A sport- és tömegrendezvényeket a látogatók magas száma és átlagosnál gyorsabb kezelés kényszere miatt biztonsági szempontból kiemelten kell kezelni. Ezeken a területeken kiváltképp eredményes és hatékony megoldások lehetnek a személyazonosításra használt informatikai rendszerek. A korszerű technológiák használata által felgyorsul a beléptetés, és a rendezvények biztonsága is jelentősen megnő. Nyugat-Európában már kipróbált és bevált a rendszer, így nem meglepő, hogy Magyarországon is bevezették, legelőször a Fradi stadionban. A Széchenyi Tőkealap befektetése segítségével, az Agorix cégcsoport által fejlesztett alkalmazás akár világszerte is elterjedhet.
A vénaszenzor a jelenlegi legfejlettebb technológiának számít a személyazonosítás terén, amely érintésmentesen működik és az egyik legfejlettebb algoritmussal dolgozik. A nyugat-európai stadionok és sportcsarnokok közönsége már számos éve csak bizonyos azonosító adatok megadását követően vásárolhat belépőjegyet vagy bérletet egy-egy rendezvényre, így ezekben az országokban az azonosíthatóság eddig sem volt kérdés, a Fradi stadionjában alkalmazott módszer azonban még ezekhez képest is biztonságosabb új megoldást jelent majd.
Mivel a tenyér vénahálózata minden személynél egyedi, a vénaszkenner 5 millió referenciapont vizsgálatával egyértelműen képes azonosítani kilétünket. Ez a technológiai megoldás Magyarországon elsőként a NIH-nél került felhasználásra, de a technológia a sportrendezvényekre való beléptetésekre is teljesen alkalmas. A Fradi stadion új beléptető rendszere a nagy európai stadionok üzemeltetői felé is remek referenciaként szolgál, felhasználására az előzetes tárgyalások már meg is kezdődtek.
Az egyedülálló technológia kifejlesztésére a Széchenyi Tőkealap és más társbefektetők összesen közel 200 millió forint tőkét biztosítottak a magyar vállalkozás számára. A biometrikus azonosítás területe a globális előrejelzések szerint robbanás előtt áll, a magyar vállalkozásnak minden esélye megvan arra, hogy betörjön a nemzetközi élmezőnybe.
Mit kell tudni a vénaszkennerről, a jelenlegi legpontosabb személyazonosítási technológiáról?
A vénaszkenner alapú BioSec rendszer több unikális jellemzővel is bír. Egyetlen másodperc alatt 5 millió referenciaponton azonosítja be a testrész vénatérképét, és a jelenleg ismert legalacsonyabb hamis elfogadási aránnyal (FAR) működik, éppen ezért kiválóan használható ügyfél-azonosításra, illetve beléptető rendszerek kialakításakor.
A megoldás például a pénzautomatáknál, belső azonosító rendszerekben vagy gépjármű indításgátlóknál alkalmazható a személyazonosság hitelesítésére. Az egészségügyben kizárhatja például a fiktív kezeléseket, műtéteket vagy a hamis gyógyszerkiírásokat, az idegenrendészet területén pedig másodlagos azonosító lépcsőként építhető be az útlevél vagy a személyigazolvány mellé, amellyel hatékonyan kiszűrhetőek a hamis személyi azonossággal élők vagy a hamis útlevéllel beutazni kívánók.
Mi a helyzet az adatvédelmi biztonsággal?
Az Agorix nevével fémjelzett biometrikus azonosító rendszer adatvédelmi megfelelőségét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) audit keretében ellenőrizte és idén kiadott tanúsítványában megerősítette, hogy az mindenben megfelel az adatvédelmi előírásoknak és elvárásoknak. A rendszer olyan egyedi eljárást használ, amely garantálja, hogy a biometrikus minta alapján generált számsorozat előállítása után a kapcsolat az érintettel helyreállíthatatlanul megszakad, a tenyérvéna mintája pedig nem kerül tárolásra, megőrzésre vagy átadásra.