Így könnyítené meg az Unió a kkv-k nemzetközi piacra lépését

Így könnyítené meg az Unió a kkv-k nemzetközi piacra lépését

Így könnyítené meg az Unió a kkv-k nemzetközi piacra lépését 2560 1700 SZÉCHENYI ALAPOK


Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy létrehozzon egy olyan egységes európai piacot, amely egyszerre kedvez a kkv-knak, a startupoknak, a fogyasztóknak és a szakembereknek, továbbá elősegíti az innovatív fejlesztések és az új üzleti modellek határon átívelő terjedését. A nemzetközi tranzakciók szereplőinek és érintettjeinek egyelőre számos akadállyal, szabályozási egyenlőtlenséggel kell megküzdeniük ami körülményesebbé és lassabbá teszi a nemzetközi folyamatokat.

Ahogy korábban írtunk róla, az egységes európai tőkepiacnak köszönhetően Magyarországra korábban sosem látott mennyiségű tőke érkezhet, a Bizottság pedig már néhány konkrét javaslatot is megfogalmazott a 2019-es átálláshoz.

Amellett, hogy a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének megkönnyítését célzó intézkedések, úgymint a befektetési terv és a tőkepiaci unió már folyamatban vannak, a Bizottság számos ponton kívánja egyszerűsíteni és átláthatóbbá tenni a szabályozási rendszert a vállalatok számára. Ezek közé tartozik többek között az áfa-szabályozás egyszerűsítésének terve, a cégbejegyzéssel kapcsolatos költséges csökkentése, egy, a vállalatok fizetésképtelensége esetén második esélyt nyújtó javaslat előterjesztése, illetve a szabályozási követelményeket érintő információkhoz való hozzáférés egyszerűbbé tételét is.

A kkv-k a legtöbbször a bonyolult áfafizetési szabályokra, a társasági adót övező bizonytalanságokra, a szabályozói előírások nehéz megértésére és az azoknak való megfelelés nehézségére, a hitelforrásokhoz való hozzáférés hiányára, a represszív csődtörvényekre és az innováció útjában álló akadályokra panaszkodnak. Brüsszel felismerte, hogy ahhoz, hogy a vállalkozások úgy érezzék, hogy az európai szintű céljaik elérését nem nehezítik bonyolult adminisztrációs folyamatok és díjak, felül kell vizsgálnia hatályos jogszabályait, illetve újabb határozatokat kell hoznia. Ugyanis a vállalkozások mellett az Európai Uniónak is ez az érdeke, a Bizottság becslése szerint az Unió GDP-je közel 2 százalékkal nőne az új stratégia hatására. Azok a vállalkozások, amelyek elsősorban a fenti okok miatt döntenek a külföldi piacra lépés ötletének elvetéséről, komoly, akár hosszú távú üzleti kapcsolatok kiépítésének lehetőségétől eshetnek el, gyakran beszorulva egy korlátozott piacra.

A Bizottság különös figyelmet fog szentelni a határon átnyúló szolgáltatások és a közbeszerzések kérdéskörére. Többek között például a tevékenység bejelentésére szolgáló harmonizált nyomtatványokkal kívánják megkönnyíteni az üzleti szolgáltatások, az építőipar és más, növekedést serkentő ágazatok határokon átnyúló tevékenységét, hogy a vállalkozások új piacokhoz jussanak, így tagállamiból európai szereplőkké váljanak.

A Bizottság továbbá a jelenleginél hatékonyabb, átláthatóbb és számonkérhetőbb közbeszerzési terv elfogadásán dolgozik. A közbeszerzési piac az Unió GDP-jének 19 százalékát teszi ki, a tagállami hatóságok évente több mint 2,3 billió eurót fordítanak áruk és szolgáltatások közbeszereztetésére. E folyamat további egyszerűsítése a közbeszerzések felgyorsítása és hatékony forrásfelhasználása mellett a vállalatok jelentős részének jelentene plusz lehetőségeket.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]