A pénzintézeti szektor hitelezési aktivitása a kisvállalati körben jelentősen visszaesett az elmúlt években, a finanszírozás az éven belüli hitelek arányába tolódott el. A PSZÁF adatai szerint 2008 végén még 3771 milliárd forintnyi hitelállomány volt a kis- és középvállalati szegmens szereplőinél, 2012 végén pedig már 3454 milliárd forinttal zárt a szektor, azonban a közben eltelt években az is előfordult, hogy 3000 milliárd forint alá bukott az állomány. A vállalkozásoknak gyakran hitelre és újabb forrásokra is szüksége van a további növekedés eléréséhez; a legtöbb kereskedelmi bank számára azonban nem működőképes alternatíva a fedezet nélküli finanszírozás. Ha viszont a cég finanszírozásába belép egy kockázati befektető is, a fedezet nélküli finanszírozást üzletrész megszerzésével felvállalja. A tőkeszerkezet megerősítése minden fél, köztük a hitelt elbíráló és folyósító bank számára is előnyös, és ezzel a hitelképességi „szakadék” áthidalható.
Lehet, hogy közhelynek hat, de igaz: egyedül az üzleti világban sem könnyű érvényesülni, egy erős partner segítségével pedig régóta vágyott lehetőségek válhatnak valóra. Az alacsony saját tőkéjű, magas hitel-kitettségű vállalkozások egy pénzügyi befektető segítségével nemcsak stabilabban működhetnek, de esélyeik javulnak egy esetleges hitelfelvételi eljárásnál is.
A hazai kisvállalkozások több problémával is kénytelenek megküzdeni: az alacsony saját tőke és a magas kamatfizetési kötelezettség is jellemző rájuk, ezek mellett pedig újabb kihívás működésükben a finanszírozás fenntarthatóságának biztosítása, az eszközök és a hosszú lejáratú források lejárati összhangjának megteremtése is. A cégeknél meghatározó lehet az, hogy milyen eszköz finanszírozásáról van szó; termelőeszközről, vagy ingatlanról, illetve hogy mennyire képes megőrizni értékét az adott eszköz és milyen a forgalomképessége. Kockázatot jelent a cég működésére, ha termelőeszközeit nem hosszú lejáratú forrásból finanszírozza. Manapság jellemző az is, hogy a rövid forrásokból finanszírozott, nem mobilizálható eszközök miatt megnövekszik a finanszírozási kitettség, s a rövidtávú finanszírozás megbillenése a társaság működését is felboríthatja. A tervezett fejlesztésekhez hatékonyabb tőkét bevonnia a kisvállalkozásoknak, a saját tőke növelésével a jól működő cég kifeszített finanszírozása egyensúlyba hozható.
Egy pénzügyi befektető belépésével egy vállalkozás tőkepozíciója megerősödik, a cég stabilitása javul, illetve a tőkebevonás a cégeknek fedezet nélküli finanszírozást jelent, amely áttételesen a banki hitelértékelési mutatókat is javítja, növelve a cég hitelképességét. A hitelképesség pedig kulcsfontosságú: előfordul, hogy egy vállalkozás kapacitáskorlátai miatt nem tud megfelelni a megnövekedett vásárlói igényeknek, tőkehelyzete pedig nem teszi lehetővé a szükséges beruházások megvalósítását. Így a társaság vagy megreked egy adott szinten, vagy új tulajdonos bevonásával próbál megerősödni, hogy tőkéből finanszírozhassa fejlesztéseit. Általánosságban tehát, a tőkebevonás a kapacitásbővítéshez teremt lehetőséget, míg a termeléshez szükséges forrásigényt – a vállalatok megfelelő tőkehelyzete esetén – a bankok is biztosítani tudják.
Végezetül, ne feledkezzünk meg a bank által elért előnyökről sem. A tőke révén olyan vállalkozást hitelezhet, amelyet korábban el kellett utasítania, ezáltal növelheti a kihelyezését. Teszi mindezt úgy, hogy a cég tőkehelyzete jelentősen javult; egy tőkebefektető fedezet nélkül is finanszírozhatónak látta a vállalkozást. Érdeke tehát nemhogy nem sérül, de még előnyösebb helyzetbe is kerülhet, mint a befektető megjelenése előtt.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]