire kíváncsi a jogi átvilágító?

Felkészülés a befektetésre – Mire kíváncsi a jogi átvilágító?

Felkészülés a befektetésre – Mire kíváncsi a jogi átvilágító? 1000 666 SZÉCHENYI ALAPOK

Mi a jogi átvilágítás indoka és célja? Mikor kerül sor a jogi átvilágításra? Milyen kérdéseket tesz fel a jogi átvilágító? Mire érdemes figyelni a jogi átvilágítás során? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel gyakran találkozunk a tőkebefektetések előkészítése során. A témával kapcsolatban dr. Pintér Attila, a KRS Ügyvédi Iroda szakértő ügyvédjének összefoglalóját közöljük.

Közismert tény, hogy a tőkebefektetések előkészítése hosszú folyamat, ami néhány hónapig, vagy akár egy évig is eltarthat. A céltársaság számára szinte minden esetben komoly kihívást jelent megtalálni a megfelelő üzleti, pénzügyi tanácsadót, elkészíteni a céltársaság főbb paramétereit tartalmazó one pagert, majd megkeresni az ideális befektetőt. A befektető kiválasztása után pedig kezdődik a term sheet egyeztetés, azaz a leendő befektetés alapvető feltételeinek rögzítését célzó, de még nem kötelező érvényű okirat tartalmának egyeztetése. Ha a feleknek sikerült megegyezni a term sheet tartalmáról, akkor a befektető lefolytatja a céltársaság átvilágítását.

Az átvilágítás szinte minden esetben tartalmaz jogi és pénzügyi átvilágítást, esetenként pedig szakmai átvilágításra is sor kerül. Az átvilágítás célja, hogy a befektető a lehető legalaposabban megismerje a céltársaságot, feltérképezze a céltársaság tulajdonosi struktúráját, a főbb vevői és szállítói megállapodásokat. A jogi és pénzügyi átvilágítás célja mindezek miatt a komplex szakértői vélemény kialakítása a céltársaság szervezetéről és működéséről. A jogi átvilágítás folyamata mindig a befektető által adott indikáció alapján indul: a befektető, az előzetes tárgyalások során már realizál néhány lehetséges jogi kockázatot, aminek vizsgálatára rendszerint külön felkéri a jogi szakértőt. Ezen indikációk alapján elkészített előzetes kérdéslistát a jogi szakértő megküldi a céltársaságnak, amely alapján a céltársaság menedzsmentje elő tudja készíteni a szükséges okiratokat tartalmazó adatszobát.

Szinte minden esetben sor kerül személyes interjúra is, ahol a céltársaság menedzsmentjének lehetősége van a jogi átvilágító kérdéseit megválaszolni, részletesen ismertetni az üzleti folyamatokat, vagy az okiratokkal kapcsolatos részletkérdéseket tisztázni.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter] Tartalmát tekintve a jogi átvilágítás legfontosabb területei az alábbiak szerint foglalhatók össze:

  • A céltársaság cégjogi struktúrájának, tulajdonosi körének vizsgálata. Egyre gyakrabban találkozunk a tagok közötti megállapodást tartalmazó szerződéssel, ami valószínűleg a befektető elsőbbségi jogaira a későbbiek során kevés hatást tud kifejteni, azonban igen hasznos lehet a befektetési tárgyalások során, tekintve, hogy ez alapján az alapítók által fontosnak tartott prioritások láthatók és kalkulálhatók.
  • A munkaszervezet vonatkozásában – különösen sok munkavállalót foglalkoztató vállalkozások esetén – általában csak az egyes munkakörökhöz kapcsolódó típusszerződéseket szokás megvizsgálni. Mindenképpen célszerű, ha az átvilágításra a vállalkozás egy, minden munkavállalót tartalmazó kimutatással készül, külön kitérve munkakörökre és bérezésre.
  • Feltehetően jelentős értéke miatt mindig vizsgálat tárgya a céltársaság ingatlanállománya (saját tulajdonú vagy valamilyen használati jogviszony alapján használt ingatlan egyaránt), míg ingók esetében csak nagyobb értékű vagy nagyobb volumenű ingóknak van jelentősége.
  • A szellemi tulajdonnal kapcsolatban gyakori tévedés, hogy mivel az alapítók szellemi terméke a know-how, az IP vagy a védjegy, ezért az rögtön a céltársaságé is. Ilyen jogokat minden esetben csak természetes személy tud létrehozni, ezért azokat valamilyen jogaktussal be is kell vinni a cégbe. Így talán különösebb indokolás nélkül érthető, ha a befektető belépését a szellemi jogok céltársaság részére történő átruházásához köti.
  • Mindig vizsgálati szempont a céltársaság szerződésállománya. Ha a céltársaságnak csak néhány nagy beszállítója vagy vevője van, akkor ezeket kivétel nélkül szükséges a jogi átvilágítás számára feltárni, míg ha a céltársaság sok vevőnek értékesít, vagy beszerzései változó, nagy számú eladótól származnak, akkor a tipikus vagy mintaként használt szerződések bemutatása és a szerződési gyakorlat összefoglalása szükséges.
  • A peres és hatósági eljárások kivétel nélkül kiemelt jogi kockázatot jelentenek. Ide tartozik a polgári peres eljárás és az adóhatósági eljárás egyaránt, ugyanakkor nem jelent automatikus „kizárást” egyetlen eljárás sem. Bár praxisunk során volt már rá példa, hogy az egyetlen és kizárólagos bevételi forrását jelentő IP-val kapcsolatos per miatt döntött a befektető a befektetési folyamat leállításáról.

A sor még hosszan folytatható lenne, de itt talán elég annyit rögzíteni ökölszabályként, hogy a befektető befektetési döntését befolyásoló minden releváns tényt és adatot a jogi átvilágító rendelkezésére kell bocsátani. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy amennyiben a céltársaság felkészülten várja a befektető belépését, és már előre rendszerezett adatszobával, szerződéskataszterrel, határozatok tárával stb. rendelkezik, akkor a befektetés előkészítésének folyamata és időigénye jelentősen lerövidíthető, ezért indokolt már a cégalapítástól kezdődően a cégiratok megfelelő és áttekinthető rendszerének kialakítása.