A vállalatok világszerte próbálnak felkészülni a digitális ipari forradalomra. Jól tudják, hogy azok a cégek, akik lépést tudnak tartani a változásokkal, költségeik csökkentésére, hatékonyságuk és nyereségük növekedésére számíthatnak, amit különböző előrejelzések is alátámasztanak. A hazai kis- és középvállalkozások azonban egyelőre jócskán lemaradnak a nemzetközi társaiktól.
Globális szinten már a vállalatok körülbelül egyharmada vallja magáról, hogy jól halad és magas szintet ért el a digitalizációban – derül ki a PwC által készített átfogó tanulmányból, amely több mint 2000 vállalat megkérdezésével készült. A fejlesztésekre figyelmet fordító cégek aránya a következő öt évben várhatóan tovább növekszik, akár a 72 százalékot is elérheti majd. Az egyes iparágak képviselői úgy nyilatkoztak, hogy forgalmuk 5 százalékát készülnek digitalizációs korszerűsítésbe befektetni, ami hozzávetőlegesen 907 milliárd dollárt jelent. A felmérésben résztvevő cégek több mint fele (55%) véli úgy, hogy ezek a kiadások két éven belül megtérülnek, így a beruházásokat a digitális technológiák alkalmazása mellett az alkalmazottak képzésére is kiterjesztik.
A várakozások szerint a digitális átállás az elkövetkezendő öt évben teljesen átrendezi majd a piacot, a versenykörnyezet alapjaiban fog megváltozni. A digitalizáció rengeteg előnnyel kecsegtet a haladó szellemiségű vállalatoknak, ezzel párhuzamosan azonban a lemaradók jelentős hátránnyal számolhatnak, ha nem válnak a digitális ipari forradalom aktív résztvevőivé.
Sajnos a magyarországi vállalatoknak még bőven van mit behozniuk a nyugat-európai társaikkal szemben, az Európai Unió országai közül hazánkban az egyik legnagyobb a digitális szakadék. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő Digital Economy and Society Index szerint a társadalom digitális készségei, a vállalkozások digitalizáltsága, az internet hozzáférés és a digitális közszolgáltatások jelenlegi helyzete alapján Magyarország a 20. helyet foglalja el az EU-s országok között.
Hiába nyer egyre nagyobb teret nemzetközi szinten a digitális átállás, hiába válik egyre nyilvánvalóbbá a digitalizáció szükségessége és áldásos hatása, a magyar kis- és középvállalkozások egyelőre nem érzik a piaci nyomást. Ezeknek a cégeknek mindössze 64 százaléka rendelkezik saját weboldallal (míg ez az arány az EU15 esetében eléri a 79 százalékot), és csupán 26 százaléka használja a közösségi oldalakat (lemaradva ezzel az EU15 43 százalékos arányától). Online értékesítési tevékenységet pedig még kevesebben, a kkv-k 9,8 százaléka végez (szemben az EU15 14,6 százalékos átlagával).
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
A gyenge statisztikai eredmények közül a tudományos, technológiai, mérnöktudományi és matematikai („STEM”) végzettségű szakemberekre vonatkozó adatok a legkiábrándítóbbak, Magyarország az EU28-at tekintve a 26. helyet foglalja el. Az ilyen végzettségű szakemberek rendkívül fontos szerepet játszanak abban, hogy a vállalkozások ki tudják aknázni a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket. Következtetésképpen több, a digitális készségeket erősítő képzésre van szükség hazánkban, amelyek később a hazai vállalati szféra versenyképességére nézve fejtik ki pozitív hatásukat.
A saját érdekükben tehát a magyar kis- és középvállalkozásoknak üzleti lehetőségként kell tekinteniük a digitalizációra, ugyanis az átállásra való körültekintő felkészülés és a digitalizációs folyamatok üzleti tervbe való beépítése hatékony és olcsó növekedést jelenthet számukra. Az erre vonatkozó felismerés nélkül viszont behozhatatlan hátrányra tesznek szert a szükséghelyzetet időben felismerő és arra gyorsan reagálni képes versenytársaikkal szemben.