A vállalkozó szó jelentése és megítélése is jelentősen változott az utóbbi időkben, mégpedig pozitív irányba. Ez nem csak azért kiemelten fontos, mert a vállalkozói kör nagymértékben hozzájárul az ország piacainak élénküléséhez, ezáltal a gazdasági növekedéshez, de a pezsgő vállalati szféra az országhatárokon kívülről érkező tőkét is vonzza. Összegyűjtöttünk három olyan tényezőt, amely a legnagyobb hatással van a vállalkozói környezet folyamatos változására.
A gazdasági válság
Már hét éve annak, hogy kirobbant a világgazdasági válság, amelynek következtében számos vállalkozás volt kénytelen lehúzni a rolót, és többen vannak, akik még ma is érzik a hatását. A vállalkozók jelentős része olyan helyzetbe került, és olyan kihívásokkal nézett szembe, amellyel korábban még nem találkozott, főleg nem globális szinten. Többük olyan lépésekre kényszerült, amelyek a cég fennmaradását is veszélyeztették (pl. leépítések, elbocsátások, termelés csökkentése). Mondhatni, a vállalkozói szféra megmérettetett.
Akik sikeresen tudták venni az akadályokat, azok vissza tudták kormányozni a céget a normális működésbe. Akik ezzel a helyzettel még piacot is nyertek és növelték eredményüket, azok már nyertesnek mondhatják magukat. A vállalkozások rengeteget tanulhattak a helyzetből, így rutinosabban reagálhatnak újabb nehézségekre, származzon a megszerzett tapasztalat akár a vezető lélekjelenlétéből, akár a menedzsment képességeiből, akár a dolgok szerencsés állásából.
Az SZTA is több olyan vállalkozással lépett együttműködésre, amely sikeresen vette az akadályokat, és az Alap kockázati tőkéjének kihasználásával növekedő pályára állt. A nehéz időszakból sikeresen kilépő cég egyfajta garanciát jelenthet a befektetőnek arra, hogy megfelelő tulajdonostárssal szerződik. Az SZTA cégportfóliói közül például a Baracsi-Palettáról, a Gróf Kft.-ről vagy az Autó-Füredről is elmondható ez.
A startupok elterjedése
A vállalkozói szférát jelentős mértékben megnyitotta a startupok elterjedése. A startup-sztori képe több olyan vállalkozót is megmozgatott, aki például egy klasszikus vállalkozás elindításában nem látott elegendő fantáziát. A kirobbanó siker, a vonzó sztori, a társadalmi és piaci szokások változása szélesebb rétegek számára jelent lehetőséget. Mivel a technikai fejlődésnek köszönhetően ma már mindenhová eljutnak olyan történetek, amelyek hétköznapi emberek startupok-kezdeményezéseiről számolnak be, követendő példát helyezve a vállalkozó kedvűek elé.
Az pedig még inkább ösztönző hatással bír, hogy egyre több lehetőség van kockázati tőke igénylésére a vállalkozás legkülönbözőbb életszakaszaiban, különböző összegekre és feltételekkel. A vállalkozó mondhatni már sokkal inkább „egy közülünk”, mintsem egy külön csoport tagja.
A közösségi lét felerősödése
A közösségi média ma már nem csak az egyén életét veszi körül, de már a cégek is egyre inkább rájöttek, hogy érdemes kihasználni az előnyeit. A történet viszont nem áll meg a közösségi médiánál, ugyanis itt sokkal többről van szó, mint a Facebook vagy a LinkedIn használata. A közösséghez tartozás, vagy éppen a tömeg- (crowd-) előtag egyre inkább begyűrűződik a vállalkozói létbe is, igaz, Magyarországon egyelőre ez egy viszonylag lassabb folyamat.
A vállalkozások esetében a közösség leginkább egy hálózatként képzelhető el, ahol az emberi kapcsolatok és a megosztások szerepe jelentős mértékben felértékelődik, és kevésbé fontos a rang, a pozíció. Az eredményt a hálózat tagjainak összefogásával lehet hatékonyan elérni, ahol valamennyi tag egyenrangú. Egy ilyen vállalati közösségi háló egyik szemléltető példája lehet a klaszter, amelynek előnyeiről már korábban is írtunk. De ugyanúgy vállalati közösségnek lehet tekinteni egy befektető cégportfólióját, ahol maga a befektető is a háló szerves tagja.